Brüsszel és Párizs egyaránt elítélte Washington azon döntését, hogy vízumtilalmat rendelt el Thierry Breton volt EU-biztossal szemben, miután a Trump-kormány súlyosbította a digitális szabályok eltörlését azzal, hogy szankcionálta Bretont a szerinte „cenzúrának” minősülő miatt.
Az Európai Unió tisztviselői megvédték a mérföldkőnek számító digitális szabályokat szerdán, miután a Trump-adminisztráció a cenzúra táplálására létrehozott gépezetnek minősítette magát, és szankciókat – köztük vízumtilalmat – vetett ki egy volt uniós biztosra.
Az Európai Bizottság közleménye szerint „határozottan elítéli” az Egyesült Államok döntését, hangsúlyozva, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága „alapvető jog Európában, és az Egyesült Államokkal közös alapvető érték a demokratikus világban”.
Brüsszel kitart amellett, hogy az EU-nak szuverén joga van digitális piacát értékeivel összhangban szabályozni, hozzátéve, hogy szabályait „tisztességesen és megkülönböztetés nélkül” alkalmazzák.
A Bizottság kijelentette, hogy szükség esetén „gyorsan és határozottan reagál a szabályozási autonómiánkra az indokolatlan intézkedésekkel szemben” az Egyesült Államok részéről.
A digitális szabályok feszültségponttá váltak Washington és Brüsszel között, mindketten egymást azzal vádolják, hogy átpolitizálják az EU-ban működő vállalatokra vonatkozó szabványos piaci szabályokat.
Ez a súrlódás tovább fokozódott, miután az Egyesült Államok a hónap elején közzétett egy vitatott nemzetbiztonsági stratégiát, azzal érvelve, hogy Európa a civilizáció pusztulásával néz szembe, hacsak nem változtat radikálisan irányvonalon.
A dokumentumban a Trump-kormányzat azt mondta, hogy Európa fuldoklik az illegális és túlzott szabályozás és cenzúra alá.
A dokumentumot JD Vance amerikai alelnök az év elején, a müncheni biztonsági konferencián elhangzott beszéde során fektetett alaptételre építették, amelyben amellett érvelt, hogy a belső szabályok jelentik a legjelentősebb kockázatot az EU számára.
Az uniós biztosokat „biztosoknak” nevezte, és azzal érvelt, hogy a külföldi beavatkozást gyakran használják a tartalom cenzúrázására.
Az EU ezt tagadja, és kitart amellett, hogy a szabályokat tisztességesen alkalmazzák.
Franciaország visszaszorul az Egyesült Államok ellen a „kényszer” miatt
Emmanuel Macron francia elnök eközben megfélemlítéssel vádolta Washingtont, miután a maga Macron által kinevezett korábbi európai biztost, Bretont betiltották, mondván, hogy ez „az európai digitális szuverenitás aláásását célzó kényszer”.
A hosszú ideje stratégiai autonómia mellett kampányoló francia elnök szerint az uniós piacot szabályozó digitális szabályokról az európaiak és az európaiak egyedül döntenek.
Macron elmondta, hogy telefonon beszélt Bretonnal, miután eltiltását bejelentették, és „köszönetet mondott neki Európa szolgálatában nyújtott jelentős hozzájárulásáért”.
„Szilárdan ki fogunk állni a nyomás ellen, és megvédjük az európaiakat” – írta a francia elnök az X-en közzétett bejegyzésében.
Breton, aki Ursula von der Leyen bizottsági elnök alatt a belső piacért felelős európai biztosként dolgozott, kulcsszerepet játszott a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) kidolgozásában, amelynek célja, hogy a közösségi médiát és a nagy online platformokat felelősségre vonja az általuk közzétett tartalomért.
A DSA értelmében a digitális vállalatokat éves világméretű forgalmuk 6%-áig terjedő pénzbírsággal sújthatják az előírások be nem tartása miatt, a különféle jogsértések esetén pedig konkrét szankciókkal.
Bírságok és vámok, mint tőkeáttétel mindkét fél számára
A hónap elején az Európai Bizottság 120 millió eurós bírságot szabott ki Elon Musk X közösségimédia-platformjára, először hivatkozva a DSA-ra.
A bírság dühös választ váltott ki a technológiai milliárdostól, aki az EU felszámolását szorgalmazta.
Míg a pénzbírságok nem ritkák, és az Egyesült Államok több kormánya szerintük célzott erőfeszítést tett az Amerikában megvalósított innováció megbüntetésére, a Trump-kormányzat agresszívebb hangnemben és ellenintézkedésekben.
Washington jelezte, hogy csak a kulcsfontosságú európai ágazatok, például az acél és az alumínium számára biztosítana vámkedvezményeket, ha az EU beleegyezne a digitális szabályok végrehajtásának megkönnyítésébe.
Az EU számára ez az ötlet egy piros vonal, mivel aláásná jogát arra, hogy az Egyesült Államok kormányától függetlenül alakítson ki politikát.
Miután a nyáron a legtöbb európai termékre 15%-os tarifahullám sújtotta, Brüsszel ragaszkodott hozzá, hogy az ügylet a legjobb megoldás az asztalon, mivel az egységes vámtétellel biztonságot nyújtana a vállalkozások számára, és ismételten biztosították a politikai függetlenséget, mivel a digitális szabályokat kihagyták a tárgyalásból.
Legfrissebb lépéseivel a Trump-kormányzat azt sugallta, hogy ez nem elég.
