A dezinformációnak és az álhíreknek való vélt kitettség az EU-ban nyolc százalékponttal ugrott meg 2022 óta. Szakértők szerint a médiaműveltség és a tények ellenőrzése kulcsfontosságú a tendencia elleni küzdelemben.
A dezinformáció és az álhírek meghatározó jellemzőivé váltak a hírekben. A közösségi média térnyerése tovább gyorsította terjedésüket és láthatóságukat.
Egy Eurobarométer felmérés szerint Európa-szerte növekszik a félretájékoztatásnak és az álhíreknek való vélt kitettség.
2025-ben az EU-ban a válaszadók több mint harmada (36%) azt mondta, hogy „gyakran” vagy „nagyon gyakran” volt kitéve dezinformációnak és álhíreknek az elmúlt hét napban. Ez a 2022-es 28 százalékhoz képest. Csak 12 százalék mondta azt, hogy magabiztosan felismeri a dezinformációt.
Tehát mely európai országok jelentik a legnagyobb mértékben a dezinformációnak való kitettséget? És mennyire bíznak az európaiak abban, hogy felismerik, amikor találkoznak vele?
Önészlelés, de nem tényleges expozíció
Fontos megjegyezni, hogy a felmérés a dezinformációnak való vélt kitettséget méri, nem pedig az ellenőrzött eseteket.
A válaszadók álhírnek hitték, de a felmérés nem ellenőrizte tényszerűen a talált tartalmat, és nem erősítette meg, hogy az valóban hamis-e.
Ha a „nagyon gyakran” és a „gyakran” válaszokat kombináljuk, a dezinformációnak és az álhíreknek való kitettség aránya Finnországban és Németországban 26 százaléktól Magyarországon 57 százalékig terjed.
A válaszadók több mint fele Romániában (55%) és Spanyolországban (52%) is erről számolt be. 40 százalék felett volt az arány Bulgáriában (48%), Luxemburgban (45%), Máltán (45%), Görögországban (43%), Cipruson (42%) és Írországban (42%).
Az alsó végén Finnország és Németország (mindkettő 26%) mellett Csehországban (29%), Svédországban (30%), Litvániában (30%) és Franciaországban (30%) 30 százalékos vagy alacsonyabb volt az arány. Hollandia, Lettország és Belgium is megközelítette ezt a szintet, alig egyharmaddal.
A kelet- és dél-európaiak általában nagyobb mértékben számolnak be a dezinformációnak, míg az észak- és nyugat-európaiak általában alacsonyabb kitettségről számolnak be.
Ez a minta azonban nem egységes: az olyan országok, mint Luxemburg és Írország, viszonylag magas kitettségről számolnak be, míg Csehország, Olaszország és Portugália alacsonyabb szintről számolt be, mint azt régióik sugallják.
Az EU-ban átlagosan tízből három válaszadó (31%) mondta azt, hogy az elmúlt hét napban „néha” ki volt téve dezinformációnak és álhíreknek. Ez az arány a magyarországi 24 százaléktól a svédországi 40 százalékig terjedt.
Ha beleszámítjuk azokat is, akik „néha” választ válaszoltak, az észlelt expozíció az EU-ban a válaszadók körülbelül kétharmadára (66%) emelkedik. Ez az észlelt expozíció nagyon magas általános szintjére utal.
Az EU-ban mindössze 7 százalék nyilatkozott úgy, hogy „sosem” volt kitéve dezinformációnak és álhíreknek, míg 16 százalékuk „ritkán” volt kitéve. Ez összesen kevesebb, mint a válaszadók negyede (23%).
Figyelemre méltó az is, hogy viszonylag magas azoknak az aránya, akik azt mondták, hogy „nem tudják”, EU-szerte 10 százalék.
Növekedést 22 EU-országban regisztráltak
A 2022-es felméréshez képest 8 százalékponttal nőtt azon uniós válaszadók aránya, akik azt mondták, hogy „nagyon gyakran” vagy „gyakran” vannak kitéve dezinformációnak és álhíreknek. Az EU 22 országában nőtt az arány, négyben csökkent.
Az emelkedés több országban különösen éles volt. A legnagyobb növekedést Dánia és Hollandia regisztrálta, mindkettő 19 ponttal. Őket Luxemburg (18 pont), Málta (17 pont), Svédország (14 pont) és Spanyolország (13 pont) követte.
Elon Musk 2022 végén vásárolta meg a Twittert, majd később X-re keresztelte.
Felismerik az emberek a dezinformációt?
Tíz válaszadóból valamivel több mint hat (62%) állítja, hogy magabiztosnak érzi magát abban, hogy felismeri a dezinformációt, amikor találkozik vele. Ez magában foglalja a 12 százalékot, akik „nagyon magabiztosak”, és 49 százalékot, akik „valamelyest magabiztosak”. Ezzel szemben körülbelül egyharmaduk (32%) mondja azt, hogy nem bízik benne.
A 2022-es felméréshez képest ez a bizalomszint két százalékponttal csökkent az EU-ban és számos országban.
A bizalom a lengyelországi 49 százaléktól a máltai 84 százalékig változik.
Nincs szoros összefüggés a dezinformációnak való kitettség és a felismerésébe vetett bizalom között.
Médiaműveltség és tényellenőrző tevékenységek
Konrad Bleyer-Simon, a Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ tudományos munkatársa, az észlelések magyarázata kihívást jelent.
„Ebben szerepet játszhat a médiaműveltség és a tényellenőrző tevékenység minősége és mértéke az országban, de bizonyos pszichológiai tényezők is (a képességek alul-/túlbecsülésének okai és a kitettség)” – mondta az 2022 Plusz Nextnek.
Független közszolgálati műsorszolgáltatók
Bleyer-Simon arra is rámutatott, hogy a dezinformáció hatása nagyobb azokban a társadalmakban, ahol nagy a polarizáció, a gazdasági egyenlőtlenségek, az oktatási rendszer alacsony teljesítménye (a PISA-pontszámok alapján), az intézményekbe vetett bizalom alacsony, valamint a politikusok milyen mértékben folyamodnak konfrontatív és populista kommunikációhoz.
„Az országok ellenállóbbak a dezinformációkkal szemben, ha erős és független közszolgálati műsorszolgáltatókkal, hatékony önszabályozással a magánmédiában, a hírekbe vetett nagy bizalommal és olyan lakossággal rendelkeznek, amely hajlamosabb arra, hogy híreit a médiából, mint a közösségi médiából kapja meg” – mondta.
