A Lengyel Nemzeti Bank mintegy 550 tonnára növelte nemesfém-tartalékait, melynek értéke több mint 63 milliárd euró.
Adam Glapiński, a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) elnöke évek óta hangsúlyozta, hogy az arany kiemelt szerepet játszik a tartalékok szerkezetében.
Hitelkockázattól mentes, más országok monetáris politikai döntéseitől független, pénzügyi sokkokkal szemben ellenálló eszköz.
A magas aranytartalékok is hozzájárulnak a lengyel gazdaság stabilitásához.
A bank ambíciói messzemenők: a cél az, hogy 700 tonna arany legyen, a nemesfém készletek összértéke pedig 400 milliárd PLN (94 milliárd euró) körül legyen.
2024-ben az arany a lengyel devizatartalékok 16,86%-át tette ki. A 2025. december végi becslések 28,22%-ra ugrottak, ami világszerte az egyik leggyorsabb változást jelenti a jegybankok tartalékszerkezetében.
A legnagyobb tranzakciókat 2025 utolsó hónapjaiban bonyolították le, a fokozott piaci volatilitás és geopolitikai feszültségek időszakában.
Glapiński kezdeményezésére az NBP igazgatósága úgy döntött, hogy stratégiailag tovább növeli az arany részesedését.
Glapiński korábban, januárban bejelentette, hogy felkéri a testületet, hogy fogadjon el határozatot a készletek 700 tonnára emeléséről.
Befektetés aranyba
Az Arany Világtanács elemzései szerint 2025-ben folytatódott a központi bankok aranyfelhalmozásának globális trendje. Néhány kivételtől eltekintve a legtöbb ország növelte részesedését, és a nemesfémet a valuta- és pénzügyi válságok elleni stratégiai fedezetként kezelte.
2025-ben a megkérdezett központi bankok 95%-a arra számít, hogy a következő 12 hónapban a globális aranyállomány növekedni fog.
Marta Bassani-Prusik, a Lengyel Pénzverde befektetési termékekért és devizaértékekért felelős igazgatója elmagyarázza, miért fektetnek be a központi bankok aranyba.
„A központi bankok egyik legfontosabb motivációja az aranyár függetlensége a monetáris politikától és a hitelkockázattól. Ugyanilyen fontos az eszközök diverzifikációja, valamint a dollár és más valuták tartalékokban való részesedésének csökkentése” – magyarázza.
A szakértők rámutatnak, hogy nem minden jegybank jelenti be vásárlásainak teljes mértékét. Ebben az összefüggésben gyakran utalnak Kínára vagy Oroszországra. Egyes piaci megfigyelők ezeket az akciókat egy alternatív pénzmodellre való felkészülés részeként értelmezik, amelyben az arany sokkal nagyobb szerepet kaphat, mint korábban.
Több arany, mint az EKB
Az az információ, hogy Lengyelország jelenleg több aranyat birtokol, mint az Európai Központi Bank (EKB), nemcsak szimbolikus. Az EKB irányítja az eurózóna monetáris politikáját, de saját aranytartalékai viszonylag korlátozottak, és a nemesfém birtoklás terhe elsősorban a tagországok nemzeti bankjain hárul.
Az EKB aranytartalékai körülbelül 506,5 tonnát tesznek ki. Ennek fényében az NBP részesedésének mérete – 550 tonna – lenyűgöző, és megerősíti Lengyelország pozícióját az európai pénzügyi architektúrában.
Az MNB kiterjedt aranyfelvásárlásának kritikusai ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a vásárlásra szánt forrásokat kötvényekben is el lehet helyezni, amelyek kamatbevételt generálnak. Valójában az arany nem biztosít folyó jövedelmet.
Rekord árak és előrejelzések 2026-ra
Az NBP vásárlásai egybeestek az aranyár történelmi rekordjaival. Bár 2026-ban lassulhat a tőzsdei jegyzés növekedési üteme, a nagy pénzintézetek előrejelzései továbbra is optimisták. Az ING 4150 dollár körüli átlagárat becsül unciánként, a Deutsche Bank szerint 4450 dollár, a Goldman Sachs pedig 4900 dollárra emeli előrejelzését. Erős globális kereslet esetén a JP Morgan akár 5300 dollárt is engedélyez unciánként.
„A jegybanki kereslet növekedése válasz a gazdasági feszültségekre és a dinamikus geopolitikai változásokra. Az intézményi vásárlások ugyan nem csapódnak át közvetlenül az árakba, de közvetve befolyásolják az egyes befektetők döntéseit” – hangsúlyozza Bassani-Prusik.
Az arany visszatér a befektetők javára
Az NBP számára az arany az ország hosszú távú pénzügyi biztonsági stratégiájának eleme.
Amint a lengyel pénzverde szakértői megjegyzik, minél nagyobb a bizonytalanság a piacokon, annál nagyobb az érdeklődés a „biztonságos menedékként” felfogott eszközök iránt. A lakossági befektetők körében is egyre jobban tudatosul az arany szerepe a hosszú távú tőkevédelemben.
Egyes közgazdászok azonban ellenzik ezt a tézist, és úgy érzik, hogy az arany nagy aránya nem feltétlenül elégíti ki a rugalmas tartalékkezelés szükségleteit egy modern gazdaságban, és a forrásokat jobban el lehetne osztani más, termelékenyebb befektetésekben.
Az 550 tonna elérése fontos mérföldkő, de a további vásárlásokról szóló bejelentések arra utalnak, hogy Lengyelország még nem mondta ki utolsó szavát. A növekvő geopolitikai feszültségek és a változó pénzügyi berendezkedés világában az arany ismét az egyik kulcsfontosságú eszközzé válik, és Lengyelország a játék élvonalába szeretne kerülni.
