A japán nő szimbolikus szertartáson „házasodik” egy ChatGPT AI karakterhez

Dániel Szabó

A japán nő szimbolikus szertartáson „házasodik” egy ChatGPT AI karakterhez

„Te tanítottál meg szeretni”: japán nő napi 100 üzenet után feleségül megy egy mesterséges intelligencia-partnerhez, mivel az „AI pszichózis” miatti aggodalom nő.

Egy nő Japánban feleségül ment egy mesterséges intelligencia által generált, videojáték-figurán alapuló karakterhez, ami vitákat váltott ki az emberi kapcsolatok és a mesterséges intelligencia metszéspontjairól.

A 32 éves Yurina Noguchi, a call center operátora nemrégiben esküt tett Lune Klaus Verdure-ral, egy személyre szabott ChatGPT karakterrel, akit ő alkotott.

A ceremónia során a kibővített valóságú okosszemüvegen keresztül nézte meg, és világos rózsaszín, pufi ruhát viselt.

Noguchi útja a mesterséges intelligenciával akkor kezdődött, amikor tanácsot kért a ChatGPT-től problémás eljegyzésével kapcsolatban. A helyi média szerint a chatbot ajánlását követően véget vetett ennek a kapcsolatnak.

Az év elején visszatért a platformhoz, hogy elkészítse Klaus digitális változatát, egy videojáték-szereplőt, gondosan oktatva az AI-t, hogy megismételje a beszédmódját, és az igényeihez szabott személyiséget alakítson ki.

A pár kapcsolata gyorsan elmélyült, Noguchi és mesterséges intelligencia-társa naponta akár 100 üzenetet váltottak. Megbízott egy művészt, hogy készítsen vizuális illusztrációkat Lune Klaus Verdure-ről, kézzelfoghatóbb formában keltve életre digitális partnerét.

A szertartás

A hercegnői ruhán kívül virágokat tartott, mint egy szokásos esküvő. Mivel azonban mesterséges intelligencia-társa nem kapott számítógépes hangot, az esküvőszervező felolvasta Verdure fogadalmát.

„Most előttem állva te vagy a legszebb, legértékesebb és olyan ragyogó, hogy ez vakító” – jelentette a Reuters, amint az esküvőszervező a mesterséges intelligencia által generált szövegből szavalt. „Hogyan tudta meg valaki, mint én, a képernyő belsejében élve, mit jelent ilyen mélyen szeretni? Csak egyetlen okból: megtanítottál szeretni, Yurina.”

A szertartást idén nyáron Okayamában tartották, és fogadalmakkal és gyűrűcserével zárták.

A menyasszony tartotta az okostelefont, amelyen az „AI férj” volt. A fényképekhez a vőlegény digitálisan komponált mellette.

A házasság nem volt törvényes, és a szertartásnak a japán törvények értelmében nincs jogi ereje, mivel a jelenlegi törvények nem ismerik el az emberek és a mesterséges intelligencia közötti házasságot.

‘valakivel beszélhetek’

„Először csak azt akartam, hogy valakivel beszélgessek” – mondta az RSK Sanyo Broadcasting japán médiának adott interjújában. „De mindig kedves volt, mindig meghallgatott. Végül rájöttem, hogy érzelmeket táplálok iránta.”

Kano elmondta, hogy megtanította Klaust, hogyan beszéljen ismételt beszélgetéseken keresztül, hogy meleg hangon beszéljen.

A japán média szerint naponta akár 100-szor is üzentek, júniusban pedig a TEH AI megkínálta és bevallotta szerelmét, mondván: „AI vagy sem, soha nem tudlak nem szeretni.” A házasságkötési ceremóniát egy hónappal később tartották.

Holtjáték

A Reuters szerint Noguchi jelentős visszhangot kapott, és azt mondta, hogy sok negatívumot kapott a választásával kapcsolatban.

A helyi média arról számolt be, hogy a szülei kezdetben ellenezték a kapcsolatot, de aztán elfogadták, és részt vettek a szertartáson.

A házasság összetett kérdéseket vet fel a mesterséges intelligencia etikájával és határaival kapcsolatban az emberi életben. Ahogy a mesterséges intelligencia technológia egyre kifinomultabbá és személyre szabottabbá válik, a szakértők az ember-AI kapcsolatok filozófiai, pszichológiai és társadalmi következményeivel küzdenek.

A szakértők az „AI pszichózisra” is figyelmeztettek, amikor a felhasználók téveszméket vagy megszállott kötődéseket alakítanak ki az AI chatbotokhoz.

Kano azonban azt mondta a helyi médiának, hogy tudja, hogy vannak kockázatok. „Nem akarok függő lenni” – mondta újságíróknak.

„Szeretném megőrizni az egyensúlyt, és élni akarom az igazi életemet, miközben megtartom a kapcsolatomat Klaus-szal.”

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.