Olaszországban a közösségi média korhatára van, mivel az olasz tizenévesek 77%-a azt mondja, hogy telefonfüggő

Dániel Szabó

Olaszországban a közösségi média korhatára van, mivel az olasz tizenévesek 77%-a azt mondja, hogy telefonfüggő

Olaszország a tinédzserek ugrásszerű digitális függőségére figyelmeztet, mivel a szakértők azt családi és oktatási problémákkal hozzák összefüggésbe, és szerintük a közösségi oldalak betiltása önmagában nem elegendő.

Olaszországban kongatják a vészharangot a tinédzserek digitális függősége miatt, és az új adatok arra utalnak, hogy a probléma sokkal elterjedtebb, mint azt korábban gondolták.

Az Országos Egészségügyi Intézet szerint körülbelül 100 000 15 és 18 év közötti fiatalt fenyeget a közösségi médiától való függőség kockázata.

Becslések szerint további félmillióan szenvednek játékzavarban – az online szerencsejátéktól való kényszeres függőségben, amelyet az Egészségügyi Világszervezet 2019-ben hivatalosan egészségügyi állapotként ismert el.

A számok azt mutatják, hogy maguk a fiatalok mennyire tisztában vannak a problémával.

A Social Warning Association, egy digitális etikai csoport felmérése szerint az olasz tinédzserek 77 százaléka tartja magát eszközfüggőnek – ennek ellenére sokan azt mondják, hogy hiányoznak az eszközök vagy a támogatás a viselkedésük megváltoztatásához.

A fiatalok digitális függősége egyre nagyobb aggodalomra ad okot Európa-szerte és azon kívül is, ami vitákat vált ki a technológiai cégek, a szülők és a kormányok felelősségéről a kiskorúak online védelmében.

Oktatási szegénység és kapcsolati kérdések

A „Con i Bambini”, amely eddig több mint 800 projektet finanszírozott Olaszország-szerte a Gyermekek oktatási szegénysége elleni küzdelem nemzeti alapja keretében, már egy ideje követi a jelenséget.

A szervezet nemrégiben készült tanulmánya szerint a digitális függőség fő okai között szerepel az iskolai szegénység és a párkapcsolati nehézségek.

„Az elszigetelten élő, közösségi hálózatok és játékok rabjaként élő serdülők csaknem többségének, több mint 75 százalékának van torz, nem működőképes vagy hiányzó kapcsolata a szüleivel” – mondta Simona Rotondi, a Con i Bambini intézményi tevékenységeinek vezetője az 2022 Plusz Nextnek.

„A kitiltás nem elég”

A kérdés nemzetközi szinten is a vita középpontjában áll. Az Európai Parlament tavaly novemberben megszavazott állásfoglalásával a közösségi platformokhoz való hozzáférés alsó korhatárának megállapítását 16 évre szólította fel.

Franciaország és Olaszország olyan törvény bevezetését fontolgatja, amely megtiltja a 15 éven aluliak számára a közösségi platformok használatát. Hasonló kezdeményezést Spanyolországban is fontolgatnak.

„A jogalkotási eszköz szükséges, de nem elegendő” – mondta Rotondi.

„Irányíthat, védhet és óvhat, de nem elég ahhoz, hogy megváltoztassuk és javítsuk családjaink és gyermekeink kulturális helyzetét.”

„A kihívás az oktatás. Nem elég tiltani, sőt nem a digitális bezárására, hanem az életre való nyitásra kell koncentrálni. Újra kell kapcsolni a gyerekeket a területtel” – tette hozzá.

A szakértők szerint tehát a tiltás védőeszköz lehet, de nem helyettesítheti a strukturált oktatási utat.

Aggódó szülők, tudatos fiatalok

A riasztót főleg a szülők kongatják. A „Con i Bambini” által a Demopolis Institute által végzett felmérés szerint az olasz felnőttek 83 százaléka tart attól, hogy a tinédzserek internet-, okostelefon- és táblagép-függőséget okoznak.

„Aggódunk, de nem vehetjük el a telefont a gyerekeinktől, nem tudjuk, hogyan tegyük. Az intézményeknek és iskoláknak segíteniük kell” – mondta az egyik szülő.

A fiatalok körében is növekszik a tudatosság. „Mi, fiatalok így tájékozódunk, kevesebb újságot olvasunk, és a hírek a közösségi médián keresztül mennek át” – mondta egy fiatal lány az 2022 Plusz Nextnek.

„A közösségi médiát nem tudjuk megakadályozni, a világ hipertechnológiás, meg kell tanítani, hogyan kell tudatosan használni. Jobb lenne beavatkozni a megelőzésbe, mint az elnyomásba” – összegzi.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.