Hivatalos indoklást nem közöltek a szerdai kabinet-megrendüléssel, bár a Hivatalos Közlöny szerint a távozó miniszterek „felmentést kértek” tisztségükből.
Verekedés tört ki szerdán a török parlamentben, miután a kormányzó AK-párt és az ellenzék képviselői összetűzésbe kerültek egy vitatott személy igazságügyi minisztériumi kinevezése miatt a kabinet átalakítása során.
Az ellenzéki törvényhozók megpróbálták megakadályozni, hogy Akın Gürlek, akit Recep Tayyip Erdoğan elnök nevezett ki a legfelsőbb bírói tárcára, letehesse hivatali esküjét a parlamentben.
Ahogy elszabadultak az indulatok, a törvényhozók egymást lökdösték, néhány ütéssel.
Isztambuli főügyészként Gürlek elnökölt a fő ellenzéki párt, a Republikánus Néppárt (CHP) több tagja ellen folyó nagy horderejű perekben, amelyeket az ellenzék régóta politikai indíttatásúnak minősített.
A dulakodás arra késztette a felszólalót, hogy 15 percre elhalassza az ülést, amíg helyreáll a rend.
A volt ügyészt később a kormánypárti jogalkotók körülvéve látták letenni az esküt.
Erdoğan belügyminiszternek is nevezte Mustafa Çiftçit, a keleti Erzurum tartomány kormányzóját.
A CHP által fenntartott önkormányzatok több száz tisztviselőjét tartóztatták le a korrupciós vizsgálatok során.
Köztük volt Ekrem İmamoğlu Isztambul polgármestere is, akit Erdoğan legfőbb riválisaként tartanak számon, és akit tavaly letartóztattak.
Gürlek novemberben átfogó vádemelést nyújtott be İmamoğlu ellen, amelyben 142, korrupcióhoz és szervezett bűnözéshez köthető bűncselekménnyel vádolják, és összesen 2000 év feletti börtönbüntetést kért.
İmamoğlu támogatói azt állították, hogy az ellene felhozott vádak politikai indíttatásúak, de a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás függetlenül járjon el.
Hivatalos indoklást nem közöltek a szerdai kabinet-megrendüléssel, bár a Hivatalos Közlöny szerint a távozó miniszterek „felmentést kértek” tisztségükből.
Az új kinevezésekre akkor került sor, amikor Törökország a lehetséges alkotmányos reformokról vitatkozik, és békekezdeményezést folytat a militáns Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), amelynek célja egy évtizedes konfliktus lezárása.
A Parlamenttől széles körben elvárják, hogy reformokat fogadjon el a folyamat támogatása érdekében.
