A kutatók szerint a technológia végül támogathatja a személyre szabottabb ellátást, lehetővé téve, hogy a kezelések jobban illeszkedjenek az egyén szívének működéséhez.
Egy új tanulmány szerint egy új mesterséges intelligencia eszköz felgyorsíthatja a szívbetegségek kezelésének keresését.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) a vezető halálokok és rokkantsági okok az Európai Unióban, évente mintegy 1,7 millió ember halálát okozzák, és 62 millió embert érintenek.
A londoni Imperial College tudósai mesterséges intelligencia (AI) eszközt fejlesztettek ki annak meghatározására, hogy mely gének kapcsolódnak a betegségekhez, és hogy a részletes szívvizsgálatokat nagy orvosi adatbázisokkal kombinálják, segítsenek gyorsabban megtalálni a szívbetegségek gyógyszereit.
A CardioKG névre keresztelt eszközt az Egyesült Királyság Biobankjának több ezer emberének szív-leképezési adatainak felhasználásával készítették. Ez magában foglalta a pitvarfibrillációban, szívelégtelenségben és szívrohamban szenvedő betegeket, valamint egészséges önkénteseket.
Ezzel a kutatók szerint pontosabb előrejelzéseket tehetnek arról, hogy mely gyógyszerek segíthetnek bizonyos szívbetegségben szenvedőknek.
„A tudásgrafikonok egyik előnye, hogy integrálják a génekről, gyógyszerekről és betegségekről szóló információkat” – mondta Declan O’Regan, a londoni Imperial College Orvostudományi Laboratóriumának Számítógépes Szív Képalkotó Csoportjának csoportvezetője.
A kutatók szerint ez a megközelítés végül személyre szabottabb ellátáshoz vezethet, ahol a kezelések jobban illeszkednek az egyén szívének működéséhez.
Ugyanez a technológia adaptálható más állapotok vizsgálatára is orvosi képalkotás segítségével, beleértve az agyi rendellenességeket és az elhízást.
„Ez azt jelenti, hogy nagyobb hatalma van új terápiák felfedezésére. Azt találtuk, hogy a szívképalkotás grafikonon való feltüntetése megváltoztatta az új gének és gyógyszerek azonosítását” – mondta O’Regan.
A kiemelt gyógyszerek között szerepel a metotrexát, amelyet széles körben alkalmaznak a rheumatoid arthritis kezelésére, és a cukorbetegség elleni gyógyszerek egy csoportja, az úgynevezett gliptinek.
Az AI-modell szerint a metotrexát segíthet a szívelégtelenségben szenvedőknek, míg a glitinek a pitvarfibrillációban szenvedőknek segíthetnek.
Az elemzés rámutat a koffein lehetséges védőhatására is egyes pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél, bár a kutatók hangsúlyozták, ez nem jelenti azt, hogy az embereknek változtatniuk kellene koffeinbevitelükön.
„Erre a munkára építve a tudásgráfot egy dinamikus, betegközpontú keretté terjesztjük ki, amely a valós betegségek pályáit rögzíti” – mondta Khaled Rjoob, a tanulmány első szerzője és az Imperial College London adattudományi kutatója.
„Ez új lehetőségeket nyit meg a személyre szabott kezelésben és annak előrejelzésében, hogy mikor valószínű a betegségek kialakulása.”
