A tudósok megtalálták a módját, hogy az emberiség összes legfontosabb adatát egy üvegdarabban tárolják – és ez tovább tarthat, mint maga a civilizáció.
A hajlékonylemezektől az USB-kig a fontos történelmi vagy személyes adatok biztonságban tartása állandó technológiai kihívás.
A tudósok azonban találtak egy új tárolási megoldást, amely több mint 10 000 évig tarthat: a lézeres írást az üvegbe.
Az adatközpontok és a felhőalapú tárolás körüli nyüzsgés ellenére merevlemezekre és mágnesszalagokra támaszkodnak, amelyek élettartama bizonyos, és ezeket ki kell cserélni. A folyamat során az adatokat új merevlemezekre kell másolni.
A kutatók felvetették, hogy az adatok üvegben való tárolása, amely tudományos kutatási dokumentumokat vagy történelmi dokumentumokat is tartalmazhat, lehet egy módja annak, hogy megőrizzük az adatokat a jövő civilizációi számára. De eddig ez lehetetlen volt.
A Microsoft Cambridge-i (Egyesült Királyság) tudósai azt mondják, hogy most megtalálták a módját ennek egy speciális lézerrel.
A rendszer egy speciális lézer segítségével működik, amely az adatokat bitek formájában szimbólumcsoportokká alakítja. Ezután apró deformációkként, úgynevezett voxelekként kódolódnak egy üvegdarabban.
A voxelek ezután leolvashatók úgy, hogy az üveget egy automata mikroszkóp alatt, kamerával söpörjük.
A lézer 10 MHz-en tüzel – 10 millió impulzus másodpercenként –, és minden impulzus egy voxelt ír, így az adatok a lézer maximális ismétlési gyakoriságával íródnak.
A fókuszmélység beállításával a lézer több száz különálló rétegbe tud írni, amelyek az üveg 2 mm-es vastagságán keresztül halmozódnak fel.
Egy 2 milliméter mély üvegdarabban 4,84 terabájt adatot tud tárolni, ami nagyjából annyi, mint kétmillió könyv.
A Project Silica néven ismert eredményeket a Nature folyóiratban mutatták be.
