A dán katonáknak parancs nélkül is tüzet kell nyitniuk, ha az amerikai csapatok erőszakkal próbálnák elfoglalni Grönlandot egy 1952-es direktíva értelmében, amelyről a dán védelmi minisztérium megerősítette, hogy továbbra is érvényben marad – jelentette a hazai média.
Egy 1952-es katonai irányelv értelmében a katonáknak a parancs bevárása nélkül be kell lépniük, ha bárki megtámadja Dánia területét, beleértve a Grönlandot elfoglalni próbáló amerikai csapatokat is, egy 1952-es katonai irányelv értelmében, amelyet a dán védelmi minisztérium megerősített, hogy továbbra is érvényben van.
Az állandó parancs előírja, hogy a dán katonai személyzet „azonnal felvegye a harcot” a dán területet ért bármely támadás ellen, anélkül, hogy parancsra várna, még akkor is, ha a parancsnokok nem tudnak a hadüzenetről – közölte a védelmi parancsnokság és a minisztérium a Berlingske dán újsággal.
Az irányelv azután kapott figyelmet, hogy Donald Trump amerikai elnök többször is azzal fenyegetőzött, hogy szükség esetén erőszakkal átveszi Grönland felett az irányítást, és az amerikai nemzetbiztonság szempontjából létfontosságúnak minősítette a sarkvidéki területet.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a héten azt mondta, hogy Grönland, a Dán Királyságon belüli autonóm terület elfoglalására irányuló katonai kísérlet a NATO végét jelenti.
„Ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy katonailag megtámad egy másik NATO-országot, akkor minden leáll” – mondta Frederiksen a dán TV2-nek hétfőn.
„Azaz beleértve a NATO-nkat, és így azt a biztonságot, amelyet a második világháború vége óta biztosítottak.”
Az 1952-es rendelet kimondja, hogy a támadó erőknek habozás nélkül kell válaszolniuk, vagy engedélyt kell kérniük. A védelmi minisztérium megerősítette a Berlingskének, hogy az irányelv „érvényben marad” – jelentették dán és grönlandi irodák.
Az Északi-sarkvidéki Parancsnokság, Dánia grönlandi katonai hatósága a hatályos eljárások szerint értékelné, hogy bármely helyzet támadásnak minősül-e.
Az irányelvet a náci Németország Dánia elleni támadása után hozták létre 1940 áprilisában, amikor a kommunikáció részlegesen megszakadt, és sok katonai egység nem tudta, hogyan reagáljon a Dániai Nemzeti Enciklopédia szerint.
A parancs biztosítja, hogy a katonai erők támadáskor harcba lépjenek anélkül, hogy külön parancsra lenne szükség.
Dánia és Grönland kormánya egyaránt elutasítja Trump javaslatait a sziget megvásárlására vagy elfoglalására.
Felső szintű találkozó készül
Eközben Dánia üdvözölte az Egyesült Államokkal való jövő heti találkozót, hogy megvitassák Trump újbóli törekvését Grönland Egyesült Államok ellenőrzése alá kerülésére.
„Erre a párbeszédre van szükség, ahogy a kormány és a grönlandi kormánnyal együtt kérte” – mondta Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter csütörtökön a DR dán műsorszolgáltatónak.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán úgy nyilatkozott, hogy Grönlandról jövő héten találkozóra kerül sor, de nem árult el részleteket az időpontról, a helyszínről vagy a résztvevőkről.
„Nem azért vagyok itt, hogy Dániáról vagy katonai beavatkozásról beszéljek. Jövő héten találkozom velük, majd megbeszéljük velük” – mondta Rubio újságíróknak a Capitol Hillen.
Grönland kormánya közölte a dán DR közszolgálati műsorszolgáltatóval, hogy Grönland részt vesz a Dánia és az Egyesült Államok közötti Rubio által bejelentett találkozón.
„Semmi Grönlandról Grönland nélkül. Természetesen ott leszünk. Mi vagyunk azok, akik kértük a találkozót” – mondta Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter DR.
Grönland szigete, amelynek 80%-a az Északi-sarkkörtől északra fekszik, körülbelül 56 000 embernek ad otthont, főként inuitoknak.
