A vidéki Spanyolországtól a háborúig: Binéfar a katonai robotika európai mércéjévé válik

Dániel Szabó

A vidéki Spanyolországtól a háborúig: Binéfar a katonai robotika európai mércéjévé válik

A spanyol vidéki katonai robotikai üzem az európai védelmi ipar kulcsszereplőjévé vált, több mint 20 országba exportál technológiát, és átalakítja a gazdaságot és a foglalkoztatást egy aragóniai kisvárosban.

Az északkelet-spanyolországi Huesca és Lérida között fekvő Binéfar, az alig több mint 10 000 lakosú aragóniai város az ország legnagyobb katonai robotikai üzemének ad otthont. Ez az Alto Aragon régióban található város olyan földi robotokat tervez és gyárt, amelyeket ma már háborús forgatókönyvekben, robbanóanyag-ártalmatlanítási műveletekben és logisztikai támogató küldetésekben használnak több mint 20 országban.

Az üzem az EM&E csoporthoz (Escribano Mechanical & Engineering) tartozik, és a spanyol védelmi szektor növekedésének egyik kulcsszereplője az ukrajnai háború és a pilóta nélküli technológiák térnyerése által fémjelzett környezetben.

Bár ma már európai viszonyítási alap, a binéfari üzem története messze a csatatéren kezdődött. Amint azt Rafael de Solís, az EM&E Group Robotics Unit igazgatója az 2022 Plusz-nak elmondta, a gyárat 1988-ban hozták létre, és eredetileg banki biztonsági rendszerekkel foglalkoztak.

„Az üzem eredete teljesen helyi. Három helyi feltaláló alapította, sok műszaki gonddal” – magyarázta. „Egyikük továbbra is mérnöki vezetőként kötődik a céghez.”

A fordulópont 2001-ben következett be, az ETA spanyolországi terrorfenyegetettsége közepette. „Az Országos Rendőrség nem tudta kezelni azokat a robbanóanyagokat, amelyeket az ETA a járművekbe helyezett a súlyuk miatt. Új robot tervezésére kértek fel bennünket, és ekkor kezdődött el igazán a robotikára való specializációnk” – mondta De Solís.

Azóta az erőmű úgy fejlődött, hogy kizárólag a robbanóanyag-ártalmatlanító robotokra, a nukleáris, biológiai, radiológiai és vegyi védelemre, illetve újabban a katonai felhasználású pilóta nélküli szárazföldi járművekre (UGV) összpontosít.


Egy autonóm navigációs NEO HD robot.


A robotok használata a modern hadviselésben

Ezek az emberi kezelők által távirányított rendszerek képesek lőszert, készleteket, üzemanyagot szállítani vagy a sebesülteket evakuálni a csatatérről. Saját fejlesztésű fegyverrendszereket is integrálhatnak.

„Az ukrajnai háború a légi drónokra helyezte a hangsúlyt, de a földi drónok egyre nagyobb jelentőséget kapnak” – magyarázza De Solis. „A frontvonaltól körülbelül 15 kilométerre vannak olyan területek, ahol a csapatok mozgatása rendkívül veszélyes a légi fenyegetés miatt, és ott ezek a robotok csökkenthetik az áldozatok számát.

Az EM&E Group több mint két évtizede exportál, és ügyfelei vannak Ázsiában, Afrikában, a Közel-Keleten, Európában és a NATO-országokban. „Több mint 20 országban vagyunk jelen, különösen a magas terrorveszélyes régiókban” – teszi hozzá.

Más európai versenytársakkal ellentétben a binéfari üzem méreteiben tűnik ki, különösen európai szinten. „Franciaországban semmi sem hasonlítható hozzá” – mondja De Solís. „Volt egy jelentős versenytárs Németországban, de azt egy amerikai cég vette át. Fő riválisaink ma amerikaiak és kanadaiak” – teszi hozzá.

Az EM&E Group megállapodást ír alá a Tecnovével és a Practikával fejlett védelmi és biztonsági járművek közös fejlesztéséről.

Az EM&E Group megállapodást ír alá a Tecnovével és a Practikával fejlett védelmi és biztonsági járművek közös fejlesztéséről.


Technológia és terület: az elnéptelenedés fékezője

Spanyolország szárazföldi részének nagy területein tapasztalható népességfogyással összefüggésben a fejlett technológiai ipar kisvárosokban történő megvalósítása a képzett és stabil foglalkoztatás megteremtésének kevés módjai közé tartozik**.**

A robotikai üzem a katonai területen túl Binéfar és környéke kulcsfontosságú gazdasági motorjává vált. Jelenleg több mint 150 alkalmazottat foglalkoztat, és a tervek szerint eléri a 300-at. „Alig több mint egy év alatt megkétszereztük a munkaerőt” – magyarázza De Solís. „A dolgozók 80 százaléka a környékről vagy a közeli megyékből származik. Vannak olyanok is, akik nagyvárosokba mentek, és úgy döntöttek, hogy visszatérnek.”

És ez a hatás látható a városban. Patricia Rivera, Binéfar polgármestere számára az üzem megerősítette az önkormányzat ipari és technológiai csomópontként betöltött szerepét. „A Binéfar már erős agrár-élelmiszeripari ágazattal rendelkezett, de ez a vállalat egyértelműen fellendítette a technológiai területet, és minőségi ugrást tett” – mondja az 2022 Plusz-nak adott interjújában.

A növekedés azonban kihívások elé állítja a kisvárost. „Nagyon gyors volt, és adminisztrációként gyorsan kell reagálnunk a szolgáltatások, a lakhatás és az infrastruktúra biztosítása érdekében” – ismeri el Rivera. „Nem könnyű, de azon dolgozunk, hogy kísérjük ezt a fejlesztést.

Az ipar decentralizált modellje

A binéfari üzem része az EM&E Group szélesebb körű stratégiájának, amelynek célja, hogy tevékenységét Spanyolországban elterjedje. A cég székhelye Madridban van, de különböző régiókban speciális központokat hozott létre: szoftver és mesterséges intelligencia Barcelonában, fegyverrendszerek Cordobában és Linaresben, kutatás Asztúriában és fotonikai fejlesztések Valenciában.

„Nem akartunk továbbra is mindent Madridban koncentrálni” – magyarázza De Solís. „Az ötlet az, hogy a termelést regionalizálják, és kiaknázzák a tehetségeket az ország különböző részein.

A városi tanács számára ez az elkötelezettség megerősíti Binéfar stratégiai pozícióját. „Kulcsponton vagyunk Aragónia és Katalónia között, jó kommunikációval és évtizedek óta működő cégekkel. Nem annyira az új cégek vonzásáról van szó, hanem arról, hogy a már itt lévők növekedését segítsük” – hangsúlyozza a polgármesternő.

Ebből az aragóniai városból ugyanabban a termelési láncban keresztezik egymást a háború, a technológia és a vidéki Spanyolország. Az életmentésre és a harcra tervezett robotok egy üzemből jönnek ki, amelyek egyúttal segítik a népességet és újradefiniálni az ipar szerepét a vidéki területeken.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.