A jövő repülőterei: A mesterséges intelligencia gyorsabbá, intelligensebbé és környezetbarátabbá teheti a repülőtereket?

Dániel Szabó

A jövő repülőterei: A mesterséges intelligencia gyorsabbá, intelligensebbé és környezetbarátabbá teheti a repülőtereket?

Az utasoktól az üzemanyag-fogyasztásig, itt vannak azok a technológiák, amelyek segíthetik a repülőterek hatékonyabb működését

Milyenek lesznek a repülőterek a jövőben?

A héten Barcelonában megrendezett Mobile World Congressen a repülőterek kerültek reflektorfénybe az úgynevezett „Jövő Repülőtere” új szegmensében.

A mesterséges intelligencia (AI) központi szerepet játszik az egyre zsúfoltabbá váló légi közlekedésben.

Egy önvezető robot szállítja az utasokat és a csomagokat a repülőtéri terminálok körül. Olyan jövőt képzel el, ahol minden fáradt utazó felpattanhat egy önvezető buggyra, és a kapujához csapódhat.

Az ALBA Robot cég azt mondta, hogy az AI-robotok képesek megérteni a környezetet, elkerülni az akadályokat, és a legjobban végrehajtani a navigációt.

Az olasz startup, az ALBA Robot szerint a robotokat már használják néhány francia és olasz repülőtéren, és tesztelik az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.

A mesterséges intelligencia is képes észlelni és nyomon követni az embereket és a járműveket egy repülőtéren, hogy segítse az utasforgalom kezelését.

Egy francia cég, az Outsight olyan szoftvert fejlesztett ki, amely figyeli és előrejelzi, hogy az utasok hogyan mozognak a bejárattól a kapuig, ezzel segítve a repülőterek hatékonyabbá válását.

A mesterséges intelligencia és a digitális ikrek segítségével a rendszer minden mozgó objektumhoz egyedi azonosítót rendel. Valós repülőtéri környezet figyelésével és szimulálásával a technológia megmutathatja például, hogy hány utas veszi igénybe a check-in pultokat és a poggyászszolgáltatást, és hányan mennek közvetlenül a biztonsági szolgálathoz az online bejelentkezés után.

Az adatok célja, hogy segítsék a repülőtereket a túlzsúfoltság megelőzésében, a sorban állási idő csökkentésében, valamint arra ösztönzik az utasokat, hogy több időt töltsenek a kiskereskedelmi, valamint az élelmiszer- és italterületeken, ahol nagyobb valószínűséggel költenek pénzt.

„A reptereken vagy bármely más helyen működő műveleti csapat tanulhat, és pontosan láthatja, mit fognak tenni holnap. Legyen elég személyzetük? Nem? Mi van akkor, ha túl sok ember csatlakozik egy repülőtérhez, de nincs elég ember repülni?” – mondta Eduardo De La Espriella, az Outsight marketingcsapatának vezetője.

A digitális iker egy rendkívül részletes szimulációs modell, amely egy fizikai tárgyat vagy környezetet tükröz. Az Outsight szerint az egyes adatokat anonimként kezelik. A szakértők azonban már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a technológia nem tökéletes, mivel a szimulációk pontatlanok lehetnek, és adatvédelmi aggályok még akkor is fennállhatnak, ha az adatokat anonimizálják.

Más jövőbeli repülőtéri technológiák is segíthetnek a légitársaságoknak csökkenteni a környezetre gyakorolt ​​hatásukat.

A Waltr nevű francia technológiai vállalat szerint a repülőtéri CO2-kibocsátás fele akkor történik, amikor a repülőgépek még a földön vannak.

Kifejlesztett egy rendszert a repülőgépek megfigyelésére, amint azok gurulnak, és leülnek az állványra, hogy megállapítsa, mikor fogy el az üzemanyag. Ezt speciális kamerák hálózatán keresztül teszi, amelyek érzékelik, hol és hogyan használják fel az üzemanyagot.

A most leszállt pilótáknak utasíthatja, hogy váltsanak egy hajtóművet, amikor a lelátóhoz gurulnak, csökkentve ezzel a felhasznált üzemanyag mennyiségét. Vagy riasztást küldhet, ha egy segéderőegységet szükségtelenül bekapcsolva hagytak.

Waltr szerint a rendszert már telepítették néhány repülőtéren.

Az utazások iránti kereslet fellendül. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség adatai szerint tavaly 7,1 százalékkal nőtt a nemzetközi forgalom, és az idén várhatóan tovább fog emelkedni.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.