Hszi Csin-ping kínai elnök elmondta, hogy 2025 az áttörések éve a kínai mesterséges intelligencia és félvezető chipek gyártói számára. Mit értek el, és mire számíthatunk 2026-ban?
Hszi Csin-ping kínai elnök azt mondta, hogy 2025 volt az az év, amikor a kínai technológiák, köztük a mesterséges intelligencia és a félvezető chipek „új magasságokat értek el”.
Hszi újévi beszédében méltatta a kínai mesterséges intelligencia (AI) és félvezető chip-gyártók erőfeszítéseit, mondván, hogy „mélyen integrálták a tudományt és a technológiát az iparágakkal, és új innovációkat hoztak létre”.
„Számos nagy mesterséges intelligencia modell versenyzett a csúcsért, és áttörést értünk el a saját chipjeink kutatása és fejlesztése terén” – tette hozzá.
Xi megjegyzései azután érkeztek, hogy 2025-ben a kínai mesterséges intelligencia fejlesztései dominálták a címlapokat. Az országot széles körben az Egyesült Államok fő vetélytársának tekintik a mesterséges intelligencia modellek elfogadásáért és fejlesztéséért folytatott versenyben.
Mit ért el Kína 2025-ben?
Az év a kínai DeepSeek AI vállalat R1 AI modelljének elindításával kezdődött, amely olyan összetett feladatokra összpontosított, mint az érvelés, a kódolás és a matematika.
Az induláskor vetekedett az OpenAI o1-jével, amely a ChatGPT egyik legújabb modellje volt. Az R1 piacra dobása miatt az amerikai technológiai részvények zuhanást jelentettek január hónapban. Az amerikai félvezető chipek óriása, az Nvidia részvényei 17 százalékkal zuhantak egy nap alatt, ami 600 milliárd dollár (510 milliárd euró) piaci kapitalizációt törölt.
Szeptemberre a DeepSeek kiadta a DeepSeek-V3.2-t, a DeepSeek V.31-Terminus kísérleti modelljét, amely az AI-rendszereket „hatékonyabbá” teszi a Hugging Face leírása szerint.
A DeepSeek modellje a Sparse Attention (DSA) nevű kapacitással rendelkezik, amely azt állítja, hogy 50 százalékkal csökkenti a számítási költségeket anélkül, hogy a teljesítmény romlik. Az új modell nagy mennyiségű képzési adatot is generálhat az AI-ügynökök számára, olyan programok számára, amelyek emberi felügyelet nélkül is képesek elvégezni a feladatokat.
Az új modell hasonlóan teljesít, mint az OpenAI legújabb modellje, a ChatGPT-5 – közölte a cég a Hugging Face-en. Nagy számítási teljesítményű modellje, a DeepSeek-V3.2-Speciale felülmúlja a GPT-5-öt, és gondolkodási képességében közelebb áll a Gemini 3-Pro-hoz – tette hozzá a vállalat.
Egyes európai országok, például Olaszország, Dánia és a Cseh Köztársaság adatbiztonsági és kiberbiztonsági aggályok miatt megtiltották a kormányzati szerveknek, hogy DeepSeek modelleket használjanak eszközeiken. Belgiumban a helyi média arról számolt be, hogy a kormány tisztviselői decemberben abbahagyták a DeepSeek használatát.
Alibaba és más kínai óriások
Az Alibaba e-kereskedelmi óriás 2025-ben két határmenti AI modellt is piacra dobott, először a Qwen2.5-Max modellel januárban, majd később a Qwen3-Max modellel szeptemberben. A vállalat azt állította, hogy bizonyos benchmark teszteken mindkét modell jobban teljesített, mint a legújabb DeepSeek modell és az Anthropic’s Claude.
A mesterséges intelligencia modell bevezetése az Alibaba azon kötelezettségvállalása mellett történt, hogy a következő három évben 380 milliárd jüant (50,6 milliárd eurót) fektet be a számítási felhőbe és a mesterséges intelligenciába, ami a vállalat eddigi egyik legnagyobb technológiai beruházása.
A Huawei kínai technológiai vállalat másutt közölte, hogy új számítástechnikai technológiákat és mesterséges intelligencia chipeket dob piacra, hogy felvegye a versenyt az Nvidiával, a kaliforniai székhelyű vállalattal, amelyet a világ domináns chipgyártójának tartanak.
Kína és az Egyesült Államok az év nagy részében küzdött az Nvidia chipekhez való hozzáférésért, de decemberben Donald Trump elnök azt mondta, hogy a vállalat 25 százalékos felár ellenében eladhatja H200 chipjeit jóváhagyott kínai vásárlóknak.
Eközben az amerikai közösségi média és a mesterséges intelligencia vállalat, a Meta decemberben bejelentette, hogy 2 milliárd dollárért (1,7 milliárd euróért) megvásárolja a Manust, egy kínai gyökerű AI startupot. A vállalat az év elején piacra dobott egy általános célú mesterséges intelligencia-ügynököt, amelyet kutatásra és kódolásra használhattak fel.
Mi lesz 2026-ban
Kína 2026-ban új ötéves társadalmi-gazdasági fejlesztési tervet indít, amely az évtized végéig rögzíti az ország céljait – mondta beszédében Jinping. Kína 1953 óta dolgozza ki ezeket a terveket.
A Kínai Kommunista Párt ajánlásai a „15. ötéves tervhez” magukban foglalják „előretekintő tervek” elkészítését a „jövő iparágaira”, mint például a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia és az agy-számítógép interfészek.
A tervek között szerepelhetnek új szabályozási módszerek, kockázati tőkebefektetések fejlesztése, valamint a kis- és középvállalkozások növekedésének elősegítése.
A Deloitte szerint a „15. ötéves terv” időszakában az alapkutatások kínai finanszírozásának aránya meghaladhatja a 10%-ot. A kutatók azt jósolják, hogy több K+F befektetés irányul majd olyan stratégiailag feltörekvő iparágakba, mint a félvezetők és a mesterséges intelligencia. Ez közelebb vinné az országot az Egyesült Államokban és Japánban a technológiafinanszírozásra szánt összegekhez.
Kína várhatóan folytatja a mesterséges intelligencia infrastruktúra kiépítését, például adatközpontokat, hazai chipeket és számítástechnikai hálózatokat.
Az ország mesterséges intelligencia chip-piaca várhatóan hét-kilencszer nagyobb lesz, mint a 2025-ös piac, amelynek értéke elérheti a 40 milliárd dollárt (34 milliárd eurót), ami a Deloitte szerint megelőzi a világ többi részét.
)
