A fővárosi tömegközlekedéssel kapcsolatos elégedetlenség Dél-Európában és a Balkán egyes részein érezhetőbb volt. Hogyan viszonyul a városod?
Az Európai Bizottságnak az európai városok életminőségéről szóló jelentése szerint a tömegközlekedés nagy hatással van a lakosság általános elégedettségére a várossal, amelyben élnek.
Az európai városok életminőségéről szóló felmérés, amely több mint 71 000 embertől gyűjtött válaszokat 83 európai városból, megállapította, hogy 2023-ban 10 lakosból körülbelül hét volt általában elégedett a városa tömegközlekedésével.
Az európai fővárosok és városok tömegközlekedéssel való elégedettsége terén azonban óriási különbségek vannak.
A fővárosok körében az elégedettség a római és tiranai 29 százaléktól a bécsi 91 százalékig terjed. Ez a különbség még nagyobb a városok között, az olaszországi Palermo 22 százalékától a svájci zürichi 95 százalékig terjed.
A fővárosokat tekintve egy földrajzi tendencia figyelhető meg, ahol az észak- és nyugat-európai városok nagyobb elégedettségről számoltak be a tömegközlekedéssel, míg a dél- és kelet-európai városok alacsonyabb elégedettségi arányt mutattak.
A tömegközlekedéssel való elégedettség például három skandináv fővárosban – Helsinkiben, Oslóban és Stockholmban – meghaladta a 85 százalékot, ezt követi Koppenhága 81 százalékos elégedettséggel.
Izland fővárosa, Reykjavík kivételt képez, alacsonyabb, 56 százalékos elégedettségi rátával ebben a régióban.
Hat fővárosban a lakosság több mint fele elégedetlen volt a tömegközlekedési szolgáltatásokkal. E városok közé tartozik Róma, Tirana, Podgorica, Belgrád, Nicosia és Szkopje.
A földrajzi tendencia ellenére néhány szomszédos ország jelentős ellentéteket mutat. Például a legmagasabb elégedettségi szintet (Bécs, 91 százalék), a legalacsonyabbat (Róma, 29 százalék) Ausztria, illetve Olaszország fővárosában regisztrálták.
Elégedett a városa tömegközlekedési szolgáltatásával? Számos tényező befolyásolhatja a tömegközlekedéssel való elégedettséget.
A felmérés ezért arra kérte a lakosságot, hogy mit gondolnak arról, hogy egyetértenek-e vagy nem azzal, hogy a tömegközlekedés megfizethető, biztonságos, könnyen megközelíthető, gyakori (gyakran jön) és megbízható (menetrend szerint érkezik).
Azon lakosok aránya, akik egyetértettek azzal, hogy városaikban megfizethető a tömegközlekedés, jelentős eltérések voltak a fővárosok között, a rigai 48 százaléktól a tallini 93 százalékig.
A megfizethetőség megítélése viszonylag alacsony volt az olyan skandináv városokban, mint Oslo, Helsinki és Stockholm, annak ellenére, hogy ezekben a fővárosokban általánosságban magas az elégedettség szintje a tömegközlekedéssel.
A pontszámok nem a tényleges viteldíj-összehasonlításokon alapulnak, hanem inkább azt tükrözik, hogy a lakosok hogyan vélekednek városaikban.
A megfizethetőség megítélése Európa öt legnagyobb gazdasága között is eltérő, a londoni 62 százaléktól a berlini 81 százalékig terjed. A párizsiak közel kétharmada (66 százalék) megfizethetőnek tartja a tömegközlekedést.
A rómaiak voltak a legalacsonyabb elégedettek
A fővárosiak többsége általában jobban érzékeli a tömegközlekedés biztonságát.
Rómában azonban a lakosság kevesebb mint fele (45 százalék) tartja biztonságosnak a tömegközlekedést. Ankara kivételével az EU tagjelölt országok fővárosai is alacsonyabb biztonsági megítélésről számoltak be.
Párizsban 10 lakosból mindössze hét (71 százalék) gondolja úgy, hogy a tömegközlekedés biztonságos.
Róma a legalacsonyabb pontszámot érte el négy fő mutatóban: biztonság, könnyű hozzáférés, gyakoriság és megbízhatóság.
Néhány kivételtől eltekintve az EU tagjelölt országok fővárosai is általában alacsonyabb pontszámot értek el ezekben a mutatókban.
Európa fővárosai kontra más városok
A tömegközlekedéssel való elégedettségi szint valamivel magasabb volt a nem fővárosi városokban (73 százalék), mint az európai fővárosokban (69 százalék).
A „Jelentés az európai városok életminőségéről, 2023” szerint a tömegközlekedéssel való elégedettség szempontjából az alsó 10 város közül kilenc a déli tagállamokban és a nyugat-balkáni országokban található, ahol az elégedettségi szint 59, illetve 39 százalék volt.
Törökország is hasonlóan alacsony, 59 százalékos eredményről számolt be.
Vannak különbségek ugyanazon országon belül?
Az elégedettség szintje az országon belüli városokban is eltérő. Például Párizsban és Marseille-ben a lakosság 67 százaléka volt elégedett a tömegközlekedéssel, míg Lille-ben ez az arány 84 százalék, Strasbourgban pedig 87 százalék volt.
Feltűnőbb a különbség a romániai Kolozsváron (83 százalék) és Bukarestben (54 százalék).
Van-e összefüggés az elégedettség és a megfizethetőség között?
Az 2022 Plusz Next alapvető Pearson korrelációs teszteket végzett, hogy megvizsgálja a lehetséges összefüggéseket a tömegközlekedési elégedettség szintje és a felmérés másik öt fő mutatója között.
Gyenge pozitív korrelációt találtunk az általános elégedettségi szint és a tömegközlekedés megfizethetőségének lakossági megítélése között.
Ez arra utal, hogy a megfizethetőség nem erős mutatója a tömegközlekedéssel való általános elégedettségnek.
Éppen ellenkezőleg, erős korrelációt találtunk az elégedettségi szint és a négy változó – a biztonság, a hozzáférhetőség, a megbízhatóság és a gyakoriság – mindegyike között, külön-külön 83 városban.
Ahogy a tömegközlekedés „biztonságos”, „könnyen felszálló”, „megbízható” és „gyakori” megítélése növekszik, az általános elégedettség jelentősen nő. A korrelációs együttható 0,87 a „könnyen felszálló” és a „gyakori” esetén, ezt követi a 0,83 a „megbízható” és 0,79 a „biztonságos”.
A maximális lehetséges együttható 1 vagy -1 lehet, ami tökéletes korrelációt jelez.
Minden városban legalább 839 lakost kérdeztek meg.
A tömegközlekedéssel kapcsolatos magatartás megváltoztatása
Az Európai Bizottság magatartásbeli változást ösztönöz az aktív mobilitás, a tömegközlekedés és más tiszta, intelligens közlekedési megoldások javára. A cél a tömegközlekedés vonzóbbá és hatékonyabbá tétele az EU-ban.
Az Intelligenttransport szerint 43 európai közlekedési szervezetből álló koalíció, köztük a Nemzetközi Tömegközlekedési Szövetség (UITP) a tömegközlekedés uniós támogatásának növelését szorgalmazza.
