A nemek közötti bérszakadék sokkal több, mint egyenlő munkáért egyenlő fizetés. Az európai nők jelentős egyenlőtlenségekkel szembesülnek a munkához való hozzáférés, az előmenetel és a jutalmazás terén.
A nemek közötti bérszakadék még mindig nagyon nyilvánvaló Európában. Számos mutató mutatja a nők és férfiak közötti egyenlőtlenséget számos területen, de a gazdasági élet az egyik legfontosabb, a nőket leginkább érintő terület.
Az Európában tapasztalható némi javulás ellenére a nők továbbra is szenvednek a nemek közötti különbségektől a bérek, a munkaerő-piaci részvétel, a foglalkoztatás és a munkahelyi hierarchikus pozíciók tekintetében.
Az 2022 Plusz Next összegyűjti a főbb mutatók adatait, hogy teljesebb képet adjon a jelenlegi nemek közötti megosztottságról.
Mennyivel keresnek többet a férfiak, mint a nők?
A nemek közötti béregyenlőtlenségről az utóbbi években egyre több vita folyik.
Jelentős mutató a nemek közötti kiigazítatlan bérszakadék, amely a férfiak és nők átlagos bruttó órabére közötti különbséget mutatja, a férfiak átlagos bruttó órabérének százalékában kifejezve.
Nem veszi figyelembe az iskolai végzettséget, az életkort, a ledolgozott órákat vagy a munka típusát.
Ez alapvetően megmutatja, hogy a nők mennyivel keresnek kevesebbet, mint a férfiak. 2022-ben a nemek közötti különbség 12,7 százalék volt az EU-ban. Más szóval, a nők átlagosan 12,7 százalékkal kerestek kevesebbet óránként, mint a férfiak.
Ez azt mutatja, hogy a nők átlagosan 87,3 eurót keresnek a férfiak által keresett 100 euró után. Röviden: a nőknek további 1,5 hónapot kell dolgozniuk, hogy kiegyenlítsék a különbséget.
A nemek közötti bérszakadék jelentős eltéréseket mutatott az EU-ban és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tömbjében. 2022-ben több országban 17 százalék felett volt.
Észtországban volt a legnagyobb a nemek közötti bérszakadék, 21,3 százalék, ezt követi Ausztria (18,4 százalék), Svájc és Csehország (mindkettő 17,9 százalék).
Luxemburg (-0,7 százalék) volt az egyetlen ország, amelynek negatív adata volt, vagyis a nők valamivel többet kerestek, mint a férfiak.
Luxemburgon kívül Olaszországban, Romániában és Belgiumban volt a legalacsonyabb a nemek közötti bérszakadék, kevesebb mint öt százalék.
Az EU „négy nagy” országai közül Németországban (17,7 százalék) és Franciaországban (13,9 százalék) az uniós átlagnál nagyobb volt a különbség.
Csökken a nemek közötti bérszakadék Európában?
Az Európai Bizottság egyik célja a nemek közötti bérszakadék csökkentése az EU-ban. Ebben az irányban történt valami javulás? A haladás egyenletes, de lassú.
2012 és 2022 között a nemek közötti bérszakadék 3,7 százalékponttal (pp) csökkent az EU-ban, 16,4 százalékról 12,7 százalékra.
Hat országban nőtt a bérszakadék
Hat országban, nevezetesen Szlovéniában, Lettországban, Lengyelországban, Máltán, Svájcban és Litvániában nőtt a nemek közötti bérszakadék, 0,1 százalékpontról 3,7 százalékpontra változott.
Jelentős javulás Spanyolországban, Észtországban és Izlandon
A nemek közötti bérszakadék legnagyobb javulását Spanyolországban regisztrálták, 10 százalékpontos csökkenést ebben az időszakban, majd Észtország (8,6 százalékpont), Izland (8,4 százalékpont) és Luxemburg (7,6 százalékpont) követi.
Németországban és az Egyesült Királyságban is jelentős, 5 százalékpontos, illetve 4,7 százalékpontos visszaesés történt.
Nagyobb a nemek közötti bérszakadék a magánszektorban?
Igen, az.
2022-ben 24 európai országból 21-ben a nemek közötti különbség magasabb volt a magánszektorban, mint a közszférában.
Az Eurostat uniós adatügynökség szerint ennek az az oka, hogy a közszférában a fizetést többnyire átlátható bérrácsok határozzák meg, amelyek az EU-ban a férfiakra és a nőkre egyaránt vonatkoznak.
A közszférában csak Portugáliában, Szlovéniában és Finnországban volt nagyobb a bérszakadék.
Cipruson (-0,2 százalék) negatív különbség volt a közszférában, ami azt jelzi, hogy a nők jobban fizettek, mint a férfiak.
Cipruson regisztrálták a legmagasabb különbséget az állami és a magánszféra között, 19,7 százalékponttal.
Ez a különbség öt országban 10 százalékpont felett volt, ami arra utal, hogy a nemek közötti béregyenlőtlenség sok országban erős volt.
A nők 12,7 százalékkal keresnek kevesebbet a német magánszektorban, mint a férfiak
Csehországban volt a legmagasabb a nemek közötti bérszakadék a versenyszférában, 20,5 százalék, amelyet szorosan Németország követ (19,9 százalék). Ez azt mutatja, hogy a nők átlagosan 80 eurót keresnek a férfiak által a német magánszektorban keresett 100 euró után.
Miért keresnek kevesebbet a nők?
A nemek közötti bérszakadék okai nem egyszerűek. Ez több, mint az egyenlő munkáért egyenlő bérezés kérdése.
„Az Európai Bizottság kiemeli, hogy a nők nagyszámú egyenlőtlenséggel szembesülnek a munkához való hozzáférés, az előmenetel és a jutalmak terén.
A Bizottság szerint a fő okok a következők:
- Ágazati szegregáció: A nemek közötti bérszakadék körülbelül 24 százaléka a nők túlreprezentáltságához kapcsolódik a viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban, például az ellátásban, az egészségügyben és az oktatásban.
2022-ben az EU-ban a nők 28 százaléka dolgozott részmunkaidőben, szemben a férfiak 8 százalékával.
-
Fizetési diszkrimináció: A nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak, ha egyenlő vagy bizonyos esetekben azonos értékű munkát végeznek.
-
A nem fizetett munka egyenlőtlen aránya: A nők több órát dolgoznak hetente, mint a férfiak, de több órát töltenek nem fizetett munkával, ami a pályaválasztásukat is befolyásolhatja. Sokkal valószínűbb, hogy abbahagyják a munkát, hogy gyerekekről és rokonokról gondoskodjanak. Ez az oka annak, hogy az EU támogatja a szülői szabadság egyenlő megosztását.
-
Az üvegplafon: A hierarchiában elfoglalt pozíció nyilvánvalóan befolyásolja a fizetés szintjét. Az EU-ban például a vezetők között volt a legnagyobb különbség az órabérek tekintetében: a nők keresete 23 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké.
A nőknél magasabb fizetés mellett a férfiak általában magasabb pozíciókat töltenek be, mint a nők. 2021-ben a nők a vezetők mindössze 35 százalékát tették ki az EU-ban.
Ahogy a fenti táblázat is mutatja, a nők aránya ebben a pozícióban egyetlen uniós országban sem haladta meg az 50 százalékot. Lettországban (46 százalék), Lengyelországban és Svédországban (mindkettő 43 százalék) volt a legnagyobb, míg Cipruson (21 százalék), Luxemburgban (22 százalék) és Hollandiában (26 százalék) a legkisebb az arány.
A nők képzettebbek, de kevesebbet foglalkoztatnak
Sok tényezőt még mindig figyelembe kell venni a nemek közötti bérszakadék megértéséhez.
2022-ben a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők száma (37,1 százalék), amely magában foglalja az egyetemeket, főiskolákat és műszaki képzéseket is, az EU-ban egyértelműen magasabb volt, mint a férfiaknál (31,4 százalék).
A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya Németország és Ausztria kivételével szinte az összes uniós országban magasabb volt, mint a férfiaké.
A nők foglalkoztatási rátája (83,6) ugyanakkor alacsonyabb volt, mint a férfiaké (88,9 százalék) az EU-ban. Ezek a számok nyilvánvalóan azt mutatják, hogy a nők kevesebbet foglalkoztatnak, bár képzettebbek.
A férfiakat az EU összes országában többen foglalkoztatják
A 15-64 évesek körében a férfiak foglalkoztatási rátája az EU-ban 74,7 százalék volt 2023-ban, ami 9,8 százalékponttal haladja meg a nőkét (64,9 százalék).
A férfiak foglalkoztatási rátája az összes uniós országban magasabb volt, mint a nőké, a litvániai 0,3 százalékponttól a görögországi 19,1 százalékpontig terjedt.
A tagjelölt Törökország 34,6 százalékponttal kiugró volt.
Javult a munkaerő-piaci részvétel, de a különbség még mindig magas
A nők munkaerő-piaci részvételi aránya is minden EU-országban alacsonyabb volt, mint a férfiaké. 2022-ben ez a különbség 9,9 százalékpont volt az EU-ban az OECD adatai szerint.
Ez a szám 16,6 százalékpont volt 2002-ben.
Míg Románia kivételével szinte minden országban javulást tapasztaltak e szakadék csökkentése érdekében az elmúlt két évtizedben, a nemek közötti munkaerő-piaci részvételi aránybeli különbség még mindig 10 százalékpont felett volt nyolc uniós országban, köztük Romániában, Olaszországban és Görögországban.
Spanyolországban, Máltán és Luxemburgban az elmúlt két évtizedben jelentős előrelépés történt a munkaerő-piaci részvétel terén mutatkozó nemek közötti szakadék csökkentése terén.
