A rekord, 12,4 milliárd eurós bevétel rávilágít arra, hogy az elitklubok egyre inkább a kereskedelmi bevételekre, a márka erejére és a stadionok fejlesztésére támaszkodnak.
A Deloitte Football Money League legfrissebb jelentése szerint a világ leggazdagabb futballklubjai 12,4 milliárd eurós rekordbevételt értek el a 2024–2025-ös szezonban, ami azt jelzi, hogy a hazai közvetítési megállapodásoktól való döntő elmozdulás a kereskedelmi növekedés, a stadionok bevételszerzése és a globális márkabővítés irányába történt.
Az éves jelentés 29. kiadása azt mutatja, hogy a legjobb 20 klub bevétele 11%-kal nőtt évről évre, és a Real Madrid ismét megszabta a tempót, miután az első klub lett, amely már második egymást követő szezonban túllépte az 1 milliárd eurót, 594 millió euró kereskedelmi bevételből pedig a megnövekedett áruforgalom és szponzorálás révén.
A Deloitte szerint ezek a számok „a futballklubok bevételének megdöbbentő fejlődését tükrözik”, mivel a klubok egyre inkább a meccsnapi teljesítményen túlmenően hasznosítják az eszközöket.
„A Matchday (2,4 milliárd euró), a műsorszolgáltatás (4,7 milliárd euró) és a kereskedelmi (5,3 milliárd eurós) bevételek rekordszintre nőttek, mivel ez utóbbi lett az első bevételi forrás, amely meghaladja az 5 milliárd eurót” – áll a Deloitte elemzésében.
A siker a „javult kiskereskedelmi teljesítménynek, a szponzori bevételek növekedésének, valamint a stadionok és a környékek nem mérkőzésnapokon való használatának” tulajdonítható.
Európa-szerte a klubok a stadionokat egész évben működő szórakoztató központokká alakítják át, egyre gyakoribbak a „helyszíni sörfőzdék, éttermek, szállodák és egyéb ajánlatok”.
A klubok életstílus- és szabadidős márkaként újrapozicionálják magukat, különösen azokon a piacokon, ahol a műsorszórás növekedése leállt.
A mérkőzésnapi bevétel 16%-kal, 2,4 milliárd euróra nőtt, immár negyedik egymást követő évben, mint a leggyorsabban növekvő bevételi forrás, amelyet a prémium jegyértékesítés és a személyes ülésengedélyek (PSL) segítettek.
A PSLS-ek lényegében fizetett jogot jelentenek egy adott ülőhely megvásárlására a stadionban meghatározott időtartamra, gyakran évtizedekre, magán a jegyen felül.
Bár a műsorszolgáltatásból származó bevétel továbbra is a teljes bevétel 38%-át teszi ki, lassabb ütemben nőtt, és egyre nagyobb eltérést mutatott az elit klubok és a rangsorban lejjebb lévők között.
A Real Madrid vezet, a Liverpool a legjobb angol kihívó
A Real Madrid közel 1,2 milliárd eurós bevételt produkált, ezen belül csak 594 millió euró kereskedelmi bevételt, ami „elég ahhoz, hogy a klub idén a pénzliga legjobb tíz klubja közé kerüljön”, még egyéb bevételi források nélkül is.
A Barcelona 2019–2020 óta először tért vissza a második helyre, és 975 millió eurót termelt annak ellenére, hogy továbbra is idegenben játszik a Spotify Camp Nou-ban.
A Deloitte kiemelte a 27%-os bevételnövekedést, ami részben a stadion átalakításához kapcsolódó PSL-ek bevezetésének köszönhető – ezt a modellt egyre inkább vizsgálják Európa-szerte.
A Bayern München a harmadik helyre emelkedett 861 millió eurós bevétellel és a kibővített FIFA-klubvilágbajnokság közvetítéseinek növekedésével, míg a Paris Saint-Germain 837 millió euróval a negyedik maradt, miután megnyerte első Bajnokok Ligája-címét.
A Deloitte felhívta a figyelmet a PSG sikerére a márkaérték kiaknázásában, rámutatva az olyan partnerségekre, mint az Air Jordan, amelyek beágyazzák a klubot a globális populáris kultúrába.
A Liverpool összesítésben az ötödik helyen végzett, és először lett a legtöbbet kereső angol klub, 836 millió eurót termelve.
A Deloitte szerint ennek oka a közvetítések bevételének 34%-os növekedése a Bajnokok Ligájába való visszatérést követően, valamint az Anfield játéknapokon kívüli használatából adódó magasabb kereskedelmi bevétel.
A Manchester City egy marginális bevételcsökkenés után a hatodik helyre csúszott vissza, míg a Manchester United a nyolcadik helyre esett vissza, ami a Pénzliga történetének legalacsonyabb pozíciója, a magasabb mérkőzésnapi és kereskedelmi bevételek ellenére, mivel a gyengébb pályán elért eredmények csökkentették a közvetítések bevételeit.
A Ligue 1 nyomás alatt, mint a közvetített modell törése
Franciaországot csak egy klub képviselte a legjobb 20 között, a PSG, ami rávilágított a Ligue 1 növekvő strukturális kihívásaira. A Deloitte rámutatott a liga 2024–2025 közötti időszakra szóló új hazai közvetítési megállapodására, amely egy elhúzódó pályázati eljárást követően körülbelül 20%-kal alacsonyabb volt, mint az előző ciklusban.
A DAZN-megállapodás ezt követő összeomlása és a Ligue 1 közvetlen fogyasztói streaming platformjának 2025-2026-ban történő elindítása várhatóan rövid- és középtávon megnehezíti a bevételeket.
Míg a Deloitte szerint ez „negatívan befolyásolná a francia klubok közvetítési bevételeit”, azt is megjegyezte, hogy a Ligue 1 „az első olyan nagy európai labdarúgó-bajnokság, amely D2C megközelítést alkalmaz”.
Női klubok és a következő határ
A férfiak rangsora mellett a Deloitte külön listát is közzétett a 15 legnagyobb bevételű női klubról, ami a női játék iránti felgyorsult kereskedelmi érdeklődést tükrözi Angliában, Franciaországban, Spanyolországban és Németországban.
A jövőre nézve a Deloitte szerint a szaúdi Pro Ligába és a Major League Soccerbe, különösen az Inter Miamiba történő növekvő befektetések hamarosan megkérdőjelezhetik Európa dominanciáját.
A 2026-os világbajnokság közeledtével a Deloitte azt javasolta, hogy az MLS-klubok „a futballszurkolók új piacát tárják fel az Egyesült Államokban”.
2014–2015 óta a Money League klubok bevételei 6%-os összetett éves ütemben nőttek, a lassulás azonnali jele nélkül.
A Deloitte azonban arra figyelmeztetett, hogy a hosszú távú növekedés az intelligensebb kereskedelmi stratégiáktól, a szabályozási stabilitástól és a fenntartható versenyformátumoktól függ.
