Neom nincs többé? Szaúd-Arábia csökkenti a „The Line” és a futurisztikus megacity ambiciózus terveit

Dániel Szabó

Neom nincs többé? Szaúd-Arábia csökkenti a „The Line” és a futurisztikus megacity ambiciózus terveit

Évekig tartó költségtúllépések és késések után Szaúd-Arábia zászlóshajója, a futurisztikus megaprojektje, a Neom jelentősen visszafogható. A futurisztikus szupervárosnak, amely teljes egészében alternatív energiaforrásokkal működne, a 2029-es Ázsiai Téli Játékoknak kellett volna otthont adnia, amelyet most elhalasztottak.

Szaúd-Arábia jelentős mértékben visszafogja a Neomot, kiemelt szupervárosi projektjét.

A jelentések szerint a szaúdi koronaherceg és a Neom elnöke, Mohammed bin Szalmán most az eredetileg tervezettnél jóval kisebb fejlesztést képzel el az évekig tartó költségtúllépések és késések következtében.

Szombaton a királyság bejelentette az Ázsiai Téli Játékok határozatlan időre történő elhalasztását, amelyet 2029-re terveztek Trojenában, egy egész évben nyitva tartó síparadicsomban a Neom-hegységben.

A Trojena leépítése mellett a hírek szerint a radikális átalakításon is folynak a munkálatok A Vonala futurisztikus lineáris város és Neom központi eleme, amelyet eredetileg a Vörös-tengertől 170 kilométerre a szárazföld belsejébe terveztek sivatagi hegyeken át.

Szerelési árnyomás

A Neom visszaszorítására és az Ázsiai Játékok elhalasztására vonatkozó döntés a Rijád ambiciózus projektjeire nehezedő növekvő nyomást tükrözi a visszafogott olajár közepette. A Brent nyersolaj hordónkénti ára jelenleg valamivel 60 dollár felett van.

A nagyjából Belgium méretét lefedő Neom először Szaúd-Arábia válasza a Szilícium-völgyre – a technológia és a futurisztikus innováció központjára. A tervezett költség körülbelül 500 milliárd dollár volt, de a legújabb jelentések szerint a valós szám megközelítheti a 9 billió dollárt.

Először 2017-ben hirdették meg, hogy a sivatagi megaváros várhatóan 2045-re kilencmillió embernek ad otthont, mivel Szaúd-Arábia népességének növelésére és a globális gazdasági erőtérré akart válni.

Számos nagy horderejű projekt többek között:

  • „The Line” egy szárazföldi város, amely a Vörös-tengertől sivatagi hegyeken keresztül fut.
  • Trojena, egy síközpont, amelyet a 2029-es Ázsiai Téli Játékok megrendezésére választottak.
  • Oxagon, egy tengerparti ipari és logisztikai övezet.

Az indulás óta a Neom állandó kétségekkel szembesült a királyságon belül és kívül is, puszta méretével és megvalósíthatóságával kapcsolatban.

„A vonal” a homokban?

Amikor bemutatta a The Line terveit, bin Salman azt mondta, hogy az autók nélküli város repülő taxikjával és robot inasaival „messze” a bolygó legélhetőbb városa lesz.

Annak ellenére, hogy két 500 méter magas felhőkarcoló 170 kilométeres Vörös-tenger partján megépíthető mérnöki bravúrja ellenére az egész városnak teljesen megújuló energiaforrásokból kellett volna működnie.

A lakosoknak emellett minden szükséges szolgáltatást otthonuktól öt perces sétára kellett megkapniuk.

Az AI kerül a középpontba

Mivel a projekt várhatóan sokkal szerényebb lesz, a szaúdi kormány vélhetően a Neom iparosítására helyezte a hangsúlyt, nevezetesen az adatközpontok központjaként.

Tengerparti fekvése, ahol bőséges tengervízhez jut, stratégiailag alkalmasnak tekinthető az ilyen létesítmények számára, amelyek hatalmas mennyiségű hűtővizet igényelnek.

A királyság olajtól függő gazdaságának diverzifikálása továbbra is kiemelt prioritás a koronaherceg számára, aki azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Szaúd-Arábiát a mesterséges intelligencia globális vezetőjévé tegye.

A Neom mögött a szaúd-arábiai állami befektetési alap áll, amelynek értéke közel 1 billió dollár, és elnöki tisztét szintén a koronaherceg tölti be. A királyság átalakulásának előmozdításával megbízott alapot egyre nagyobb ellenőrzésnek vetették alá, hogy hatalmas befektetései megtérüljenek.

Neom hátráltatása akkor következik be, amikor Szaúd-Arábia egy sor jelentős nemzetközi esemény megrendezésére készül, beleértve a 2030-as rijádi világkiállítást és a 2034-es labdarúgó-világbajnokságot. Hatalmas infrastrukturális beruházást igényelnek, és részei bin Salman Vision 2030 projektjének.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.