Dánia, Finnország, Lettország, Luxemburg, Hollandia és Portugália energiaügyi miniszterei aggódnak amiatt, hogy az EU végrehajtó testülete megváltoztathatja a piaci szabályokat, azt állítva, hogy a döntés aláásná a tiszta energiába történő beruházásokat. A blokk szén-dioxid-piacának jövőjével kapcsolatos félelmek is erősödnek.
Miközben az EU végrehajtó testülete pénteken összeül, hogy felmérje, hogyan lehet kezelni a közel-keleti konfliktus miatti energiaárak megugrását, az Európai Unió energiaügyi miniszterei közül többen arra kérték az Európai Bizottságot, hogy ne változtasson a blokk árampiacának jelenlegi felépítésén.
Miközben az EU vezetői a jelenlegi rendszer felülvizsgálatára törnek, Dánia, Finnország, Lettország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Svédország miniszterei levelet küldtek Dan Jørgensen energiaügyi biztosnak, mondván, hogy a rendszer jelenlegi formájában jól működik, támogatja a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelmet, és évente mintegy 34 milliárd eurót takarított meg Európának az 2022 Plusz által közölt levél szerint.
„Felkérjük a Bizottságot, hogy tartózkodjon az energiapiaci reformok előterjesztésétől, amelyek veszélyeztethetik az égetően szükséges befektetői bizalmat (…) A legutóbbi villamosenergia-piaci reform új keretet tartalmaz a rugalmasság előmozdítására, amely egyre fontosabb szerepet fog játszani villamosenergia-rendszerünkben” – áll az EU energiaügyi minisztereinek március 5-i levelében.
Az EU vezetőire egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy megoldásokat találjanak az energiaárak csökkentésére, az iparági szereplők pedig „sürgős és merész” fellépésre szólítanak fel a termelési költségek és a szén-dioxid-adók csökkentésére.
Az ipari kérés összecseng a blokk versenyképességi programjával, az energiaintenzív ágazatok újraiparosítására és a hazai gyártás fellendítésére irányuló törekvéssel. Ám a képlet nem egyszerű, több uniós ország ellenzi az energiaárakat meghatározó szabályok lebontását.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke az alden Biesenben tartott informális EU-csúcstalálkozó után azt mondta, hogy a blokk „lehetőségeket fog előterjeszteni” a közelgő Európai Tanácson, de hangsúlyozták a „probléma összetettségét”: a villamosenergia-árak a földgázhoz vannak kötve, és a blokk villamosenergia-piaci felépítésének új felülvizsgálatát több uniós ország is megkérdőjelezi.
Az energiaügyi miniszterek a piac átalakítása helyett a megújuló energiákba való befektetést, a határokon átnyúló áramlások javítását, valamint az energiarugalmasság és az energiatárolás növelését javasolták az árak csökkentése és az energiabiztonság erősítése érdekében. Ez segítene csökkenteni a gáz szerepét a villamosenergia-árak meghatározásában, és arra ösztönözné a fogyasztókat, hogy akkor használják az áramot, amikor az a legolcsóbb – érvelnek.
Fatih Birolt, a Nemzetközi Energia Ügynökség ügyvezető igazgatóját az EU vezetői felkérték, hogy csatlakozzon az energiaárak csökkentéséről szóló, úgynevezett „orientációs vitájukhoz” pénteken. Azt mondta, hogy a folyamatban lévő energiazavar „átmeneti és logisztikai jellegű”.
„Úgy gondolom, hogy az európai országok energiabiztonsága és az európai országok szuverenitása érdekében az érdekük, hogy minél többet használjanak ki megújuló energiájukból – nap-, szélenergiából –, és erőteljesen térjenek vissza az atomenergiához” – mondta Birol egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
Az ETS kritikusai megragadhatják az EU sebezhetőségét
A blokk szén-dioxid-piaca, az emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) elleni támadások, amelyek miatt az iparágak fizetnek az általuk kibocsátott szennyezésért, az ipar és egyes EU-országok részéről is hangot adtak, von der Leyen és Costa pedig Alden Biesennél védte a blokk klímapolitikáját.
De az olaj- és földgázárak hatalmas megugrása azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonai támadásokat indított Irán ellen, olajat adott a már amúgy is égető tüzet.
A lépcsőzetes energiaválsággal szembesülve az EU vezetői sebezhetőbbé válhatnak az ETS megszüntetésére törekvő érdekcsoportok nyomásával szemben, különösen Németországban, ahol Friedrich Merz kancellár a közelmúltban azt javasolta, hogy a politikát el kell vetni, bár nem sokkal később visszalépett.
Az ilyen igények kielégítése gyors megoldást jelentene a gyengélkedő iparágaknak, mivel számos vegyipari telephely bezárása előtt áll Európa nagyvárosaiban, de felszámolják azt a 25 éves szabályt, amely 1990 óta az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel 50%-át csökkentette, valamint több mint 260 milliárd eurós forrást gyűjtöttek a tiszta technológiákba.
Olaszország volt a legutóbbi EU-tagország, amely a kibocsátáskereskedelmi rendszer megszüntetését kérte, kiegészítve Bulgária, Csehország, Szlovákia és Lengyelország korábbi felhívásait, mivel az EU végrehajtó testülete arra készül, hogy nyáron felülvizsgálja a blokk fő klímapolitikáját.
Anna Borg, a Vattenfall energiavállalat vezérigazgatója arra szólítja fel az EU-t, hogy tartsa meg az ETS-t és a marginális árképzést, hogy a vállalkozások szabályozási biztonságot adjon.
„Ne foglalkozz az ETS-szel. Az ETS-be és a villamosenergia-piacok működésébe vetett bizalom aláásása reményt ad a rövid távú enyhülésre a hosszú távú stratégiával szemben, és gyengíti Európa versenyképességét” – mondta Borg csütörtökön.
Az áremelkedések terhének megosztása
Teresa Ribera ügyvezető alelnök az Európai Beruházási Bank keddi rendezvénye kapcsán beszédében az energiabiztonságot a blokk gazdasági biztonságának kulcsfontosságú pilléreként üdvözölte.
„Amikor a feszültség nő, az árak megugranak, a bizalom pedig csökken. A válasz nem az új függőségek, hanem a gyorsabb villamosítás, a megújuló energiaforrások és a hatékonyság. A valódi kockázatot nem a tiszta energia túl gyorsan, hanem túl lassan mozgatják. A tiszta átmenet Európa pajzsa a volatilitás ellen” – mondta Ribera.
Mindazonáltal a gazdaság szén-dioxid-mentesítését és a környezetszennyezés csökkentését célzó tiszta technológiákba való befektetés előnyei eddig nem igazán érezhetőek a háztartások vagy a vállalatok energiaszámláiban.
Philippe Lamberts, von der Leyen klímatanácsadója a szerdai energiaügyi csúcstalálkozón vetette fel a kérdést.
„Arra kérek mindenkit, hogy nézze meg az energiatermelő vállalatok mérlegét és pénzügyi eredményeit. Itt érezhető a különbség” – mondta Lamberts.
Villamosenergia-piacunk jelenlegi szerkezete mellett – mondta a volt zöld EP-képviselő – jelenleg bérleti díjak kitermelését tapasztaljuk, egy olyan folyamatot, amelyben a domináns piaci szereplők a termelékenység növelése vagy új vagyon létrehozása nélkül használják fel erejüket meg nem keresett bevételek – például túlzott díjak – biztosítására.
„Úgy gondolom, hogy az elkövetkező hetekben még többet fogunk látni erre (bérleti díj kitermelésére)” – tette hozzá Lamberts.
„Gondoskodnunk kell arról, hogy a jelenlegi energiaárak kiugrásával járó helyzet terhei méltányosan oszlanak el a gazdasági szereplők között” – mondta, utalva arra, hogy a megújuló villamos energia alacsonyabb árának a fogyasztókat is, nem csak a termelőket kell előnyben részesítenie.
