Mirziyoyev elnök szerint a GDP rekordmagasságot ért el a közép-ázsiai ország történetében, mivel az export 23%-kal nőtt, a külföldi befektetések pedig elérték a 37 milliárd eurót.
Üzbegisztán az eddigi legerősebb gazdasági teljesítményével zárta az évet, 123 milliárd eurós GDP-ről számolt be, ahogy Shavkat Mirziyoyev elnök szerint a reformok hatásai egyre jobban láthatók a mindennapi életben.
A parlamenthez és a nemzethez intézett éves beszédében az elnök megjegyezte, hogy a globális gazdasági turbulencia, a megszakadt ellátási láncok és az emelkedő nyersanyagárak ellenére folyamatos növekedés tapasztalható.
Elmondta, hogy az ország történetében először a GDP meghaladta a 123,25 milliárd eurót, az export 23 százalékkal nőtt, a külföldi befektetések pedig közel 37 milliárd eurót értek el, ami a gazdaság csaknem egyharmadát teszi ki. Ezenkívül Üzbegisztán aranytartaléka először haladta meg az 51 milliárd eurót.
„Reformjaink eredményei érezhetők minden mahallában (közösségben), minden családban és a mindennapi életben” – mondta Mirziyoyev, hozzátéve, hogy ennek oka a munkahelyteremtés, az infrastruktúra fejlesztése és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés kiterjesztése.
A nemzetközi bizalom a hazai növekedés mellett erősödött. A vezető hitelminősítő intézetek Üzbegisztán szuverén hitelminősítését BB-ről BB-re javították, ami várhatóan évi 250 millió euróval csökkenti a külső hitelfelvételi költségeket. A Világbank technológiai felkészültségi mutatója szerint a közép-ázsiai ország 71 helyet lépett előre, ezzel Üzbegisztán a világ legjobb 10-e közé került.
Infrastruktúra, jövedelmek és a szegénység csökkentése
A kormány szerint a gazdasági növekedés az életszínvonal mérhető javulását eredményezte. A villamosenergia-termelés 85 milliárd kilowattórára emelkedett, ami a több mint 38 milliós lakosságot és a bővülő ipari bázist támogatja.
Az öntözési infrastruktúra 470 000 háztartást ért el a korábban rosszul ellátott területeken, így évente több alkalommal is mintegy 3 millió ember szerezhet bevételt a háztartási telkekről.
A lakásépítés nagy ütemben folytatódott, 2025-ben 135 000 új lakást adtak át. Az elmúlt kilenc évben több mint 210 millió négyzetméter lakó- és nem lakóterületet helyeztek üzembe országszerte.
A munkanélküliség 5,5%-ról 4,9%-ra csökkent, miközben csak ebben az évben 1,5 millió embert emeltek ki a szegénységből. Az országos szegénységi ráta 5,8%-ra esett vissza a reformok megkezdésekor a lakosság közel egyharmadához képest.
Üzbegisztán regionális és nemzetközi profilja is bővült 2025-ben. Az ország jelentős globális és regionális eseményeknek adott otthont, beleértve az UNESCO Általános Konferenciájának ülésszakát, a Közép-Ázsia-EU csúcstalálkozót, valamint magas szintű találkozókat az EU, az Egyesült Államok, Japán és a szomszédos közép-ázsiai államok partnereivel.
Háromoldalú határmegállapodást írtak alá Tádzsikisztánnal és Kirgizisztánnal, amely egy régóta fennálló regionális kérdést old meg. Üzbegisztán egy megerősített partnerségi megállapodás révén megerősítette kapcsolatait az EU-val, és a regionális párbeszéd platformjaként pozicionálta magát.
„Mindez alapvetően új szintre emeli nemzetközi kapcsolatainkat” – mondta az elnök. „Továbbra is folytatjuk az együttműködés hídjainak építését a közeli és távoli országokkal.”
Hat prioritás 2026-ban
A jövőre nézve Mirziyoyev hat kiemelt irányt vázolt fel, amelyek 2026-ban vezérlik a politikát. Az évet a Mahalla Fejlődés és Társadalmi Jólét Évének nyilvánították, amelynek középpontjában a helyi kormányzás és a közösségi szintű növekedés áll.
Több mint 715 millió eurót különítenek el a mahallasi vállalkozói infrastruktúra megerősítésére, valamint 10 milliárd eurós finanszírozást a kis- és középvállalkozások számára, beleértve a nők és a fiatal vállalkozók célzott támogatását.
A finanszírozást munkahelyteremtő helyi projektekhez kötik, az átláthatóságra és a civil részvételre helyezve a hangsúlyt.
Az elnök azt is bejelentette, hogy a kutatóközpontokba és technológiai központokba való befektetés mellett Üzbegisztán első műholdjának felbocsátását és az ország első űrhajósának előkészítését is tervezi.
További prioritások közé tartozik a munkahelyteremtés és a munkaerő-piaci reform, a kiterjesztett szociális védelem, a zöld fejlesztés és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség, valamint a közigazgatás és az igazságszolgáltatás mélyreható reformja.
A reformok lendületének fenntartása érdekében tett átláthatósági törekvés részeként Mirziyoyev elmondta, hogy egy teljesen frissített digitális kormányzati platform több mint 1000 közszolgáltatást fog integrálni.
Az új megfelelési mechanizmusok nyomon követik majd az állami források felhasználását a közintézményekben, míg az igazságügyi reformok digitális bíróságokat és mesterséges intelligencia által támogatott eljárásokat vezetnek be.
„Minden reform értelmét veszti, ha tolerálják a korrupciót” – mondta Mirziyoyev, bejelentve a tisztviselők szigorúbb felügyeletét és személyes elszámoltathatóságát.
Hangsúlyozta azt is, hogy a cél az, hogy az elkövetkező években a felső-középjövedelmi státuszt elérjék, és a sikert nem csak gazdasági mutatókkal mérik, hanem azzal is, hogy a reformok hogyan hatnak a közösségek mindennapi életére.
