A baloldali Vetevendosje párt döntő győzelmet aratott a parlamenti szavazáson egy 10 hónapos politikai zsákutcát követően, amely megakadályozta a februári kormányalakítást.
Az előzetes eredmények szerint Albin Kurti koszovói miniszterelnök pártja elsöprő győzelmet aratott a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon, és újabb mandátumra helyezi a posztot.
Kürti Vetevendosje vagy Önrendelkezés pártja (LVV) a szavazatok hozzávetőleg 50%-át szerezte meg, lényegesen megelőzve két jobbközép pártot, a Koszovói Demokrata Pártot (PDK) 21%-kal és a Koszovói Demokratikus Ligáét (LDK) közel 14%-kal az állami választási hatóságok szerint, szinte az összes szavazólap összeszámlálása után.
„Gratulálok az ország történetének legnagyobb győzelméhez” – mondta Kurti az eredmények kihirdetése után. – Most nagyon sok munka vár ránk.
A vasárnapi választás 10 hónapig tartó politikai patthelyzetet követett, miután a február 9-i választásokon LVV szerezte meg a legtöbb szavazatot, de nem alakított kormányt. Ez az első alkalom, hogy Koszovónak nem sikerült kormányt alakítania a Szerbiától való függetlenség 2008-as kikiáltása óta.
Továbbra sem világos, hogy a párt 61 mandátumot szerzett-e a 120 fős parlamentben, amely ahhoz szükséges, hogy egyedül kormányozzon. Kurti azt mondta, hogy a parlament és a kormányalakítás a lehető leggyorsabban halad majd.
„Nincs veszíteni való időnk, és a lehető leggyorsabban együtt kell haladnunk” – mondta.
Szurkolók százai gyűltek össze a pristinai pártirodák előtt, és ünnepelték Kurti nevét.
Koszovó 1,9 millió szavazásra jogosult polgárának körülbelül 44%-a volt a részvételi arány – közölték az állami választási hatóságok.
A koszovói választási törvények értelmében 20 parlamenti helyet automatikusan fenntartanak a szerb etnikai képviselők és más kisebbségi pártok számára.
Az ellenzéki pártok helytelenítik a „komorságot, patthelyzetet, megosztottságot”
Koszovó nem hagyta jóvá a jövő évi költségvetést, ami aggályokat vet fel a 2 millió lakosú ország gazdasága miatt. A parlament a tervek szerint márciusban új elnököt is választ, mivel Vjosa Osmani jelenlegi elnök mandátuma április elején jár le.
Az ellenzéki pártok 2021-es hatalomátvétele óta tekintélyelvűséggel és Koszovó amerikai és uniós szövetségeseinek elidegenítésével vádolják az 50 éves Kurtit. Kurti 2020-ban, a COVID-19 világjárvány idején, rövid ideig miniszterelnökként is szolgált.
Lumir Abdixhiku, az LDK jelöltje arra buzdította a választókat vasárnap korábban, hogy „távozzon el a homálytól, a holtpontról és a megosztottságtól, amely ezekben az években kísért bennünket”.
Kurti keményvonalas álláspontot foglalt el az EU által közvetített tárgyalásokon a Belgráddal fenntartott kapcsolatok normalizálásáról, ami arra késztette a 27 tagú blokkot és Washingtont, hogy büntetőintézkedéseket vezessenek be. Megígérte, hogy katonai felszerelést vásárol a biztonság megerősítése érdekében.
Az észak-koszovói szerbekkel kialakult feszültség 2023-ban összecsapásokban robbant ki, amikor több tucat NATO vezette békefenntartó megsérült. A szerb nemzetiségű polgármesterek ebben a hónapban az önkormányzati választásokat követően békésen vették át a hatalmat.
Kurti beleegyezett abba, hogy befogadja az Egyesült Államokból Donald Trump elnök bevándorlási intézkedései alapján kitoloncolt harmadik országbeli migránsokat. Egy migráns érkezett – közölték a hatóságok.
Koszovó Európa egyik legszegényebb gazdasága. Az ország egyike annak a hat nyugat-balkáni országnak, amelyek EU-tagságra törekednek, de Koszovónak és Szerbiának azt mondták, előbb normalizálniuk kell a viszonyukat.
Ellentétben a másik öt országgal, amelyek tagjelölt ország státuszt szereztek, Koszovó továbbra is potenciális tagjelölt a blokkban.
