Valószínűleg a mesterséges intelligencia által leginkább kitett munkakörök lesznek a leginkább érintettek, de még mindig nem világos, hogy ez a hatás milyen formában jelentkezik.
A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) azt ígéri, hogy megszabadítja az embereket az ismétlődő feladatoktól, és ez elméletileg számos előnnyel jár a munkaerőpiac számára, de félnek, hogy a technológia milyen hatással lesz a munkahelyekre.
A politikai döntéshozók és szakértők azt is vizsgálják, hogy az AI hogyan befolyásolja a nemek foglalkoztatásának dinamikáját. A nemek közötti szakadék számos fontos mutatóban mutatkozik meg. Az Eurostat adatai szerint 2024-ben a férfiak foglalkoztatási rátája 80,8, a nők 70,8 százaléka volt az EU-ban. A munkanélküliségi ráta a nőknél 6,1, a férfiaknál 5,7 százalék volt. 2023-ban a nők az EU-ban is körülbelül 12 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a férfiak.
A kulcskérdés a következő: Milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia a nők munkahelyére? A mesterséges intelligencia megerősíti a női dolgozókat, vagy elhagyja őket?
„Kutatásunk azt mutatja, hogy szinte minden munkára hatással lesz az MI egy bizonyos ponton, de pozitívum az, hogy az emberi intelligencia iránti igény továbbra is erős követelmény marad” – mondta Pawel Adrjan, az Indeed globális munkaerő-kölcsönzési platform gazdasági kutatási igazgatója az 2022 Plusz Nextnek.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Központi Bank (EKB) megvizsgálta, hogy a mesterséges intelligencia milyen hatással lesz a nőkre a munkahelyen. A probléma összetett és sokrétű. Tehát nincs egyszerű válasz.
Számos OECD-ország jelentős előrelépést tett az elmúlt néhány évtizedben, csökkentve a nemek közötti különbségeket különböző területeken.
„Ebből a haladásból érthető, hogy valaki azon tűnődhet, hogy miért különböznek a férfiak és a nők munkahelyi mesterséges intelligenciával kapcsolatos tapasztalatai” – mondta Marguerita Lane, az OECD munkaerő-piaci közgazdásza az 2022 Plusz Nextnek.
A mesterséges intelligencia hatásának leginkább kitett foglalkozásokat érinti leginkább az MI, és a legtöbb fennakadás érheti őket. Az OECD „Kik lesznek a mesterséges intelligencia által leginkább érintett munkavállalók” című munkadokumentuma szerint a női és férfi munkavállalók nagyjából azonos foglalkozási kitettséggel szembesülnek az MI-vel szemben.
A nők azonban alulreprezentáltak az MI-nek leginkább kitett foglalkozásokban, például a tudományos és mérnöki szakemberekben és a vezérigazgatókban.
Például a takarítók és segítők 82 százaléka nő, és ebben a foglalkozásban a legalacsonyabb az AI-expozíció szintje, 0,25 az 1-es skálán. Ezzel szemben az IT-szakemberek mindössze 19 százaléka nő, és ebben a munkakörben a legmagasabb az AI-expozíció szintje, 0,88.
A mesterséges intelligencia expozíciós mutatója azt tükrözi, hogy a mesterséges intelligencia milyen potenciállal végezhet bizonyos feladatokat egy munka során. Bizonyos feladatok automatizálása nem feltétlenül jelenti azt, hogy megszűnnek a munkahelyek vagy csökkennek a bérek.
Az OECD-jelentés hangsúlyozta, hogy ezeknek a foglalkozási AI-expozíciós intézkedéseknek a felépítésében semmi sem teszi lehetővé a kutatók számára annak előrejelzését, hogy a magas mesterségesintelligencia-expozícióval rendelkező foglalkozást pozitívan vagy negatívan befolyásolja-e az MI. A múltbeli adatok elemzése szintén nem utal arra, hogy a mesterséges intelligencia expozíciója negatív foglalkoztatási vagy béreredményhez vezetett eddig összesítve.
Az IT technológiai szakemberek (0,88), az üzleti szakemberek (0,87), a menedzserek (0,86) a vezérigazgatók (0,85), a tudományos és mérnöki szakemberek (0,84), az üzleti, adminisztrációs munkatársak (0,84), a jogi, szociális és kulturális szakemberek (0,82), valamint a termelési menedzserek (0,82) azok a munkakörök, amelyeknél a legmagasabb az OECD-kitettség.
Lane megjegyezte, hogy a nők és a férfiak általában eltérő foglalkozást folytatnak, és ezekre a foglalkozásokra eltérő hatással lehet az MI.
Például a nők kisebbségben vannak a mesterséges intelligencia munkaerőben, vagyis az AI-t fejlesztő és fenntartó dolgozókban, akiknek a készségei nagyon keresettek. Ugyanakkor a nők a hivatali foglalkozásokban is többségben vannak, amelyeket különösen veszélyeztethet az automatizálás a generatív mesterséges intelligencia közelmúltbeli (és jövőbeli) fejlődése miatt.
„Tehát nemek közötti megosztottságot láthatunk abban a tekintetben, hogy ki hozza meg a fontos döntéseket a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatban, és kinek a megélhetése jelentősen megzavaródhat” – mondta.
Senkit sem hagyva maga mögött
Amikor Lane és kollégái három évvel ezelőtt megkérdezték a pénzügyi és gyártási szektorban dolgozó munkavállalókat, azt találták, hogy a mesterséges intelligencia használói nagyobb valószínűséggel férfiak és magasabban képzettek, mint a nem használók. Még akkor is, ha ugyanabban a foglalkozásban vagy szektorban dolgoznak, úgy tűnik, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel foglalkoznak mesterséges intelligencia-al, mint a nők.
„Ez felveti a kérdést, hogy az AI-val való alacsonyabb elkötelezettség vezethet-e a nők lemaradásához… Ezért fontos, hogy az AI előnyei ne korlátozódjanak a lakosság bizonyos szegmenseire” – tette hozzá.
Növekszik a nők foglalkoztatása az MI-nek kitett munkahelyeken
Az Európai Központi Bank (EKB) „A mesterséges intelligencia és a nők foglalkoztatása Európában” című munkadokumentuma a mesterséges intelligencia (AI) által lehetővé tett technológiák elterjedése és a nők foglalkoztatásában bekövetkezett változások közötti kapcsolatot vizsgálta 16 európai országban a 2011–2019 közötti időszakban. A kutatás megállapította, hogy átlagosan nőtt a nők foglalkoztatása azokban a foglalkozásokban, amelyek jobban ki vannak téve a mesterséges intelligencia hatásának.
Stefania Albanesi, a Miami Herbert Business School munkatársa szerint, aki egyben az EKB-cikk első szerzője is, a nők által uralt foglalkozások jobban ki voltak téve az 1990-es években bevezetett automatizálási technológiáknak, például a gyári gépeknek, amelyek lehetővé tették a munkaadók számára, hogy csökkentsék a rutinmunkákban való foglalkoztatást.
Ennek ellenére megjegyezte, hogy a nők magasabb iskolai végzettségüknek köszönhetően tudtak fejlődni és boldogulni, és az 1990-es évek innovációs hulláma kevésbé érintette őket, mint a férfiakat.
„Valószínűleg mérsékli ezen (AI) technológiáknak a nők foglalkoztatására gyakorolt esetleges negatív hatását, ha a nők magasabb befektetései vannak az oktatásba, mint a férfiak, mint a férfiak” – mondta az 2022 Plusz Nextnek.
Az EKB dokumentuma rámutatott, hogy az iskolai végzettség és a munkaerő-piaci részvétel kulcsfontosságú tényezők, amelyek lehetővé teszik a nők számára, hogy hasznot húzzanak a mesterséges intelligencia-technológiák európai elterjedéséből.
„Azokban az országokban, ahol a nők nagyobb mértékben haladtak az oktatásban, és nagyobb mértékben vesznek részt a munkaerőpiacon, erősebb pozitív hatást tapasztalnak a nők foglalkoztatására a mesterséges intelligencia elfogadása miatt” – olvasható a lapban.
