A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az embereket viselkedésük megváltoztatására ösztönző klímapolitika gyengítheti értékrendjüket és környezetvédelemmel kapcsolatos támogatásukat.
Az életmódváltást célzó klímapolitikák „nem szándékos negatív mellékhatások” hullámát válthatják ki, még azok körében is, akik önként próbálnak fenntartható döntéseket hozni.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint az életmódváltás 2050-re akár 70 százalékkal is csökkentheti a bolygó kibocsátását.
A Nature Sustainability folyóiratban ma megjelent új cikk azonban arra figyelmeztet, hogy a gyakran népszerűsített kezdeményezések, mint például a kevesebb húsevés, az autók kitiltása a városközpontokból és az emberek felkérése, hogy hagyjanak fel a légi utazással, gyengíthetik „zöld” értékeiket.
Visszaüt a klímapolitika?
A kutatók több mint 3000 németet kérdeztek meg, akik az ország demográfiai adatait reprezentálják, és kérdéseket tettek fel nekik az éghajlat-politikáról és összehasonlításképpen a COVID-19-politikáról.
Azt találták, hogy a jól megtervezett, de rosszul megtervezett mandátumok kevésbé környezettudatossá tehetik a „zöld” polgárokat az úgynevezett „kiszorítási hatás” miatt.
Ez az a pont, ahol az ember kontrolltól való idegenkedése felülmúlja a zöld életmód követésére már meglévő motivációját. Például előfordulhat, hogy már biciklizik, tömegközlekedéssel közlekednek, és odafigyelnek otthonuk fűtésére vagy hűtésére – de amikor olyan szén-dioxid-semleges politikákkal szembesülnek, mint a városi autók betiltása, „erős negatív reakciókat” kapnak.
Klímaváltozás kontra COVID-19
A kutatók 52 százalékkal nagyobb negatív reakciót találtak az éghajlatváltozással kapcsolatos felhatalmazásokra, mint a COVID-19 mandátumokra, amelyek „hihetetlen ellenségeskedést” váltottak ki szerte a világon – különösen az olyan országokban, mint az Egyesült Államok.
A lakosság lázadása a járvány idején nőtt, és ezrek nem voltak hajlandók betartani az olyan szabályokat, mint a nyilvános helyeken való maszk viselése és a társadalmi távolságtartás.
„Úgy tűnik, az éghajlati helyzet sokkal rosszabb is lehet” – mondja Sam Bowles közgazdász, a tanulmány egyik szerzője. „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású életmódot biztosító tudomány és technológia már majdnem megoldott, de ami lemaradt, az a hatékony és politikailag életképes klímapolitikák társadalmi-magatartási tudománya.”
Hogyan lehet a klímapolitikával zöld értékeket ápolni?
A kutatók szerint továbbra is van ok az optimizmusra, miután megállapították, hogy az ellenállás kisebb volt azok számára, akik úgy érezték, hogy ez a politika hatékony, nem korlátozza választási szabadságukat, és nem tolakodott magánéletükbe vagy testükbe.
„Németországban más politikákhoz képest kevésbé ellenzik a rövid távú járatok korlátozását” – mondja Katrin Schmelz viselkedési közgazdász és pszichológus, a tanulmány vezető szerzője.
„Ez azért lehet, mert az európai vonathálózat megfelelő alternatívát kínál (ami például az Egyesült Államokban nem biztos, hogy így van).
