A litvániai német hadsereg dandárja nem tűz alatt, de hibrid támadás alatt áll. A katonák titokzatos telefonhívásokról számolnak be, és úgy tűnik, hogy a drónok manőverek után kémkednek. Hogyan reagáljon a Bundeswehr és a NATO?
Az orosz erők hibrid hadviselési taktikákkal, köztük megfigyeléssel, légtérsértésekkel és pszichológiai műveletekkel nyomulnak be az EU és a NATO területére – és egyre inkább a digitális téren.
Ezt tapasztalta egy Litvániába telepített német katona, amikor felvette a telefonját, és hallotta a saját hangját – a beszélgetést, amelyet néhány órával korábban – egy ismeretlen hívótól.
„Egy elvtárs hazatelefonál, fél órát beszél, majd egy ismeretlen számról hívnak. Felveszi – és hallja a saját, korábban felvett és lejátszott beszélgetését” – írta le az élményt Joshua Krebs Inside Bundeswehr című könyvében.
Krebs ezt a fajta megfélemlítő megfigyelést „furcsának” nevezte.
Az európai fegyveres erők, köztük a Bundeswehr itthon is hasonló hibrid tevékenységgel találkoznak.
A drónokat állítólagos érzékeny védelmi rendszerek, például az Arrow 3 légvédelmi rendszer, valamint a német Battletank Brigade 45 Litvániában végrehajtott gyakorlatokon való kémkedésre használták.
Tavaly egy orosz felderítő repülőgépet észleltek a szomszédos fehérorosz légtérben Litvániában a Bundeswehr Iron Wolf gyakorlata során.
A német hadsereg főfelügyelője, Carsten Breuer az esetet „a Litvániát fenyegető nagyon valós fenyegetés bizonyítékaként” jellemezte.
Boris Pistorius szövetségi védelmi miniszter (SPD) is hangsúlyozta, hogy Litvánia számára különösen aggályos a hibrid hadviselés, amikor január végén találkozott litván kollégájával Berlinben.
Pistorius szerint az Oroszország által jelentett fenyegetés Litvániában és a balti térségben sokkal élesebben érezhető, mint másutt Európában, például provokatív légtérbetöréseken keresztül.
Légtérsértés: provokáció vagy felügyelet?
Pistorius egy 2025 októberében történt incidensre utalt, amikor két orosz vadászgép rövid időre behatolt a litván légtérbe.
A litván fegyveres erők szerint körülbelül 18 másodpercig maradtak ott, mielőtt visszafordultak NATO-repülőgépek kíséretében. Friedrich Merz német kancellár (CDU) újabb orosz provokációnak minősítette az esetet.
A repülőgépek feltételezések szerint Oroszország kalinyingrádi exklávéjából származtak, amely közvetlenül határos Litvániával.
Tekintettel arra, hogy a balti államok több oldalon is közel vannak orosz területhez, a térség feletti légteret különösen érzékenynek tartják, és a NATO folyamatos megfigyelése és védelme alatt áll.
Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság jelenleg a balti légteret őrző missziót vezeti, mivel Észtország, Lettország és Litvánia nem rendelkezik saját vadászgéppel.
Németország is közvetlen szerepet játszik a helyszínen. „Németország többek között a litván légtér védelmét támogatja egy mobil légierő-parancsnoki beosztással a légi megfigyelésre idén januártól márciusig” – mondta Pistorius januárban.
A balti államok „kis zöld emberkéi” félelmet keltenek
Az incidensnek nem voltak valódi következményei, már csak azért sem, mert a hibrid hadviselés valamiféle jogi szürke területen létezik. Gyakran nem világos, hogy egy akció mikor minősül támadásnak, mikor indokolt a válasz, és mindenekelőtt az, hogy milyennek kell lennie ennek a válasznak.
A legnagyobb nehézséget az egyértelmű bizonyíték hiánya jelenti – mind a tényleges hatás, mind a felelősök tekintetében. Ellentétben az orosz vadászgépek rövid behatolásával a külföldi légtérbe, sok hibrid tevékenység nem tulajdonítható közvetlenül egyetlen szereplőnek.
Ennek ellenére a szándék nagyjából ugyanaz: provokálni, nyugtalanítani és félelmet kelteni. A reakció is általában hasonló – az aggodalom kifejezése, az elítélés és a leállításra való felszólítás.
Amikor tavaly decemberben orosz határőrök illetéktelenül léptek át Észtországban a NATO-területre, Tallinn diplomáciai csatornákon keresztül válaszolt, egyszerűen magyarázatot kért Moszkvától, és találkozót hívott össze az orosz és az észt határőrök között.
Ez nem egy elszigetelt epizód volt. Néhány hónappal korábban az észt határ közelében egy katonai egyenruhás – de minden jelvény nélkül – fegyveres férficsoportot észleltek.
Az ilyen jellegű incidensek az ukrajnai Krím-félszigeten 2014-ben megjelent úgynevezett „kis zöld emberkékre” emlékeztetnek. Nem sokkal ezután Moszkva illegálisan annektálta a Krímet, amely a mai napig orosz megszállás alatt áll.
Az azonosítatlan katonák nem nyomultak tovább észt területre. Szakértők szerint az októberi incidenst nagyrészt pszichológiai taktikának tekintették, semmint hiteles katonai fenyegetésnek.
Ehelyett a jelenlét megnyilvánulásának tűnt – Oroszországnak egy módja annak, hogy jelezze, hogy ott van, és hogy az idegeket feneken tartsa.
Mikor jogos válaszolni?
A nemzetközi jog elvileg egy központi pontban világos. Az ENSZ Alapokmányának 2. cikkének (4) bekezdése értelmében az államok nem fenyegethetik egymást vagy erőszakot alkalmazhatnak egymás ellen. A hagyományos katonai támadások egyértelműen ebbe a meghatározásba tartoznak.
A hibrid tevékenységek azonban nem minősülnek automatikusan „fegyveres támadásnak” a jogi értelemben – ez a küszöb, amely az ENSZ Alapokmánya 51. cikke értelmében az állam önvédelemhez való jogát váltaná ki.
Ehelyett minden esetet egyedileg kell elbírálni, és az incidens természetétől és súlyosságától függően különböző jogterületek vonatkozhatnak.
Itt is érvényesül a nemzetközi jog, beleértve azt az általános elvet, hogy az államok nem avatkozhatnak be mások belügyeibe.
