Hogyan dekarbonizálhatjuk a hajózást anélkül, hogy károsítanánk a világgazdaságot?

Dániel Szabó

Hogyan dekarbonizálhatjuk a hajózást anélkül, hogy károsítanánk a világgazdaságot?

Az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete által javasolt, a hajózásból származó szén-dioxid-kibocsátásra kivetett adóról szóló döntést 2026-ra halasztották. De vajon készen áll-e az ipar a szén-dioxid-mentesítésre?

A hajózás kulcsszerepet játszik gazdaságunkban, a 2024-es adatok szerint az EU és az EU-n kívüli országok közötti áruforgalom közel 50%-át tengeri úton szállítják.

Ez a szerep csak növekszik, az adatok arra utalnak, hogy a tengeri úton szállított áruk aránya 2002 és 2023 között az import esetében kilenc százalékponttal, az export esetében pedig több mint négy százalékponttal nőtt.

De mivel az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete (IMO) megpróbálja bevezetni a hajózásból származó szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó illetéket, készen áll-e az iparág arra, hogy csökkentse a hatását, különben a költségek növekedésével kell szembenéznie?

A The Big Question ebben az epizódjában Eleanor Butlerhez csatlakozik Håkan Agnevall, a Wärtsilä vezérigazgatója, hogy megvitassák a hajózási ágazat fontosságát és azt, hogyan lehet fenntarthatóbbá tenni.

Mennyire értékes a szállítás gazdaságunk számára?

A világ egyik leghíresebb hajózási útvonala a Szuezi-csatorna. A 19. század végén épült mesterséges víziút megkerüli Afrika szarvát, és csökkenti a szállítási időt, a költségeket és a kibocsátást Ázsia és Európa között.

„2021-ben volt ez a nagy konténerhajónk, az Ever Given, ami elakadt a Szuezi-csatornában. A becslések szerint a Szuezi-csatorna leállítása minden nap 10 milliárd euró költséget jelent a globális gazdaság számára” – mondta Håkan a The Big Questionnek.

Az OECD szerint a világ áruinak több mint 80%-át tengeri úton szállítják. 1995 és 2020 között átlagosan 22,8 millió embert foglalkoztattak a tengeri iparágakban, például a hajógyártásban, a berendezésgyártásban és a tengeri kutatás-fejlesztésben.

A hajózásnak a gazdaságra gyakorolt ​​szélesebb hatása miatt Håkan becslése szerint Európában minden ötödik munkahely az exportipartól függ.

Fenntarthatóbbá válhat-e a hajózás a gazdaság károsítása nélkül?

Jelenleg a hajózási ágazat a globális CO2-kibocsátás 2-3%-áért felelős. Ez nagyjából megegyezik a repülési iparéval, vagy Japánnal – a világ 5. legnagyobb szennyezőjével.

Miközben a kormányok és a globális szabályozó hatóságok, például az IMO új kereteket és kibocsátási célokat tűznek ki az ipar számára, a hajózási társaságok keresik az alkalmazkodás módját.

„Körülbelül 100 000 nagy hajó van a világon, és nem tudjuk csak úgy leselejtezni őket” – magyarázta Håkan.

A meglévő globális flotta kibocsátásának csökkentése érdekében a Wärtsilä kifejlesztett egy szén-dioxid-leválasztási technológiát, amely a CO2 körülbelül 70%-át képes kivonni a motor kipufogógázából.

A jelenlegi flotta körülbelül felét dízel hajtja, 48%-a pedig alternatív üzemanyagokra készül. Håkan kiemelte, hogy a cseppfolyósított földgázt (LNG) az alternatív üzemanyagok közé sorolják, annak ellenére, hogy fosszilis tüzelőanyag.

Jelenleg környezetbarátabb alternatív üzemanyagokat fejlesztenek ki, de ezek készlete még nem elegendő a hosszú távú szállításhoz.

„Ezek a hajók messze a tengeren hajóznak, tehát tényleg meg kell találni az üzemanyagokat és más dolgokat, amelyek fenntarthatják ezt a helyzetet” – magyarázta Håkan.

„A metanolos motorok szállítása folyamatban van – a motorok készen állnak a bioüzemanyagra, amint elérhetővé válnak.

„Ezután megvan a következő lépés, és ezeket nevezzük nulla szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagoknak, és ott van ammónia a szállításhoz, és az első ammóniás motorjainkat szállítjuk, ahogy beszélünk.

„És akkor van hidrogénünk. Véleményünk szerint ez az üzemanyag inkább szárazföldi felhasználásra lesz alkalmas, mert a hidrogén energiasűrűsége nem elég jó nagy hajózáshoz. Sok tartályra lesz szükség, és akkor kevesebb rakományt tud szállítani.”

A zöld üzemanyagok jelenleg két-négyszer drágábbak, mint a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok. A szén-dioxid-kibocsátási díj kiegyenlítené a versenyfeltételeket, csökkentve a szennyezőbb és tisztább üzemanyagok közötti költségkülönbséget.

Az üzemanyagok jövője körüli bizonytalanság és a közelgő szén-dioxid-adó ellenére az új hajókészletekre vonatkozó megrendelések egyre inkább a zöldre kész hajók felé hajlanak.

Håkan így fejezte be: „A mozgalom elkezdődött, és úgy látom, hogy felgyorsul. Tehát pozitív perspektívából sok minden történik. De elég gyorsan megy? Nem.”

A Nagy Kérdésaz 2022 Plusz Business sorozata, ahol az iparág vezetőivel és szakértőivel leülünk, hogy megvitassuk a mai napirenden szereplő legfontosabb témákat.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.