Az egyre ingatagabb világban a polgárok EU-szerte eltérnek egymástól abban, hogy véleményük szerint Brüsszelnek mennyit kellene saját védelmére és biztonságára költenie.
A transzatlanti kapcsolatok történelmi mélypontján Európa kétségbeesetten igyekszik visszaszerezni, megerősíteni és átvenni saját védelmi képességeit.
Az Eurobarométer legfrissebb adatai szerint azonban a közelmúltban az egész kontinensre kiterjedő, a biztonság fokozására tett kísérletek ellenére az európaiak többsége kételkedik abban, hogy kormánya képes-e megvédeni őket.
Konkrétan azt mondta, hogy az európaiak több mint kétharmada gondolja úgy, hogy országa veszélyben van: Franciaországban (79%), Hollandiában (77%) és Dániában (76%) a legtöbben így gondolkoztak, míg Szlovéniában (50%), Horvátországban (52%) és Csehországban (52%) a legalacsonyabb.
Ugyanakkor az uniós polgárok világos különbséget tesznek az országukat és önmagukat fenyegető veszélyek között, mivel a többség (51%) nem ért egyet azzal, hogy személyes biztonságuk veszélyben van.
Oroszország ukrajnai háborúja által vezérelve az EU az elmúlt években gyorsított lépéseket próbált tenni védelmi képességeinek megerősítése érdekében, a közös beszerzésekre és az ipari bővítésre összpontosítva.
Ezen intézkedések közé tartozik a ReArm Europe terv, amelynek célja a védelmi kiadások növelése volt, valamint a Security Action for Europe (SAFE) hiteleszköz, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kölcsönt vegyenek fel közös beszerzések finanszírozására és Európa védelmi ipara megerősítésére.
Úgy tűnik, hogy a kezdeményezések jól mentek a közvélemény körében, és sokan hittek abban, hogy Brüsszel képes fokozni a védelmet: az Eurobarométer szerint a legtöbb európai bízik az EU-ban a biztonság és a védelem megerősítésében (52%), különösen olyan országokban, mint Luxemburg (76%), Portugália (74%), Ciprus (73%) és Litvánia (71%).
A fiatalabb, 15 és 24 év közötti uniós válaszadók jobban bíznak az EU-ban a biztonság és a védelem terén, mint más korcsoportok, különösen az 55 éves és idősebbek.
Ennek ellenére az európaiak jelentős része elégedetlen azzal az összeggel, amelyet Brüsszel katonai képességeibe pumpál.
A tanulmány szerint a polgárok csaknem egyharmada gondolja úgy, hogy az EU nem fektet be eleget a védelembe és a biztonságba, míg 14 százalékuk szerint túl sokat fektet be.
A megnövekedett uniós beruházások iránti kereslet az életkor előrehaladtával növekszik: a 15 és 24 év közötti válaszadók 27%-a nyilatkozott úgy, hogy többet akar, az 55 év felettiek körében ez az arány 35%.
Űr: a védelem és a biztonság jövője?
Az európaiak hajlamosak nem csak a kontinens földi képességeire gondolni – sokan a csillagok felé néznek.
A válaszadók mintegy 53%-a azt mondta az Eurobarométernek, hogy a biztonságnak és a védelemnek prioritást kell élveznie az EU űrpolitikai programjaiban, amelyet más területek követnek, mint például a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, valamint a növekvő európai ipar.
Az EU közelmúltbeli űrkezdeményezései közé tartozik az IRIS² – egy biztonságos, többpályás kapcsolódási konstelláció, amely erősíti a kiberellenálló képességet és a stratégiai, nagy sebességű kommunikációt az EU kormányai és polgárai között, csökkentve a külföldi szolgáltatóktól való függést.
A tervek szerint 2027 és 2030 között, néhány évvel azután, hogy elindították az EU biztonsági és védelmi űrstratégiáját, hogy megvédje a blokk űreszközeit az olyan fenyegetésektől, mint a műholdak elleni támadások, 2027 és 2030 között teljes mértékben működőképes lesz.






