Egyenesen szívből: a „Szerelmes levelek” kiállítás 500 év érzelmeit vizsgálja

Dániel Szabó

Egyenesen szívből: a „Szerelmes levelek” kiállítás 500 év érzelmeit vizsgálja

A szerelem, köztudottan, sokféle pompás dolog, amely érzelmek sokaságát öleli fel. Az ilyen, fél évszázada papíron kifejezett érzések most a „Szerelmes levelek” című új kiállításon láthatók, amely a londoni brit Nemzeti Levéltárban nyílik meg.

Hiszel a szerelem utáni életben? A veszteség, a vágyakozás, a fájdalom és az öröm csak néhány a sok érzelem közül, amelyeket átélhetünk a londoni Nemzeti Levéltárban jelenleg látható új kiállításon.

Victoria Iglikowski-Broad kurátor szerint a dokumentumok „legendás románcokat mesélnek el a brit történelemből”, amelyekben királyi személyek, politikusok, hírességek és kémek vettek részt „a hétköznapi emberek hangjai mellett”.

„Megpróbáljuk feltárni a szerelmes levélben rejlő lehetőségeket. A szeretet megnyilvánulásai mindenféle helyen és meglepő helyen megtalálhatók” – teszi hozzá Iglikowski-Broad.

Ezek is sokféle formát öltenek. A kiállítás a 20. század eleji, azonos neműek romantikáját kereső apróhirdetésektől a szerelmesek háborúban álló katonáknak írt leveleiig és a szívfájdalomról szóló középkori dalig terjed.

Itt van még „az egyik legikonikusabb dokumentumunk” – mondta Iglikowski-Broad, utalva I. Erzsébet királynőnek udvarlója, Robert Dudley, Leicester grófja által írt megrendítő levelére.


Robert Dudley, Leicester 1. grófja I. Erzsébet királynőnek írt 16. századi levelében két pont látható a „szegény” szó felett, amely az uralkodó Dudley beceneve.


Napokkal Dudley 1588-as halála előtt íródott, és a „Szűz Királynő” intimitását közvetíti, aki soha nem ment férjhez, és a férfit, aki „szegény öreg szolgádnak” nevezte magát.

A küldeményt, amelynek külseje „utolsó levele” volt írva – a helyesírás akkoriban sajátos volt –, a királynő ágyánál találták, amikor csaknem 15 évvel később meghalt.

Családi és baráti kötelékek

A szerelem a kiállításon nem csak a romantikát jelenti. A családi kötelékek bizonyítékai Jane Austen 1817-ből származó, kézzel írt végrendeletében, amely szinte mindent szeretett nővérére, Cassandrára hagyott, és egy 1956-os levélben, amelyben a londoni gengszter ikrek, Reggie és Ronnie Kray apja arra kéri a bíróságot, hogy engedelmeskedjen a testvéreknek, mert „mindenkinek az a gondja az életben, hogy jót tegyenek”.

A levélírók a szegényektől a hercegekig terjednek. Egy 1851-es petícióban egy Daniel Rush nevű, munkanélküli, 71 éves takács arra kéri a hatóságokat, hogy ne válasszák el őt és feleségét, munkásházakba küldve őket. A lemondási eszköz mellett látható, amellyel VIII. Edward király 1936-ban feladta a trónt, hogy feleségül vegye „azt a nőt, akit szeretek”, a kétszer elvált amerikai Wallis Simpsont.

„Sok összefüggés van ebben a két tételben, bár a felszínen nagyon különbözőnek tűnnek” – mondta Iglikowski-Broad. „Közös bennük az az emberi szeretet érzése… hogy az áldozat valójában megéri a szerelemért.”

Más dokumentumok elveszett szerelemről szólnak. A fiatal brit hírszerző tiszt, John Cairncross egy korábban soha nem látott 1944-es levelet írt egykori barátnőjének, Gloria Barraclough-nak, és arról elmélkedik, hogy mi lehetett. – Elszakadtunk volna, ha tudtuk volna, mi következik?

Egyes olvasók azt gondolhatják, hogy Barraclough szerencsésen megmenekült – évekkel később Cairncrosst szovjet kémként leplezték le.

Királyi romantika és tragédia

Néhány szerelmi történet veszélyről, szívfájdalomról és tragédiáról mesél. Az egyikben Lord Alfred Douglas azt kéri – hiába -, hogy Viktória királynő bocsásson meg szerelmének, Oscar Wilde-nak. Az írót két év börtönre ítélték durva szeméremsértés miatt, miután Douglas felháborodott apja felfedte kapcsolatukat.

Lord Alfred Douglas levél, amelyben arra kéri Viktória brit királynőt, hogy szabadítsa ki Oscar Wilde-ot a börtönből, ahová 1895-ben súlyos szeméremsértés miatt küldték.

Lord Alfred Douglas levél, amelyben arra kéri Viktória brit királynőt, hogy szabadítsa ki Oscar Wilde-ot a börtönből, ahová 1895-ben súlyos szeméremsértés miatt küldték.


A közelben található Catherine Howard, VIII. Henrik király ötödik felesége 1541-ben írt levele titkos szépségének, Thomas Culpepernek.

Catherine aláírta a levelet: „A tiéd, amíg az élet tart”. Kiderült, hogy ez nem volt hosszú. A király felfedezte az ügyet, és Katalint és Culpepert is kivégezték árulás miatt.

Ritkaságszámba megy Henrietta Mária királynő I. Károly királynak – „kedves szívem” – írt levele, hiszen a brit királyi család szorosan őrzi magánpapírjait.

A menekülő király által hátrahagyott javak között találták meg 1645-ben, miután a királypárti csapatok harctéri vereséget szenvedtek az angliai polgárháborúban. Károly elvesztette a háborút, 1649-ben bíróság elé állították, elítélték és kivégezték. A levél a parlament levéltárába került, amely tavaly az Országos Levéltárba került.

Szerelmes levelek április 12-ig láthatók a brit Nemzeti Levéltárban Londonban.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.