Egy billió dolláros piac, a chipek a technológiai „hidegháború” középpontjában állnak, és egyre intenzitása van. Itt van minden, amit tudnia kell a modern technológiákat tápláló apró elektronikus áramkörről.
Mi az, ami kicsi, erős és valószínűleg az ujja hegyén van most? Minden nap több zsetont kezelünk – ez a szám egy átlagos élettartam során több ezerre halmozódik fel.
A chipeket autókban, mosogatógépekben, mikrohullámú sütőben, kávéfőzőben és okostelefonjában találhatja meg. „Ma már szinte minden olyan eszközben megtalálhatók chipek, amelyek be- és kikapcsolóval rendelkeznek” – mondja Chris Miller, a könyv szerzője Chip War: Harc a világ legkritikusabb technológiájáért és a Tufts Egyetem docense.
De szinte soha nem látjuk őket, mert mélyen el vannak temetve azokban az eszközökben, amelyekre támaszkodunk. „Egy köröm nagyságú szilíciumdarab, amely millió vagy milliárd apró áramkört vésett bele” – írja le Miller. És a legfejlettebb chipek rendelkeznek a legnagyobb számítási teljesítménnyel.
Egy billió dolláros piac
A zsetonok száma, amelyekre mindennapi életünkben támaszkodunk, évről évre növekszik, így ez egy rendkívül jövedelmező piac.
Valójában a chipsipar 2030-ra várhatóan eléri a billiósokat. A 2019-ben világszerte 412 milliárd dollárt (380 milliárd eurót) érő iparágról 2022-re 580 milliárd dollárra (535 milliárd euróra) emelkedett.
Exponenciális növekedése világméretű fegyverkezési versenyt szított a szuperhatalmak között.
De nem minden zseton egyenlő – és nem a pénz az egyetlen oka annak, hogy Kína, az Egyesült Államok és Európa a „21. századi olajnak” nevezett termékért harcol.
Miller szerint közvetlen kapcsolat van a számítási teljesítmény és a katonai teljesítmény között.
„A fejlett számítástechnikát mindig is az intelligencia és a kormány katonai ágai hasznosították, legyen szó a Bletchley Parkban található brit számítógépekről, amelyek feltörték a kódokat a második világháború alatt, vagy az Egyesült Államok szuperszámítógépeinek használatát a szovjet memóriában a hidegháború alatt.”
Az Egyesült Államok pedig példátlan lépéseket tett a világ élére a fejlett chipek gyártásában.
A 280 milliárd dolláros (258 milliárd eurós) Chips and Science Act célja nemcsak a nemzeti chipgyártás fellendítése, hanem a fejlett chipek Kínának történő értékesítésének korlátozása is, hogy megakadályozza őket abban, hogy előrébb jussanak a fejlett számítástechnika, a mesterséges intelligencia vagy akár a háborús fegyverek terén.
„geopolitikai célok” követése
„Ma már azt látjuk, hogy a politikák nemcsak iparpolitikai célokat követnek, hanem valójában geopolitikai célokat is” – magyarázza Niclas Poitiers, a Bruegel tudományos munkatársa.
A globális szuperhatalmak közötti technológiai hidegháborúban Európa is megteszi a lépéseit. Az Európai Bizottság 2022 februárjában mutatta be 43 milliárd eurós chip-törvényét. Ambiciózus terv, amely nem biztos, hogy elegendő a digitális szuverenitás fejlesztéséhez.
„Ez túlságosan gyenge reakció más országok reakcióihoz képest” – mondja Jean-Pierre Raskin, a belgiumi Louvaini Katolikus Egyetem félvezető-szakértője. „A 43 milliárdos beruházásból mindössze 15 új, a többit már befektették_”_.
Bár a globális szereplők mindegyike nagymértékben fektet be a chipek gyártásába, jelenleg „nincs a világon egyetlen olyan félvezető létesítmény sem, amely képes lenne önellátó chipeket gyártani” – mondja Miller.
Egy törékeny, összekapcsolt ellátási lánc
A félvezetők globális gyártásának rendkívül összetett és egymással összefüggő természete arra készteti ezeket a globális szereplőket, hogy mind egymásra támaszkodjanak.
„Ennek eredményeként azt látjuk, hogy globálisan meglehetősen nagy a munkamegosztás, ahol a különböző országok és gazdaságok meghatározott szerepet játszanak az értékláncban” – mondja Niclas Poitiers.
A „21. századi olaj” értékláncának első része, a tervezési szakasz többnyire az Egyesült Államokban zajlik. A chipeket azonban a világ másik felén, Kelet-Ázsiában gyártják. Taïwan a feldolgozóipari piac több mint 65 százalékát képviseli, míg Dél-Korea több mint 15 százalékát.
Kína pedig az ellátási lánc végén van, ahol a chipeket összeszerelik és olyan termékekbe csomagolják, amelyeket végül a fogyasztók vásárolnak meg.
De Kína és az Egyesült Államok is nagymértékben függ Európától, hogy megteremtse a „modern elektronika agyát”. „Hollandia gépek nélkül a világon sehol sem készíthet fejlett chipeket” – mondja Miller. A holland ASML cég a csúcskategóriás félvezetők gyártására használt litográfiai gépek egyetlen szállítója.
A világjárvány rávilágított az összekapcsolt globális ellátási lánc törékenységére. „A félvezetőhiány hatással volt az autóiparra, és több mint 200 milliárd dollár értékű veszteséget okozott az autógyártó cégeknek világszerte_” – teszi hozzá Miller.
„A chipekre támaszkodó eszközök adják a legtöbb gyártási teljesítményt”.
És most a Kína és Tajvan közötti növekvő geopolitikai feszültség hatással lehet az emberek mindennapi életére világszerte.
„Ha a Tajvani-szorosban dugulás vagy háború támad, mindenféle áru gyártása azonnal megszakad, és az 1920-as évek nagy gazdasági világválsága óta a legnagyobb gyártási válsággal kell szembenéznünk” – figyelmeztet Miller.
Ha többet szeretne megtudni erről a történetről, tekintse meg a magyarázó videót a fenti médialejátszóban.
