Egy új tanulmány szerint 2100-ra évente több mint 200 000 hektár európai erdőt bolygathatnak meg.
Az európai erdőkárok az előrejelzések szerint 2100-ra 20 százalékkal nőnek az elmúlt évtizedekhez képest, még akkor is, ha a világ ragaszkodik az ambiciózus éghajlati intézkedésekhez.
A Science folyóiratban megjelent új nemzetközi tanulmány a Potsdami Klímahatáskutató Intézet közreműködésével arra figyelmeztet, hogy az erdőtüzek, a viharok és a kéregbogár-kitörések – melyek mindegyikét az éghajlatváltozás táplálja – létfontosságú szénforrásokat tesznek veszélybe.
Még olyan forgatókönyv esetén is, amelyben a globális felmelegedés nagyjából 2℃-ra korlátozódik, a kutatók azt találták, hogy az éves bolygatott erdőterület évi 180 000 hektárról nagyjából 216 000 hektárra emelkedhet a század végére, szemben az 1986 és 2020 közötti „még mindig példátlan mértékű zavarással”.
Egy olyan forgatókönyv szerint azonban, amikor a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása tovább növekszik – még magasabbra tolva a hőmérsékletet – a század végére évente csaknem 370 000 hektárt zavarhatnak meg.
Európa erdői veszélyben vannak
A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a dél- és nyugat-európai erdők különösen érintettek lesznek, és az erdők zavarása terén a „legerősebb változásokon” mennek keresztül.
Míg Észak-Európa várhatóan összességében kevésbé lesz súlyos, a kutatók rámutatnak arra, hogy a jövőbeli erdőkárok gócpontjai továbbra is valószínűleg megjelennek.
Tavaly több mint 1800 erdőtüzet jelentettek be az EU-ban, amelyek körülbelül 38 millió tonna CO2-kibocsátást jelentettek. A tudósok szerint ezek közül a tüzek közül sok olyan helyen keletkezett, ahol az éghajlati anomáliák az átlagosnál sokkal szárazabb és melegebb körülményeket mutattak.
2025 nyara különösen rossz volt Portugáliának és Spanyolországnak, ahol mindkét országban rekordméretű erdőtüzek zajlottak, amelyek az EU pusztításának több mint kétharmadát okozták.
A World Weather Attribution (WWA) szerint ezek a halálos lángok körülbelül 40-szer nagyobb valószínűséggel fordultak elő az éghajlatváltozás miatt.
Miért olyan fontosak az erdők az éghajlatváltozás elleni küzdelemben?
Európa a világ legerdősebb régiói közé tartozik, szárazföldi területének mintegy 40 százalékát erdők borítják.
Ezeken a területeken nemcsak a kontinensen őshonos szárazföldi állat-, növény- és gombafajok többsége található, hanem létfontosságú szén-elnyelők is, amelyek elnyelik a levegő CO2-ját, és segítik a klímaváltozás elleni küzdelmet.
Az erdők fontos szerepet játszanak a tiszta víz biztosításában, az árvízveszély csökkentésében és az élelmezésbiztonság fokozásában is.
Christopher Reyer, a PIK tudósa és a tanulmány társszerzője azonban azt állítja, hogy Európa erdei valószínűleg kevesebb szenet nyelnek el a jövőben.
„Ha az erdők kevesebb szén-dioxidot vesznek fel, vagy esetleg többet bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek, ez növeli a nyomást más ágazatokra, például a közlekedésre és a mezőgazdaságra, hogy gyorsabban csökkentsék kibocsátásukat” – teszi hozzá.
„Ugyanakkor az erdőgazdálkodásnak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az ellenálló erdők építésére.”
Elegendő fát ültet az EU?
Az EU 2010-ben indította útjára hárommilliárd fa kezdeményezését, ami mérföldkő, amely 2050-re évi 15 millió tonna CO2-t távolíthat el a levegőből.
A Bizottság által létrehozott online eszköz szerint azonban eddig kevesebb mint 38 millió fát ültettek el az EU-ban.
Ez azt jelenti, hogy az EU a kezdeményezés hat éve kitűzött céljának csak körülbelül 1,26 százalékát teljesítette. Hacsak nem növekszik drámaian az ültetési arány, 2030-ra nem valószínű, hogy hárommilliárd új fát hoznak létre.
A Bizottság egyik tisztviselője azt mondja az 2022 Plusz Greennek, hogy a kezdeményezés „önkéntes kötelezettségvállalás”, amelynek célja a faültetésben aktív szervezetek és egyének mozgósítása, hogy számoljanak be munkájukról – nem pedig kötelező kötelezettségvállalás.
A tervek szerint jövőre egy díjat indítanak az „innovatív és hatásos faültetés” elismerésére, abban a reményben, hogy nagy eredményeket érnek el a cél felé.
