A kriptográfia 2025-ben sziklás évet zárt, különösen nagy eladási hullámot élt át, amikor Donald Trump amerikai elnök októberben új vámokkal fenyegette Kínát. A hosszabb távú tendenciákat tekintve azonban ezeknek az eszközöknek a tulajdonlása Európa-szerte növekszik.
A nagy európai gazdaságokban a 18 év felettiek több mint 90%-a ismeri a kriptoeszközöket vagy kriptovalutákat.
Ez Adan „Web3 Industry in France and Europe” jelentése szerint, amely 2025 elejéről származó adatokat használ.
Bár az eszközök értéke ingadozott 2025-ben, a kriptotulajdonosok száma folyamatosan növekszik Európa-szerte.
Az Európai Központi Bank felmérése szerint 2024-ben az eurózónában a felnőttek 9%-a rendelkezett kriptoeszközökkel. A 20 euróövezeti ország közül a hollandiai és németországi 6%-tól a szlovéniai 15%-ig terjed a tulajdoni arány, bár az országok közötti különbségek általában szerények.
Szlovénia mögött a rangsorban Görögország, majd Írország, Horvátország, Ciprus, Litvánia és Ausztria következik, amelyek osztoznak a következő helyen.
Az országok közötti különbségek okai
„A tulajdonosi részesedések országonkénti különbségeit jellemzően a digitális átvétel, a kockázatvállalási hajlandóság és a helyi piaci struktúra kombinációja okozza” – mondta James Sullivan, a BCB Group kockázati és megfelelési igazgatója az 2022 Plusz Businessnek.
„Azok az országok vezetnek, amelyekben magas a pénzügyi innováció és a fiatalabb, jellemzően férfiak által dominált befektetői bázis” – mondta.
Kiemelte azt is, hogy kulcsfontosságúak a helyi szabályozási és gazdasági tényezők. Azokon a piacokon, ahol a hagyományos befektetési lehetőségek korlátozottak, a kriptot spekulatív módon használhatják, és az olyan erős figyelemfelkeltő kampányok, mint az Olaszországban tapasztaltak, elősegíthetik az elfogadást.
Az Egyesült Királyság annak ellenére, hogy nem tagja az eurózónának, továbbra is magas tranzakciós volument mutat, Sullivan szerint 2024-ben a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és India mögött.
A kriptográfiai adatok két év alatt több mint kétszeresére nőttek
2022 és 2024 között szinte minden euróövezeti országban nőtt a kriptoeszközök tulajdona. Hollandia volt az egyetlen ország, ahol az árfolyam változatlan maradt, Horvátországról pedig nem állnak rendelkezésre 2022-re vonatkozó adatok. Az euróövezetben a tulajdoni hányad a 2022-es 4%-ról 2024-re 9%-ra emelkedett.
Görögország és Litvánia jegyezte a legnagyobb ugrást, mindegyikük 10 százalékponttal emelkedett. Cipruson, Belgiumban, Írországban, Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában, Portugáliában és Olaszországban is 7 vagy több ponttal nőtt.
James Sullivan kijelentette, hogy a jelentős emelkedés megerősíti az európai kiskereskedelmi érdeklődés erősödését, ami azt mutatja, hogy a korábbi kripto-téli hidegek mára távoli emlékek a fogyasztók számára.
„Ez a növekvő bizalom a globális piaci lendület ciklikus visszatérésének tulajdonítható, de kritikusan a Markets in Crypto-Assets (MiCA) szabályozás által biztosított fogyasztóvédelemnek” – mondta az 2022 Plusz Businessnek.
A MiCA egységes EU-piaci szabályokat vezet be a kriptográfiai adatokra vonatkozóan, amely olyan eszközökre vonatkozik, amelyeket jelenleg nem szabályoznak a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó hatályos jogszabályok.
„A MiCA azt jelzi, hogy az EU elismeri a szektort a mainstreamnek, ami bizalmat ébreszt, és új, korábban óvatos befektetőket vonz.”
Befektetésnek vásárolták
A befektetés messze a fő oka annak, hogy az emberek kriptot használnak. Az eurózónában a tulajdonosok 64%-a mondja azt, hogy befektetésként használja az eszközt, míg csak 16%-uk használja fizetésre. További 19% számolt be arról, hogy mindkét célra kriptot használ.
A kriptoeszközöket elsősorban befektetésre használók aránya Hollandiában (90%) és Németországban (82%) a legmagasabb, bár mindkét országban a legalacsonyabb a tulajdonosi arány az eurózónában. A fizetés használatának aránya Franciaországban a legmagasabb (25%).
„A kriptopiac továbbra is spekulatív”
Sullivan megjegyezte, hogy a befektetési és fizetési célok közötti eltérés rávilágít arra, hogy a kriptopiac továbbra is túlnyomórészt spekulatív és befektetés-központú.
„Míg a kriptovaluták, különösen a stabil érmék kézzelfogható tranzakciós előnyöket kínálnak, napi pénzként való felhasználásuk még mindig viszonylag ismeretlen, és jóval a hagyományos módszerek, például a kártyák és a fogyasztói készpénz mögött marad” – mondta.
Kiemelte, hogy a jelentős intézményi átvétel ellenére a legtöbb európai fogyasztó nem használja a kriptot a napi tranzakciókhoz.
„A hasznosság irányába történő hosszú távú elmozdulás nagymértékben függ majd a MiCA sikerétől az euróban denominált stabil érmék szabályozásában és a meglévő fizetési infrastruktúrákba való zökkenőmentes integrálásában, amely kihívás továbbra is az EKB középpontjában áll” – mondta.
