Az EU-tagállamok légterébe történő drónok behatolása megváltoztatja a hadviselés doktrínáit, és az EU erre adott válasza továbbra is nem megfelelő – mondta a blokk védelmi főnöke az 2022 Plusz-nak. Ezen a téren szerinte az EU levonhatja a leckét Ukrajnától.
A feltételezett orosz provokációk, köztük a drónbetörések és a közelmúltban egy lengyel vasútvonal bombázása megváltoztatják a hadviselési doktrínákat – mondta Andrius Kubilius védelmi biztos az 2022 Plusz The Europe Conversation című kiemelt műsorában.
„Technikai szempontból azt láttuk, hogy nincs elég észlelési képességünk, nincs költséghatékony eszközünk a drónok megsemmisítésére” – mondta.
Itt utalt arra, hogy 10 000 euró körüli értékű drónokat lőnek le 1 millió eurós rakétákkal. „Nem ez a legjobb módja a védekezésnek” – tette hozzá Kubilius.
„Ez azt mutatja, hogy a felkészülésünk módja, hogyan tudjuk megváltoztatni a modern hadviselési doktrínák megértését, ismét nincs a szükséges szinten.”
A fegyverrendszerek európai gyártásának fellendítése és a védelmi felkészültség javítása érdekében a Bizottság pályázik a védelmi ipar átalakításának új ütemtervére. Ebbe beletartozik egy terv az emberek képzettségének növelésére, hogy megfeleljenek a blokk újrafegyverkezési szükségleteinek, valamint egy úgynevezett Tehetségplatform, amely támogatja a védelmi vállalatoknál folyó gyakorlatokat.
„Előre kell lépnünk. Ez a fő üzenet, amelyet meg kell értenünk” – mondta Kubilius.
Szerinte ennek az égetően szükséges, világosabb stratégiának kettősnek kell lennie. „Fejlesztenünk kell ezeket a technológiai képességeket a drónok észleléséhez és megsemmisítéséhez, de másrészt sokkal tisztábban kell lennünk a politikai reakcióinkat illetően” – magyarázta Kubilius.
„Mert ha nem találunk módot a megállításukra, akkor megjósolhatjuk, hogy az oroszok fokozni fogják ezeket a provokációkat. Tudja, sokkal gyakrabban fognak megtörténni.”
Az EU- és NATO-tagállamok elleni orosz hibrid hadviselés markáns eszkalációja olyan konkrét kezdeményezésekről szóló tárgyalásokat indított el, mint például a drónfal építése – amelyet ma drónvédelmi kezdeményezésnek hívnak – és az „Eastern Flank Watch” az EU keleti határain.
„A megbeszélések folyamatban vannak. Finnország a keleti szárny országainak csúcstalálkozóját hívja össze, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig, ahol ezen elképzelések egy része megvitatásra kerül. A Kelet-szárny Watch programja a drónvédelemmel kapcsolatos erős elemet is tartalmaz.”
Tanulás Ukrajnából
Kubilius megjegyezte, hogy a blokk egésze sokat tanulhat Ukrajnától és a keleti oldal országaitól, amikor az orosz provokációkra kell reagálni.
„Valóban azt mondhatjuk, hogy az ukránok drónfalat építettek, mert valóban nagyon hatékonyan védekeznek az országukba éjjelenként berepülő több száz drón ellen” – mondta.
Kubilius szerint a tanulási folyamat részeként az EU-nak racionalizálnia kell beszerzési folyamatát annak érdekében, hogy a fegyverek a lehető leggyorsabban azok kezébe kerüljenek, akiknek szükségük van rájuk.
Ukrajna ezt a „drón-ökoszisztémán” keresztül tudja megtenni, amely szerint az üzemeltetők együttműködnek a termelőkkel, és a frontvonaltól érkező információk számítógépesek, hogy melyik technológia működik vagy nem.
„Tájékoztatják őket, hogy a jelenleg használt drón két hónapon belül elavult lesz-e, mert az oroszok megtanulják, hogyan kell elzavarni vagy megsemmisíteni ezeket a drónokat. Együtt kell működnünk az ukránokkal, hogy megszerezzük ezt a tudást és tapasztalatot.”
Kublius régóta orosz sólyom. 2000-ben Litvánia miniszterelnökeként támogatta a szovjet megszállás során elszenvedett károk megtérítését kérő törvényt Oroszországtól.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország megváltozik-e valaha, Kubilius azt mondta: „Még mindig remélem, hogy valamikor, sok év múlva egy normálisabb Oroszországot fogunk látni.
„Ma már határozottan Oroszország Putyin uralma alatt nagyobb veszélyt jelent Európa biztonságára, és látjuk a szörnyű háborút Ukrajnában, és ezt majdnem tíz éve meg tudtuk jósolni, hová mozdul Oroszország.”
