Az EU vezetői arra kérték az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a villamosenergia-árakat és az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét az áringadozás megfékezése érdekében az éghajlatváltozással kapcsolatos ösztönzők megőrzése mellett.
Az EU vezetői felszólítják az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a háztartások és ipari létesítmények villamosenergia-árait, és sürgősen terjesszen elő konkrét javaslatokat az áramköltségek rövid távú csökkentésére – derül ki az 2022 Plusz által megismert belső dokumentumból.
A lépés az EU-szerte növekvő politikai nyomást tükrözi a tartósan magas villamosenergia-árak leküzdésére: az olajár 2022 óta először hétfőn haladta meg a hordónkénti 114 dollárt (körülbelül 98 eurót), az iráni háború miatti feszültségek közepette, amely a Közel-Keleten a termelést és a szállítást is rendkívüli veszélybe sodorta.
Még azelőtt, hogy az Egyesült Államok és Izrael megindította volna Irán elleni csapásokat, az EU kormányai attól tartottak, hogy a magas energia- és szén-dioxid-árak alááshatják az ipari versenyképességet, és lobbiztak az EU végrehajtó testületénél, hogy tegyen „sürgős és merész lépéseket”.
Az uniós vezetők arra is felkérték a Bizottságot, hogy 2026 júliusáig készítse el az EU szén-dioxid-piacának, a kibocsátáskereskedelmi rendszernek (ETS) felülvizsgálatát a március 9-i keltezésű dokumentum szerint, amelyet az uniós vezetők március 19-én és 20-án tartandó összejövetelén vitatnak meg.
Az ETS a blokk azon mechanizmusa, amely arra készteti a vállalatokat, hogy fizessenek a környezetszennyezésért, kettős célja pedig a kibocsátás csökkentése és az ipart arra ösztönzi, hogy fenntarthatóbb alternatívákba fektessenek be.
„Sakkmatt” az EU szén-dioxid-piacán
Miközben több uniós ország felszólította az EU végrehajtó hatalmát, hogy ne változtassa meg a jelenlegi rendszert, az ipar és egyes uniós országok heves nyomása után a Tanács azt szeretné, ha az EU végrehajtó hatósága vizsgálná felül az EU szén-dioxid-piacát, hogy csökkentse a szén-dioxid-ár ingadozását és korlátozza annak hatását a villamosenergia-számlákra.
Ennek ellenére az államfőket képviselő uniós intézmény szerint kulcsfontosságú az ETS központi szerepének megőrzése a beruházások és innováció ösztönzésében az energetikai átállásban.
Az azonban még mindig nem világos, hogy az EU milyen intézkedéseket fog hozni, de az ETS reformja során kerülni kell a csökkenő kibocsátási felső határ gyengítését, ha meg akarja őrizni annak éghajlati vonatkozását.
„A szén-dioxid ára a kreditek év végi leadásához kötődik. Ha ma történik valami, még akkor is, ha a piac úgy véli, hogy rövid távú, a hatást az év végén árazik” – mondta Alessandro Armenia, a Kpler valós idejű kereskedelmi hírszerzés energetikai elemzője az 2022 Plusz-nak.
„A politikai és szabályozási hatások megszüntetésének legjobb módja a rendszer megváltoztatása, a felső határról és a kereskedelemről olyanra, amely ösztönzi (fizeti) azokat, akik hajlandók a szén-dioxid-mentesítésre” – tette hozzá Örményország.
„Jelenleg az EU rendőrként lép fel, és bírságot szab ki arra, aki nem csökkenti a kibocsátást. Ehelyett bölcsebb lenne fizetni azokat, akik dekarbonizálni akarnak.”
Az EU kormányait képviselő Tanács emellett az energia-infrastruktúra, különösen a hálózati infrastruktúra gyorsabb fejlesztését szorgalmazza, ami alapvetően fontos ahhoz, hogy az EU-27-ben megtermelt megújuló energiaforrások tömeges megugrása szabadon áramolhasson, korlátozások és torlódások nélkül.
A villamosenergia-infrastruktúra bővítése
A dokumentum szerint az EU törvényhozóit arra ösztönzik, hogy 2026-ban kössenek megállapodást a villamosenergia-hálózatok bővítéséről és a határokon átnyúló összeköttetések megerősítéséről, többek között az engedélyezési eljárások felgyorsításával.
Az importált fosszilis tüzelőanyagok árának legutóbbi megugrása megerősítette egyes uniós döntéshozók azon érvelését, miszerint az energiaátállás felgyorsítása továbbra is a leghatékonyabb út a hosszú távú energiabiztonsághoz és a gazdasági rugalmassághoz. Az elképzelés az, hogy a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások kiterjesztésével az EU csökkentheti függőségét a változékony globális üzemanyagpiacoktól, miközben olcsóbb, hazai termelésű energiát biztosít.
Az EU vezetői azonban elismerik, hogy az átállást rövid távon körültekintően kell kezelni, hogy elkerülhető legyen az energiaintenzív iparágak elvesztése az alacsonyabb energia- és szén-dioxid-kibocsátású régiókba.
„Amíg Európa az importált fosszilis tüzelőanyagoktól függ, továbbra is ki vagyunk téve a globális ingadozásoknak. Éppen ezért energiafüggetlenségünk erősítése elengedhetetlen egy tisztább, biztonságosabb és megfizethetőbb energiarendszer kialakításához” – mondta Dan Jørgensen energiaügyi biztos kedden, miután a Bizottság bemutatta a 2030-ig az egész blokkban telepítendő mini atomerőműveket.
Az EU kormányait és a Bizottságot arra is felszólították, hogy gyorsítsák fel a villamosítás kiterjesztését az egész blokkban, miközben a költségeket kordában tartsák, aminek nagy haszna lesz a hálózati infrastruktúra fejlesztéséből.
Az EU vezetői az adók, a villamosenergia-hálózati díjak és az energiaárakhoz kötött szén-dioxid-költségek felülvizsgálatát is fontolgatják, gyors megoldásként a nehézségekkel küzdő iparágakra – derül ki az 2022 Plusz által március 6-án tárgyalt második dokumentumból.
