Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a növekedés felgyorsulására számít működési régióiban, amelyet az ellátási lánc agilitása vezérel, amely rugalmasságot biztosít a kereskedelmi feszültségekkel szemben.
Az EBRD által lefedett régiókban az előrejelzések szerint a következő két évben felgyorsul a gazdasági bővülés, dacolva a nemzetközi kereskedelmi vitákkal összefüggő súlyos lassulástól való korábbi félelmekkel.
A bank legfrissebb, csütörtökön közzétett jelentése szerint az összesített növekedés az előrejelzések szerint a 2025-ös becslések szerint 3,4%-ról 2026-ra 3,6%-ra emelkedik, és 2027-ben 3,7%-os csúcspontot jelent.
Ez a tavaly szeptemberben közzétett előrejelzésekhez képest 0,2%-os felfelé módosítást jelent a folyó évre vonatkozóan.
Legfrissebb jelentésük felvázolja, hogy a geopolitikai széttagoltság miként bizonyult kevésbé károsnak a globális kereskedelemre, mint a pénzügyi piacok kezdetben beárazva.
„Az EBRD-régiók gazdaságai alkalmazkodóbbnak bizonyulnak a tartós kereskedelmi feszültségekkel szemben, mint azt sokan várták” – szögezte le Beata Javorcik, a bank vezető közgazdásza, hozzátéve, hogy „az Egyesült Államok nem túl fontos piac a legtöbb EBRD-ország számára, az Egyesült Államok kereskedelempolitikájának fő hatása a feltörekvő Európára közvetett”.
Javorcik az Euronewsnak nyilatkozva kifejtette továbbá, hogy „az amerikai vámtarifák hatással vannak a német exportra, amely viszont a közép-európai áruk és szolgáltatások inputjaira támaszkodik, egy olyan régióból, amely szorosan integrálódik a német ellátási láncokba”.
Kontrasztos regionális gazdaságok
Míg a tágabb kilátások optimisták, a teljesítmény jelentősen eltér a különböző földrajzi területeken.
Közép-Ázsia továbbra is jelentős felülteljesítő, annak ellenére, hogy a növekedés a tavalyi erőteljes, 6,9%-os bővülést követően 2026-ban 5,6%-ra normalizálódik.
A régió továbbra is profitál a szilárd fogyasztói kiadásokból, az erőteljes hitelbővülésből és a tartós átutalások beáramlásából.
Ezzel szemben Kelet-Európa és a Kaukázus közvetlen gazdasági kilátásai továbbra is óvatosak. A regionális növekedést 2026-ra 2,9%-ra becsülik.
Az EBRD 2,5%-ra módosította a folyó évre vonatkozó Ukrajnára vonatkozó előrejelzését, jelezve, hogy a leendő békerendezések potenciális gazdasági hozadékának jelentős időre lesz szüksége ahhoz, hogy beszűrődjön a reálgazdaságba.
Egyebekben Törökország az előrejelzések szerint 4,0%-os bővülési rátát ér el 2026-ban, átvészelve a szigorú monetáris politikát és a piaci volatilitást, míg a déli és keleti mediterrán térségben 4,2%-ra emelkedett az előrejelzés.
Változó kereskedelmi útvonalak
A jelentés központi témája az USA és Kína közötti erősödő gazdasági ellentét.
Mivel 2025-ben a két világhatalom közötti kétoldalú kereskedelmi volumen csökkent, az amerikai importőrök aktívan kerestek alternatív beszállítókat.
Következésképpen több EBRD-gazdaság is belépett a jogsértésbe, növelve számítógépek, mobiltelefonok és nemesfémek exportját, többek között az Egyesült Államok piacára.
Ezzel egyidejűleg a kínai gyártók kiterjesztették export lábnyomukat az EBRD-területekre, kihasználva a többlettermelési kapacitást és a rendkívül versenyképes árakat, hogy piaci részesedést szerezzenek.
Az 2022 Plusz érdeklődésére az EBRD vezető közgazdásza úgy fogalmazott, hogy „nagy aggodalomra ad okot, hogy a kínai exportot, amelynek bejutását korlátozták az amerikai piacra, más piacokra irányítják át”.
Amint azonban Javorcik is kifejtette, „úgy tűnik, hogy ezek a félelmek nem valósultak meg a feltörekvő Európa kontextusában. Ennek ellenére Kína továbbra is erős versenytárs a feltörekvő Európa termelői számára, saját piacukon és külföldön egyaránt”.
Ezenkívül az EBRD közgazdászai arra figyelmeztetnek, hogy a közelmúltbeli amerikai tarifák bevezetésének makrogazdasági következményei továbbra is megvalósulhatnak.
A jelentés megjegyzi, hogy az amerikai vásárlók 2025 elején erőteljesen előrehozták importrendeléseiket, hogy megelőzzék a vámok emelkedését, ami átmenetileg elfedheti a nemzetközi keresletre gyakorolt valódi, hosszú távú hatást.
Lehűtő infláció és strukturális beruházások
Belföldi tényezők is alátámasztják a frissített gazdasági előrejelzéseket.
Az EBRD működési lábnyomának átlagos inflációja 5,5%-ra hűlt 2025 decemberére. Ez a dezinflációs tendencia, amelyet a mérséklődő bérnövekedés és a pozitív reálkamatok elősegítenek, fokozatosan helyreállítja a fogyasztók vásárlóerejét.
A tőkekiadás továbbra is a növekedés másik döntő motorja.
Közép-Európában és a balti államokban 2026-ban várhatóan 2,9%-ra gyorsul a gazdasági aktivitás, ami nagyrészt a beruházások megugrásának köszönhető, mivel a kormányok sietnek betartani az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének közeledő határidőit.
Hasonlóképpen, a nagyszabású állami infrastrukturális projektek várhatóan a Nyugat-Balkánon 3,1%-os növekedést fognak elérni ebben az évben.
