Miközben Dánia arra készül, hogy átadja az EU-elnökségi fáklyát Ciprusnak, európai ügyekért felelős minisztere azt mondja az Euronewsnak, hogy országa jelentős eredményeket ért el a prioritási pontokon, az egyszerűsítéstől a migrációig.
Az Európai Unió a dán elnökség élén jelentős előrelépést ért el a Koppenhága számára prioritásként kezelt politikák terén – mondta Marie Bjerre, az ország európai ügyekért felelős minisztere az 2022 Plusz 12 Minutes With című kiemelt interjúműsorában.
2025. július 1-je óta a dán kormány tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét, így Brüsszelben határozhatja meg a napirendet. Egyik prioritása a „bürokrácia” és a „túlszabályozás” kezelése volt, annak érdekében, hogy helyreállítsa az EU versenyelőnyét Kínával és az Egyesült Államokkal szemben.
„A kezdetektől fogva azt mondtuk, hogy erősebb Európát akarunk a biztonság és a védelem, valamint a versenyképesség terén, ami a második téma volt. És valóban sikerült itt is eredményt elérni” – mondta Bjerre az Euronewsnak.
2025-ben a Bizottság tíz úgynevezett egyszerűsítési csomagot, vagy Omnibusz-javaslatot javasolt, amelyek a mezőgazdaságtól a védelemig és a digitalizációig számos területen megfosztják az uniós szabályozást.
„Elnökségünk alatt az Omnibusz-csomagok közül háromról sikerült megállapodnunk az Európai Parlamenttel” – mondta Bjerre, hozzátéve, hogy „különösen elégedett” azzal, hogy az EU Parlament a hónap elején jóváhagyta az Omnibus I csomagot, és beleegyezett a fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási követelmények csökkentésébe.
„Ez megkönnyíti a vállalataink terheit, és ez egy jó első lépés a továbblépéshez és az európai üzletmenet megkönnyítéséhez, amire valóban szükségünk van, ha jobb versenyképességet akarunk elérni Európában” – mondta Bjerre.
Dereguláció szükséges a növekedéshez
Bjerre megkérdőjelezte az éghajlatvédők azon állításait, amelyek szerint egyes egyszerűsítési csomagok gyengítik az európai zöld megállapodás szerinti kulcsfontosságú fenntarthatósági törvényeket.
„Éppen ellenkezőleg, ha nem erősítjük versenyképességünket, nem leszünk képesek megoldani az előttünk álló éghajlati kihívásokat” – mondta, hozzátéve, hogy ehhez az EU-nak erős gazdaságra van szüksége új zöld technológiákkal.
„Nem tudnak boldogulni, ha nincs jó gazdasági környezetünk, ahol a vállalkozásoknak könnyű a méretezhetőség és a növekedés, a befektetések megtalálása. Szóval úgy látom, hogy ezek a dolgok kéz a kézben járnak.”
Bjerre üdvözölte az EU Digitális Omnibusz-csomagját is, amelynek célja a digitális vállalkozások versenyképessé tétele. A kritikusok azt mondják, hogy Európa azon céljának visszaszorítása, hogy a technológiai jogszabályok úttörőjévé váljon, Donald Trump amerikai elnök azon fenyegetésének eredménye, hogy vámokat vet ki azon országok ellen, amelyeket amerikai technológiai vállalatok megtámadásával vádol.
„Azt hiszem, ez elég furcsa érv számomra” – mondta Bjerre. „Európának jobb versenyképességre van szüksége, akár Trump volt, akár nem.” Azt mondta, ezt bizonyítja az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Mario Draghi által készített tavalyi jelentés, amely a túlszabályozást a digitális növekedés egyik fő akadályaként emelte ki.
dán modell
A dán elnökség vezette a migrációs politikával kapcsolatos fontos fejleményekről szóló tárgyalásokat is, nevezetesen a „biztonságos harmadik ország” koncepciójáról szóló megállapodást, amely lehetővé teszi a külső feldolgozást a „visszatérési csomópontokban” és a visszatérések előrehaladását.
„Ez is része volt elnökségi prioritásainknak, és része Európa biztonságosabbá tételének” – mondta Bjerre. „Jobban kell ellenőriznünk az Európába érkező migránsokat, és jobban kell tudnunk az illegális migránsok visszaküldésében.”
Dánia egykor erősen kritizált „keményvonalas” bevándorlási politikáját – amelyet dán modellként ismertek – most elfogadják, és szélesebb körű uniós politikát is befolyásolnak. Bjerre szerint azonban ezt nem teszik kellő mértékben.
„Látom, hogy egyre több ország ért egyet a dániai hozzáállásunkkal, és nagyon jó, hogy megkötöttük ezeket a megállapodásokat, de még mindig sok problémánk van. Még mindig vannak egyezmények, amelyek szerint a bűnöző bevándorlóknak jobb védelmet kell nyújtanunk, mint saját állampolgárainknak” – mondta az Emberi Jogok Európai Egyezményére (ECHR) utalva.
Több uniós ország, köztük Dánia is, az egyezmény újraértelmezését szorgalmazza, hogy megkönnyítse a bűnözők és az illegális migránsok kitoloncolását. „Ez a demokráciánkba vetett bizalomról is szól. Ha az egyezmény és a bírák alkotják meg a törvényeinket választott politikusok helyett, akkor elveszítjük a demokráciánkba vetett bizalmunkat, ezért ezt komolyan kell vennünk” – tette hozzá Bjerre.
Arra a kérdésre, hogy a 2026. január 1-jétől az EU soros elnökségét betöltő Ciprusnak mire kell összpontosítania, Bjerre kijelentette, hogy a legfontosabb európai kérdéseknek a napirenden kell szerepelniük: a biztonság, a védelem és a versenyképesség. „Nagyon remélem, hogy a ciprusi elnökség mindent megtesz ez ügyben. Biztos vagyok benne, hogy megteszi.”
