Kuba egészségügyi minisztere szerint az ország katasztrofális humanitárius válság előtt áll, és szerinte az Egyesült Államok olajblokádja tehetetlenné teszi a kórházakat, és több ezer életet tesz veszélybe.
Kubai tisztviselők szerint a legyengült egészségügyi rendszer az összeomlás szélére került, mivel az Egyesült Államok blokkolja az ország olajellátását.
Az ország egészségügyi rendszerét már állandóan válság sújtotta, a sziget gazdaságával együtt, a készletek, a személyzet és az orvostudomány hiánya régóta jellemző volt.
A helyzet azonban új szélsőséghez érkezett, a hatóságok szerint a mentők nehezen találnak üzemanyagot, hogy reagáljanak a vészhelyzetekre. A tartós áramkimaradások a kórházak állapotát is tovább rontották.
A létfontosságú ellátmányt szállító járatok, amelyekre a szigetország a blokád óta támaszkodik, mostanra leálltak, mivel Havanna már nem képes tankolni a repülőgépeket a kubai repülőterekről induló járataikra.
Szakértők és elemzők szerint a blokád humanitárius válságba taszítja az országot, és felszólították a vezetőket, hogy tegyenek intézkedéseket annak biztosítására, hogy a civilek ne sérüljenek meg.
Az Associated Pressnek adott interjújában José Ángel Portal Miranda kubai egészségügyi miniszter azt mondta, hogy az Egyesült Államok szankciói már nemcsak a sziget gazdaságát bénítják meg, hanem az „alapvető emberi biztonságot” is fenyegetik.
„Nem tehet kárt egy állam gazdaságában anélkül, hogy ne érintené a lakosságot” – mondta a Portal. – Ez a helyzet életeket kockáztathat.
A Portal szerint Kubában 5 millió krónikus betegségben szenvedő ember fogja érinteni a gyógyszereiket vagy kezeléseiket. Ez 16 000 rákos beteget foglal magában, akiknek sugárkezelésre van szükségük, és további 12 400-an részesülnek kemoterápiában.
A szív- és érrendszeri gondozás, az ortopédia, az onkológia és a kritikus állapotú betegek kezelése, akiknek elektromos tartalékra van szükségük, a leginkább érintett területek közé tartoznak – mondta. A vesebetegségek kezelése és a sürgősségi mentőszolgálat is felkerült az érintett szolgáltatások listájára.
Kuba évek óta küzd az energiaválsággal, és a múlt hónapban újabb szélsőségekbe lépett, miután Donald Trump amerikai elnök végrehajtási rendeletet írt alá, amely vámot vetne ki minden olyan országra, amely olajat ad el vagy szállít Kubának.
Néhány héttel azután történt, hogy Trump drámai katonai beavatkozással menesztette Nicolás Maduro venezuelai elnököt, és bejelentette, hogy nem kerül több venezuelai olaj Kubába.
Kuba, amely üzemanyagának mindössze 40%-át állítja elő, és a sziget energiaellátása nagymértékben az olajtól függ, régóta olyan szövetségesekre támaszkodik, mint Venezuela, Mexikó és Oroszország energiahiányának pótlásában. De ezek a szállítmányok mára kiszáradtak.
Trump nyíltan kijelentette, hogy nagyobb reménye a rendszerváltás előmozdítása Kubában azáltal, hogy fokozza a gazdasági nyomást a szigeten, amely már több évtizedes amerikai szankciókkal küzdött.
Washington nyomása Havannára azután kezdődött, hogy megvádolta a szigetországot, hogy olajért és pénzért cserébe biztonsági szolgáltatásokat nyújt Madurónak. Azóta sürgette a kubai kormányt, hogy kössön megállapodást a feszültségek eloszlatása érdekében.
Kuba eddig megtagadta, hogy megállapodást kössön az Egyesült Államokkal, Miguel Díaz-Canel elnök pedig kijelentette, hogy Washingtonnal csak egyenlő feltételek mellett, tiszteleten alapuló tárgyalásokat folytat, és nem volt hajlandó olyan megállapodást kötni, amely aláásná országa szuverenitását.
