Magnus Brunner, az EU migrációs biztosa úgy látja, hogy az új Paktum, valamint a menekültügyi és migrációs ügy jó úton halad egy olyan probléma megoldására, amely évek óta táplálja a populizmust. Emellett védi a tálibokkal folytatott tárgyalásokat és a „visszatérési csomópontok” tárgyalására irányuló kezdeményezéseket az EU-n kívüli országokkal.
Egy ellenőrzési és szabályrendszer létrehozásával az új EU Menekültügyi és Migrációs Paktum, bár nem tökéletes, képes visszanyerni az európai polgárok bizalmát egy olyan témában, amely mély politikai megosztottságot váltott ki – véli Magnus Brunner migrációs biztos, aki az 2022 Plusz kiemelt interjúműsorának, a The Europe Conversationnek a vendége volt.
„Vissza kell az emberek bizalmát” – mondta Brunner, hozzátéve, hogy a migráció „mindenkinek szíve” téma.
Az új uniós menekültügyi és migrációs paktum az első alkalom, hogy a tagállamok megállapodtak valamiben, ami jó alapot jelenthet egy régóta fennálló probléma megoldásához – mondta az osztrák biztos.
„Nem tökéletes, természetesen nem. Volt néhány hiányzó darab is. De mindig azt mondom, hogy jobb a 70%, mint a 0%. És ezért kell végrehajtanunk a paktumot.”
Az új kezdeményezés négy fő alapelven nyugszik: a külső határok biztosítása átvilágítással és gyors határeljárásokkal, gyors és hatékony menekültügyi eljárások kialakítása, a tagállamok közötti szolidaritás és felelősség rendszerének kialakítása, valamint a migrációkezelés nemzetközi partnerségekbe ágyazása.
Az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadást követően az új migrációs szabályok 2024-ben léptek hatályba, és a tervek szerint jövő év júniusában lépnek hatályba.
„Jó úton haladunk” – mondta Brunner, annak ellenére, hogy „néhány hiányzó darab, például a visszaküldési szabályozás, mint a biztonságos harmadik ország, a biztonságos származási ország, amelyek szintén fontosak”.
Beszélgetés a tálibokkal
Amikor az elutasított menedékkérők visszatéréséről van szó, az EU-nak beszélnie kell a tálibokkal és a hasonló hatóságokkal a migráció technikai szintjéről, még akkor is, ha ez nem „szórakoztató” vagy „könnyű” – mondta Brunner az Euronewsnak.
„A harmadik országokkal való elköteleződés még mindig fontos, még akkor is, ha nem szeretjük a kormányaikat és azt, ahogyan csinálják” – mondta Brunner, amikor arról kérdezték, hogy Németország tárgyal a tálibokkal a kitoloncolásra szánt afgán állampolgárok visszaküldéséről.
„Nem szórakoztató, nem könnyű, de nem lehet eljegyezni.”
A tálibokkal folytatott tárgyalások kritikát váltottak ki Németországon belül és kívül, mivel a tálibok uralmát az emberi és különösen a nők jogainak szisztematikus megsértése jellemzi, amióta 2021 augusztusában visszatért Afganisztánban a hatalomba.
A kritikusok azt is elmondták, hogy a tálibokkal párbeszédet folytató jelentős uniós ország legitimitást ad az afgán rezsim számára, előkészítve az utat a nyugati országokkal való kapcsolatának fokozatos normalizálása felé.
De: „Különbséget kell tennünk (a tálibokkal való beszélgetés) és a kormányzat elismerése vagy a kormány tisztelete között, amit nem teszünk” – jegyezte meg Brunner.
A „visszatérő csomópontok” mint „innovatív megoldások”
Brunner támogatását fejezte ki a „visszatérési csomópontok” ellentmondásos kérdésével kapcsolatban is, vagyis az EU-ban való tartózkodás jogával nem rendelkező személyek harmadik országba küldésének ötletével kapcsolatban.
„A tagállamoknak lehetőségük van új megoldásokat, új innovatív megoldásokat keresni, és ezek közé tartozik a visszatérési csomópontok is” – mondta Brunner.
„Tehát kulcsfontosságú az út egyengetése, a keret megteremtése és annak lehetővé tétele, hogy a tagállamok megvizsgálják a visszatérési csomópontokhoz hasonló lehetőségeket, és ezt tettük a visszatérési rendelettel is. De nem akarja, hogy az EU Bizottsága az összes tagállam nevében tárgyaljon” – tette hozzá.
Brunner részleteket is megosztott egy nemrégiben Rómában folytatott találkozójáról a pápával.
„Nagyon jó megbeszélés és találkozó volt, mert tulajdonképpen egy oldalon vagyunk: az emberi jogok tiszteletben tartása, az alapvető jogok tiszteletben tartása, de az embercsempészek elleni küzdelem is” – mondta a katolikus biztos.
„És azt hiszem, a pápa ezzel teljes mértékben egyetért.”
