A GDP erős, de az egy főre jutó különbségek, az infláció és a hitelfelvételi költségek bonyolítják a képet.
Az Eurázsiai Fejlesztési Bank (EDB) szerint Közép-Ázsia gazdasága 2025-ben körülbelül 6,6%-kal nőtt, és 2026-ban várhatóan nagyjából 6,1%-kal bővül.
Ez magában foglalja a Kazahsztánból, a Kirgiz Köztársaságból, Tádzsikisztánból és Üzbegisztánból származó adatokat, a türkmenisztáni adatokat az adatkorlátok miatt nem tartalmazza.
Ezek a számok jóval optimistábbak, mint a nagy fejlett gazdaságokra vonatkozó előrejelzések, mivel a bank 2026-ban az Egyesült Államokban mintegy 1,6%-os, az euróövezetben pedig mintegy 1,1%-os növekedést prognosztizál, míg Kína nagyjából 4,6%-os bővülést jelez.
Az erős hírek ellenére Közép-Ázsiában sok háztartás szembesül az árak emelkedésével, a magas hitelfelvételi költségekkel és az egyenlőtlen jövedelemnövekedéssel.
A közgazdászok megjegyzik, hogy az infláció és a monetáris szigorítás gyakran jobban alakítja az emberek mindennapi gazdasági valóságát, mint az optimista nemzeti növekedési adatok.
Gyors, de egyenetlen növekedés
A növekedés az egész tömbben felgyorsul, de nem egyenletes. A Kirgiz Köztársaság a régió leggyorsabban növekvő gazdasága lett, az EDB 2025-re 10,3%-os, 2026-ra pedig 9,3%-os növekedést prognosztizál.
Üzbegisztán követi 2025-ben 7,4%-kal, 2026-ra pedig 6,8%-os növekedéssel.
Kazahsztán gazdasága várhatóan körülbelül 5,9%-kal bővül 2025-ben és 5,5%-kal 2026-ban. Az adatok több mint egy évtizede legerősebb növekedését jelzik a régióban.
Kubat Rakhimov, a Közép-Eurázsia infrastrukturális fejlesztésének kirgiz szakértője amellett érvel, hogy az alulbefektetett gazdaságok esetében a 6 százalék körüli növekedés gyakran felzárkózási szakaszt tükröz, míg a fejlett gazdaságokban az 1,5-2 százalékos növekedés már erősnek tekinthető.
Hozzáteszi, hogy a GDP-növekedés hiányos mérőszáma a jólétnek, megjegyzi, hogy a rendelkezésre álló reáljövedelem és a munkatermelékenység jobb mutatója a tényleges életszínvonalnak.
Egy főre eső valóságellenőrzés
A közgazdászok óvakodnak attól, hogy a növekedési rátákat a gazdasági méret figyelembevétele nélkül hasonlítsák össze. Közép-Ázsia együttes lakossága körülbelül 80 millió fő, ami jóval kisebb, mint a világ főbb régióiban.
Ráadásul a Világbank legfrissebb adatai szerint Kazahsztán egy főre jutó GDP-je körülbelül 14 154 dollár (12 107 euró) volt, szemben az üzbegisztáni körülbelül 3 162 dollárral (2 704 euró), a Kirgiz Köztársaságban pedig körülbelül 2 420 dollárral (2 070 euróval).
Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban az egy főre jutó GDP körülbelül 84 534 dollár (72 313 euró) volt, míg Kína körülbelül 13 303 dollár (11 379 euró) volt.
Ezek a hiányosságok segítenek megmagyarázni, hogy Közép-Ázsiában a gyors növekedés miért nem jelent automatikusan a nagyobb vagy fejlettebb gazdaságokéhoz hasonló életszínvonalat, még akkor sem, ha a régióban a jövedelmek tovább emelkednek.
Az infláció felemészti a növekedési adatokat
Sok háztartás számára a gyorsabb növekedésből származó hasznot erodálta az infláció. Tavaly az áremelkedések meghaladták a GDP növekedését Kazahsztánban, az infláció 12,3% körül mozgott. Az infláció körülbelül 9,1% volt a Kirgiz Köztársaságban és nagyjából 7,5% Üzbegisztánban.
„Az alacsonyabb infláció megteremti a feltételeket a kamatcsökkentéshez. Arra is számítunk, hogy a legtöbb nemzeti valuta a régióban nagyjából stabil dinamikát fog mutatni” – mondta Jevgenyij Vinokurov, az EDB vezető közgazdásza.
Addig az inflációs nyomás fájdalmasan tartja a kamatokat. Kazahsztán irányadó kamata 18% körül mozog, szemben az üzbegisztáni nagyjából 14%-kal és a Kirgiz Köztársaság 11%-ával.
Miért Kirgizisztán vezeti a régiót?
Elemzők szerint Közép-Ázsia közelmúltbeli GDP-növekedésének egy részét a kereskedelmi és logisztikai áramlások átirányítása támasztotta alá, különösen a kisebb gazdaságokban.
Érvelésük szerint Kirgizisztán erős címlapszámai az ellátási láncok újrakonfigurálását tükrözik, amelyet Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója váltott ki.
Kubat Rakhimov az ország szokatlanul gyors növekedését ezekkel a szerkezeti változásokkal hozza összefüggésbe, mondván, Kirgizisztán „majdnem tökéletesen illeszkedik” az Oroszország és a Nyugat közötti gazdasági patthelyzetbe.
„Hagyományosan azzal foglalkozunk, hogy Kínából reexportálunk árukat az orosz piacra. Ez nagyon erős rést jelentett számunkra” – mondta Rakhimov.
„Amikor további kereskedelmi áramlásokat kellett átirányítani, nem volt szükség új rendszerek kiépítésére – a logisztikai és pénzügyi csatornák már megvoltak” – tette hozzá.
A kereskedelem átirányítása, valamint a Kumtori aranybánya államosítása, amely ma már az ország bevételeinek nagyobb százalékát adja, megerősítette az államháztartást és magasabb infrastrukturális kiadásokat tett lehetővé.
Ez az építőiparban és a közlekedésben is rövid távú multiplikátor hatást váltott ki.
Rakhimov azonban figyelmeztet arra, hogy ezek a hajtóerők eredendően ciklikusak: a geopolitikai feszültségre épülő növekedés továbbra is érzékeny a külső elmozdulásokra.
Az EDB adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a bővülést elsősorban a hazai tényezők, elsősorban a fogyasztás és a beruházások vezérelték. Az erős belső kereslet, a gyors hitelnövekedés és a nagy infrastrukturális projektek központi szerepet játszottak.
Mi mozgatja a kazahsztáni és üzbegisztáni terjeszkedést?
A régió nagyobb gazdaságaiban a növekedést inkább az ipari beruházások hajtják.
Kazahsztánban fellendült a gyártás, különösen a gépgyártás, valamint az energiaszektor.
Döntő tényező volt a tengizi olajmezőn a bővített kapacitások vártnál korábbi beindítása, ezért az előrejelzést idén felfelé módosították.
„Ez elsősorban annak a ténynek köszönhető, hogy a befektetési potenciál felszabadításának hatása erősebbnek bizonyult, mint azt még júniusban vártuk” – mondta Aigul Berdigulova, az EDB Makrogazdasági Elemző Központjának vezető elemzője.
„Emellett az ipari termelés gyorsan nőtt idén, nagyrészt a gazdaság diverzifikációját célzó kormányzati intézkedések eredményeként” – folytatta.
Üzbegisztán terjeszkedése szélesebb körűnek tűnik. Az állótőke-beruházások 15,2%-kal nőttek 2025 első kilenc hónapjában éves összevetésben, míg az export értéke 33,3%-kal nőtt.
A tartósan magas aranyárak játszották a főszerepet, amely 70,5%-kal növelte az ország nemesfémből származó exportbevételeit.
Kockázatok és szűk ablak
Az optimizmus ellenére a közgazdászok jelentős ellenszelet látnak.
A Világbank az EDB-nél élesebb lassulást prognosztizál, a regionális növekedés 2026-ban körülbelül 5,0%-ra, 2027-ben pedig 4,6%-ra hűl le.
A kereskedelmi partnerek lassabb növekedésével, valamint a globális kereskedelem folyamatos bizonytalanságával és zavaraival kapcsolatos sebezhetőségekre hivatkoznak.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi fellendülés több forgatókönyv esetén is elhalványulhat, ideértve a globális gazdasági válságot, az Oroszország és Ukrajna közötti aktív ellenségeskedések megszűnését, vagy a szénhidrogének és fémek iránti globális kereslet megváltozását.
Ilyen esetekben a jelenleg Közép-Ázsia által élvezett „geopolitikai járadék” elpárologhat. Rakhimov érvelése szerint a kihívás az, hogy az ideiglenes lendületet tartós erővé alakítsák.
„Ahelyett, hogy olyan formátumokat néznénk, mint a „C5+”, vagy megpróbálnánk párbeszédet kialakítani a külső geopolitikai szereplőkkel, belső párbeszédet kell kezdenünk” – összegezte.
