A hulladék kezelése: Az európai innováció átformálja a műanyag körforgásos gazdaság jövőjét

Dániel Szabó

A hulladék kezelése: Az európai innováció átformálja a műanyag körforgásos gazdaság jövőjét

Átalakíthatják-e a fenntartható megoldások és a legkorszerűbb innovatív technológiák a műanyag-újrahasznosítást és annak körkörös gazdaságát Európában és szerte a világon? Ausztriába utaztunk, hogy megtudjuk.

Úgy néz ki, mint egy gyártóüzem, de valójában egy hatalmas kutatási létesítmény. Az ausztriai Linzben található Borealis Innovációs Csarnokban furcsa nevű nyersanyagokat – például polimereket – kevernek össze adalékanyagokkal, antioxidánsokkal vagy üvegszállal, hogy teszteljék a mindennapi termékek széles skálájának gyártását.

„Az általunk tervezett különféle termékek lehetnek csövek vagy lökhárítók, vagy természetesen csomagolóanyag az édesség becsomagolásához” – magyarázza Doris Machl, a Compounds & Recyclates Kompetencia Központjának vezetője.

A szigetelőanyagoktól a teljesen újrahasznosítható átlátszó fóliákig ezek a valós méretű gyártósorok lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy egyértelműen megmutassák a potenciális ügyfeleknek, hogyan biztosítsák a műanyagok második életét gyári körülmények között.

A létesítmények a Borealis innovációs központja, Európa egyik legnagyobb vegyipari csoportja. 6200 embert foglalkoztat, 120 országban van jelen, és azt állítja, hogy teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy a műanyag szemetet innovatív termékekké alakítsa.

„Azon kevés cégek közé tartozunk, amelyek a szűz anyagokat gyártják, hulladékanyagokat használnak fel, és olyan termékeket gyártanak belőle, amelyek valóban nagy teljesítményű alkalmazásokhoz valók. Tehát ezek nem vödrök vagy raklapok. Valójában újrahasznosítunk, és nem csak újrahasznosítunk” – mondja Stefan Doboczky, a cég vezérigazgatója.

A csoport elismeri, hogy a műanyaghulladék elkerülésének legegyszerűbb és leghatékonyabb módja a környezetbe való szivárgás megakadályozása. Ezért 2017-ben elindították a STOP nevű projektet, amelynek célja az indonéziai műanyaghulladék kezelése.

„Indonéziát választottuk, mert a hulladék 60%-át nem gyűjtik össze, vagyis nyílt égő, illegális szemétlerakókra kerül, szennyezi a folyókat és az óceánba kerül. Három partnervárosban fejlesztettük ki és alkalmaztuk a rendszert. Valójában több mint 600 000 embert kapcsoltunk be a hulladékgazdálkodásba, és 260 munkahelyet teremtettünk helyben” – magyarázza Markus Vicability, a társaság közügyekért felelős elnöke.

A vállalat több mint 12 000 szabadalmat nyújtott be.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.