Kína szankcionál 20 amerikai védelmi vállalatot és 10 vezetőt a Tajvannak szóló fegyvereladások miatt

Dániel Szabó

Kína szankcionál 20 amerikai védelmi vállalatot és 10 vezetőt a Tajvannak szóló fegyvereladások miatt

A kínai külügyminisztérium szerint a szankciók magukban foglalják a vállalatok vagyonának befagyasztását Kínában, valamint egyének és szervezetek hozzáférésének megtiltását.

Kína szankciókat vezetett be 20 amerikai védelmi vonatkozású vállalat és 10 vezető ellen, egy héttel azután, hogy Washington nagyszabású fegyvereladásokat jelentett be Tajvannak.

A kínai külügyminisztérium szerint a szankciók magukban foglalják a cégek vagyonának befagyasztását Kínában, valamint egyének és szervezetek megtiltását az ezekkel való foglalkozástól.

„Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a tajvani kérdés Kína alapvető érdekeinek középpontjában áll, és az első vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni a kínai–amerikai kapcsolatokban” – áll a kínai külügyminisztérium pénteki közleményében.

„Minden vállalat vagy magánszemély, aki fegyvereladást folytat Tajvannak, meg fogja fizetni a jogsértés árát.”

A minisztérium arra is sürgette az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a „Tajvan felfegyverzésének veszélyes lépéseivel”.


FÁJLÁS – Az AeroVironment által gyártott Switchblade 600 rakéta drónt 2022. június 14-én mutatják be az Eurosatory fegyverkiállításon Villepinte-ben, Párizstól északra.


A társaságok közé tartozik a Northrop Grumman Systems Corporation, az L3Harris Maritime Services és a St. Louis-i Boeing, míg az Anduril Industries védelmi cég alapítója, Palmer Luckey a szankcionált vezetők egyike, aki nem folytathat üzleti tevékenységet Kínában, és nem léphet be az országba.

A kínai vagyonukat is befagyasztották.

8,6 milliárd euró értékben adott amerikai fegyvereket Tajvannak

A több mint 10 milliárd dolláros (8,6 milliárd eurós) amerikai fegyvereladási csomag bejelentése dühös választ váltott ki Kínából, amely Tajvant magáénak vallja, és azt állítja, hogy az ellenőrzése alá kell kerülnie.

Ha az Amerikai Kongresszus jóváhagyja, ez lenne a valaha volt legnagyobb amerikai fegyvercsomag az önuralom alatt álló területre.

Az Egyesült Államok köteles segíteni Tajvant az önvédelemben a szövetségi törvények értelmében, ami Kínával szemben egyre nagyobb vitákat vált ki. Pekingnek már most is feszült kapcsolatai vannak Washingtonnal kereskedelmi, technológiai és emberi jogi kérdések miatt.

A kínai hadsereg az elmúlt néhány évben fokozta jelenlétét Tajvan egén és vizein, hadihajóival és vadászrepülőgépeivel szinte napi rendszerességgel tartott gyakorlatokat a sziget közelében.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.