Új szövetségek, többszöri kísérletek az Európai Bizottság főnökének megbuktatására és egy újabb korrupciós vizsgálat jelentette az Európai Parlament évét. Íme 2025 legfontosabb pillanatai az 2022 Plusz által.
Az év végéhez közeledve az 2022 Plusz feltárja azokat a kulcsfontosságú pillanatokat, amelyek 2025-ben az Európai Parlament politikáját és politikáját alakították.
Az idei parlamenti évet az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a megbuktatására tett többszöri próbálkozás, bár sikertelenül.
Ezután a konzervatívok és a kemény jobboldal között kialakulóban lévő – ha nem is hivatalos – szövetség jött létre, amely egy új jobboldal felé nyithatja meg az utat a 2027-es francia, olasz és spanyol általános választások előtt.
Ez volt az az év is, amikor a parlament sokkal keményebb irányvonalat fogadott el a migrációval kapcsolatban, megduplázta a bürokrácia és a szabályozás egyszerűsítését, hogy segítse a gyengélkedő európai ipart, és távolabb került a mérföldkőnek számító zöld megállapodástól, amely jelenleg ellenőrzés alatt áll.
1. Friss korrupciós botrány lebeg a Parlament felett
Márciusban komoly korrupciós nyomozás zörgette meg az Európai Parlamentet.
A belga ügyészség egy állítólagos korrupciós ügyben nyomozott, amelyben az Európai Parlament képviselői és asszisztensei, valamint a kínai Huawei technológiai vállalat érintett.
A vádak szerint kifizetésekkel, túlzott ajándékokkal, például étkezési és utazási költségekkel, valamint futballmérkőzésekre való rendszeres meghívással próbálták befolyásolni az EP-képviselőket, ami a belga hatóságok szerint a korrupcióra utal.
Mindezek az ösztönzők állítólag arra irányultak, hogy kedvező politikai pozíciókat szerezzenek a kínai vállalatot érdeklő kérdésekben.
Nyolc személy ellen emeltek vádat korrupció, pénzmosás és bűnszervezetben való részvétel miatt.
Az ügyészek négy európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését is kérték: Salvatore De Meo és Fulvio Martusciello (EPP), Daniel Attard máltai EP-képviselő (S&D) és Nikola Mincsev bolgár parlamenti képviselő (Renew Europe).
Ők tagadták a vádakat.
Az Országgyűlés Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága még tárgyal a négy ügyről, a mentelmi jog felfüggesztéséről vagy fenntartásáról szóló döntést 2026 első hónapjaira tűzték ki.
Időközben az Európai Parlament kitiltotta a Huawei lobbistáit brüsszeli, strasbourgi és luxemburgi telephelyéről.
2. Von der Leyen Bizottsága túlélte a bizalmi szavazásokat
Az Európai Parlament képviselői háromszor próbálták megbuktatni az Európai Bizottságot, és szinte egymás után terjesztették elő a bizalmatlansági szavazásokat, példátlan sorrendben az ülésteremben.
A bizalmatlansági indítvány jóváhagyásához a Parlamentben leadott szavazatok legalább kétharmada szükséges, amely az összes képviselő többségét képviseli. A küszöb magas, és a megtartott három szavazás egyike sem közelítette meg a Bizottság lemondását.
De a gesztus számított. Ez egy dacos parlament, még az ő konzervatív sorai között is.
A júliusban megtartott első szavazást az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) egyes képviselői kezdeményezték, Ursula von der Leyent kihívva.
A bizalmatlansági indítvány ellen szavazó 360 képviselő – tehát az Európai Bizottságot védelmező – kevesebb volt, mint az a 370 képviselő, akik 2024 novemberében jóváhagyták a Bizottságot.
Az S&D és a Renew Europe képviselőcsoport több, a centrista többséghez tartozó EP-képviselője úgy döntött, hogy nem vesz részt a szavazáson: ezzel fejezték ki elégedetlenségüket von der Leyen politikájával anélkül, hogy támogatnának egy szélsőjobboldali indítványt.
A baloldali és a szélsőjobboldali Hazafiak Európáért (PfE) csoport által előterjesztett következő két szavazáson októberben jelentősebb többség védte a Bizottságot, és von der Leyen pozíciója megerősödött.
Amint az egyik forrás az Euronewsnak elmondta, a Parlament megmutatta a fogát, és von der Leyennek sikerült bebizonyítania, hogy nincs alternatívája a Bizottság élén betöltött vezetésének.
3. Magyar és Salis nyer a magyar igazságszolgáltatás ellen
Magyar Pétert, a Tisza ellenzéki párt vezetőjét, Dobrev Klárát szocialista magyar parlamenti képviselőt és Ilaria Salis olasz aktivistát, baloldali EP-képviselőt a magyar igazságszolgáltatás különböző keresetekkel kereste meg, de az EU parlamenti mentelmi joga védte őket akkor is, amikor a magyar EP-képviselők megpróbálták a belpolitikát Budapestről Brüsszel nagyszínpadára exportálni.
Magyarnak három kérelmet nyújtottak be képviselői mentelmi jogának megvonására: kettőt rágalmazás miatt, egyet pedig olyan vádak miatt, miszerint egy férfi telefonját dobta a Dunába, miután egy budapesti szórakozóhelyen veszekedett egy őt filmező férfival.
A vádakat „politikai kérdésnek” tartotta, tekintettel Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel szembeni ellenzéki tisztségére, valamint az Orbán kormánya alatt igazságügy-miniszterként tevékenykedő Varga Judittal fennálló egykori romantikus kapcsolatára, amely nem ért véget békével.
Dobrev európai parlamenti képviselőt is rágalmazással vádolták, miután azt állította, hogy egy helyi tisztviselő keveredett egy pedofíliabotrányba, amely Novák Katalin köztársasági elnök és Varga, Magyar volt élettársának bukásához vezetett. Megtartotta képviselői mentelmi jogát.
Külön Ilaria Salis olasz európai parlamenti képviselőt, akit 2023 februárjában tartóztattak le Budapesten egy dulakodás után, amelyben azzal vádolták, hogy megtámadt és megvert két szélsőjobboldali fegyveresnek minősített férfit az úgynevezett Becsületnapon, az európai neonáci összejövetelen.
A kérdés feszültségponttá vált Budapest és Róma között, amely Salis és a Meloni-kormánnyal ütköző politikai nézetei és az olasz állampolgár külföldön való védelmének kötelezettsége között szakadt meg. Parlamenti mentelmi jogát is fenntartották.
Az Országgyűlés az október 7-i, feszült szavazáson valamennyi kérelmet elutasította.
Salis ügye döcögős lett: a titkos szavazáson 306 képviselő szavazott igennel, 305 pedig nemmel, ami mély megosztottságot mutatott a Parlamentben.
Salis később az európai fasizmus elleni győzelemként emlegette.
4. Az EPP „veszélyes kapcsolata” a szélsőjobboldallal
Az idei évet az is jellemezte, hogy az Európai Parlamentben a konzervatívok, szocialisták és liberálisok között kialakult egy alternatíva a hagyományos többség helyett, akiket gyakran Európa-párti és jogállamiság-pártiként mutatnak be.
Bizonyos alkalmakkor az EPP elhagyta hagyományos szövetségeseit, hogy a jobboldali ECR, a szélsőjobboldali PfE és a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) szavazataival törvényhozást hozzon.
A nem hivatalos szövetség az EPP javára vált a migrációs és környezetvédelmi kérdésekről szóló szavazások során.
Ilyen például az Omnibus I. elnevezésű jogalkotási csomag, amelyet a Bizottság javasolt az európai vállalkozások támogatására.
A csomag felhígította az EU átvilágítási törvényét, amely arra kötelezte a vállalatokat, hogy értékeljék ellátási láncaikat a lehetséges környezeti és munkaügyi jogsértések szempontjából.
A fenntarthatósági jelentéstételre és az átvilágítási kötelezettségekre vonatkozó, az eredeti törvénynél lazább szabályokat eleinte a centrista többség képviselőcsoportjai fogadták el. Az S&D és a Renew egyes képviselői azonban az elutasítás mellett szavaztak.
Ezért a képviselők október 22-én Strasbourgban felforgatták az Országgyűlés Jogi Bizottságának október 13-án hozott határozatát, és 318 nem szavazattal, 309 igen szavazattal és 34 tartózkodás mellett elutasították az egyszerűsítési csomagot.
Három héttel később az EPP-nek sikerült elfogadnia a törvényjavaslatot az ECR, a PfE és az ESN szavazataival, ahelyett, hogy kompromisszumos változatról tárgyalt volna hagyományos szövetségeseivel.
A csomag jelentősen megváltoztatta az átvilágításról szóló törvény eredeti rendelkezéseit, amelyek már csak az 5000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és 1,5 milliárd euró feletti éves nettó árbevételű cégekre vonatkoznának (az eredetileg módosított 1000 fős és 450 millió eurós éves árbevétel helyett).
Az Országgyűlés által elfogadott változat emellett eltörölte az 5 százalékig terjedő pénzbírságot az előírások be nem tartása esetén, homályosabb formulát vezetve be a szankciók „megfelelő szintje” körül, amelyről a tagállamok döntenek.
5. Egy keményebb vonal az illegális migrációval kapcsolatban
Decemberben rohantak a parlamentben a migrációval kapcsolatos legfontosabb dokumentumok elfogadására, ami megosztó kérdés.
A Parlament a strasbourgi záró plenáris ülésén jóváhagyta a „biztonságos harmadik ország” koncepciójának megváltoztatását, amely kibővíti a menedékkérelmek elutasításának körülményeit, lehetővé téve az uniós országok számára, hogy a menedékkérőket harmadik országokba kitoloncolják, még akkor is, ha kapcsolatban állnak velük.
A másik elfogadott törvényjavaslat a menedékjog szempontjából „biztonságos származási országok” új uniós listája volt, amely immár Bangladest, Kolumbiát, Egyiptomot, Indiát, Koszovót, Marokkót és Tunéziát, valamint Ukrajna kivételével az összes EU-tagjelölt országot tartalmazza. Az EU-ban menedékjogért folyamodni kívánó országokból származó menedékkérők állampolgárság alapján történő kiválasztását gyorsított eljárással értékelnék.
A migrációval kapcsolatban a Parlament és a Tanács álláspontja egybeesik, ami azt jelzi, hogy az európai illegális migrációval kapcsolatban keményebb vonalra kell fordulni.
