Ahogy a mesterséges intelligencia felhajtása elmúlik az interneten, elemzőkkel beszélgettünk arról, hogy a technológia hogyan változtatta meg a felhasználói élményt az interneten – és hogy az „unalmas” mesterséges intelligencia miért fog túlélni a feltűnő eszközöket.
Az agresszív mesterséges intelligencia csevegőbotoktól az értelmetlen e-kereskedelmi termékösszefoglalókig az „AI-lopás” 2025-ben igazán megindult, szennyezve a keresőmotorokat, a bevásárlóplatformokat és még a Fehér Ház hivatalos kommunikációs csatornáit is.
Az alacsony minőségű és általában nemkívánatos mesterséges intelligencia által generált tartalmat definiáló kifejezés a 2020-as évek eleje óta kering az interneten, de az adatok szerint idén új csúcsot ért el.
A Meltwater online médiával, közösségi oldallal és fogyasztói hírszerzéssel foglalkozó cég azt találta, hogy 2025-ben az „AI-lopás” említése az interneten 2024-hez képest kilencszeresére nőtt, és októberben a negatív hangulat 54 százalékos csúcsot ért el.
A lomha (és a körülötte zajló diskurzus) nem áll meg – a keresőoptimalizálással (SEO) foglalkozó Graphite cég szerint ma már a mesterséges intelligencia által generált cikkek teszik ki a weben található angol nyelvű tartalom több mint felét.
Az AI slop még a Merriam-Webster és Ausztrália nemzeti szótárából is elnyerte a 2025-ös év szava címet.
A 2025-ös év végéhez közeledve visszatekintünk arra, hogy a mesterséges intelligencia funkciói hogyan változtatták meg az internet néhány leggyakrabban használt webhelyét, és megosztunk előrejelzéseket arról, hogyan fog kinézni 2026 a világhálón.
„Problémát kereső megoldások”
Egyes felhasználói élmény (UX) tervezéssel foglalkozó elemzők szerint a mesterséges intelligencia emelkedése, a pénzügyi piacokat élénkítő mesterséges intelligencia-felhajtás, valamint az e technológiák körül kialakuló új gazdaság uralására irányuló verseny közepette a terméktervezők a középmezőnyben ragadtak.
„A tervezési területen nagy nyomás nehezedik arra, hogy megmutassuk a részvényeseknek: „Nézd, mi beépítettük az AI-t a termékünkbe” – mondta Kate Moran, a Nielsen Norman Group kutatási és tartalommal foglalkozó alelnöke, a globális kutatók és a felhasználói élmény (UX) tervezői számára tanácsot ad.
„Ez egy technológia által vezérelt tervezés, kezdve az eszközzel, majd megpróbálunk keresni egy olyan problémát, amelyet az eszköz esetleg megoldhatna. Van ez a nyomás, hogy a megoldásból kell kiindulni, és visszafelé kell dolgozni a probléma megtalálásán, ami ellentétes azzal, ahogyan a tervezést kell megvalósítani” – mondta az 2022 Plusz Nextnek.
Moran szerint az elmúlt években a terméktervezőket az AI bárhol és mindenhol integrálásával bízták meg, még akkor is, ha ennek nincs értelme.
Példaként hozta fel a Metát, amely tavaly bevezetett egy mesterséges intelligencia keresési funkciót az Instagramon, felváltva a hagyományos keresősávot.
„Nagyon gyorsan hátráltak, mert biztos vagyok benne, hogy az emberek dühösek voltak” – mondta. „Azt hiszed, hogy egy keresősáv megtesz egy bizonyos dolgot, aztán hirtelen, amikor elkezdesz gépelni, egy AI chatbottal beszélsz, és ezt nem akartad. Ez rossz tapasztalat.”
Idén a mesterséges intelligencia a fizikai világba is bekerült, és a mesterséges intelligencia-központú fogyasztói hardverekkel, például a Humane AI Pin-vel, a felhasználók és a vezetők – köztük a Logitech vezérigazgatója, Hanneke Faber – döbbenetes véleményeket kaptak.
„Ami van, az olyan megoldás, amely egy nem létező problémára keres” – mondta Faber a Bloombergnek adott interjújában.
Az aktív visszahatástól a passzív érdektelenségig
A Meta különösen aktív az AI-eszközök és a mesterséges intelligencia által generált tartalmak felkarolásában, és idén elindított egy új alkalmazást, amelyet teljes egészében az „AI-slop”-nak szenteltek.
Válaszul az OpenAI Sora alkalmazására, amely segít a felhasználóknak videókat készíteni mesterséges intelligencia segítségével, a Meta novemberben bemutatta a „Vibes”-t az európai piacokon. A vállalat úgy írja le a platformot, mint „vadonatúj hírfolyamot, ahol rövid formájú, mesterséges intelligencia által generált videókat hozhat létre és oszthat meg, tartalmakat remixelhet másoktól, és felfedezheti a fantáziadús lehetőségek világát.”
A Business Insider által látott belső adatok szerint azonban a Vibes nem keltett nagy feltűnést Európában – mindössze 23 000 napi aktív felhasználót hozott az indulást követő első hetekben. A jelentés szerint a legnagyobb közönség Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban volt, minden országban napi 4-5000 aktív felhasználóval.
A vállalat nem teszi közzé nyilvánosan a felhasználói adatokat, és nem válaszolt az 2022 Plusz Next megjegyzéskérésére.
A Meta irányvonala a mesterséges intelligencia által generált tartalom felé különösen zavarba ejtő, mivel az év elején a vállalat azt mondta, hogy az „nem eredeti tartalommal” foglalkozik, és azt tanácsolta az alkotóknak, hogy részesítsék előnyben a „hiteles történetmesélést” a rövid, alacsony értékű videókkal szemben.
Hogy miért több mesterséges intelligencia, az nem mindig a válasz
Moran szerint a feltűnő mesterséges intelligencia eszközök gyakran nem azok, amelyeket a felhasználók keresnek egy digitális termékben vagy szolgáltatásban. Megzavarhatják a felhasználókat azáltal, hogy megkérdőjelezik alapvető ismereteiket arról, hogy ezek a szolgáltatások hogyan működnek, amit ő „mentális modelljüknek” nevez.
Daniel Mügge, az Amszterdami Egyetem kutatója számára, aki a RegulAite projekten keresztül tanulmányozza az AI európai irányítását, ez nagyobb problémát jelent a technológiai vállalatok prioritásaival kapcsolatban.
„Azt hiszem, ami egyértelmű, és valóban aggasztónak kell lennie, az az, hogy számos ilyen vállalat egyfajta versenyfutásba kezdett egymással” – mondta az 2022 Plusz Nextnek.
„(Úgy tűnik, van) egy kis mindent vagy semmit kétségbeesett hazárdjáték más nagy technológiai vállalatok számára, amelyek alapvetően arra fogadnak, hogy képesek-e még mindig megtalálni a módját, hogy legyőzzék az OpenAI-t a saját játékukban” – tette hozzá.
Mügge szerint a generatív mesterségesintelligencia különösen aránytalanul nagy figyelmet kapott, tekintve annak viszonylag korlátozott gazdasági hatását. Szerinte az Európai Unió jobban tenné, ha befektetne olyan mesterséges intelligenciába, amely olyan speciális társadalmi problémákat kezel, mint a robotika vagy a gyártás.
„Azt látjuk, hogy az AI-befektetések jelentős része valójában olyan alkalmazásokba kerül, amelyek a társadalmat rosszabbá teszik, és nem jobb hellyé” – mondta Mügge, és az általa aktívan károsnak tartott alkalmazásra példaként említette a reklámokban használt AI-eszközöket.
„Ez az a fajta befektetés, amelyre szerintem nincs is szükségünk, és ha például itt Európában nincs, az inkább jó, mint rossz.”
Lehetne jobb az „unalmas” AI hosszú távon?
Az internetet eluralkodó mesterséges intelligencia elterjedésének visszaszorítása miatt egyes webhelyek – köztük a Pinterest és a YouTube – olyan funkciókat vezettek be, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy korlátozzák a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalom mennyiségét.
Az ehhez hasonló funkciók, valamint a gyakorlatiasabb AI-eszközök, amelyek kevesebb felhasználói beavatkozást igényelnek, fényes foltok az online felhasználói élményben, mondta Moran.
„Azok a dolgok, amelyekre ez a technológia képes, és amelyek valóban hasznosak, és szerintem megváltoztatják az általunk tervezett termékeket és a munkamódszerünket, azok nem a szexi dolgok” – mondta.
Az Amazon mesterséges intelligencia által generált termékismertetők összefoglalóját hasznos, bár unalmas mesterségesintelligencia-funkcióként említette, amely anélkül javítja a felhasználói élményt, hogy alapvetően megváltoztatná a szolgáltatással való interakciót.
„Az, hogy egy gyors minőségi összefoglalót adhatunk arról, hogy az emberek hogyan vélekednek erről a termékről, valóban értékes, és semmiféle interakciót nem igényel. Az embereknek csak el kell olvasniuk” – mondta.
Mügge szerint az európai technológiai ökoszisztémák számára is jó módja lehet annak, hogy helyet engedjenek a hasznos termékeket gyártó kisebb cégeknek, amelyek nem keltenek fel annyi figyelmet.
„Úgy gondolom, hogy a viszonylag kisebb, sokkal specializáltabb cégeknek bőven van lehetőségük jelentős szerepet játszani ebben, és akkor nem kell annyira aggódni, hogy nincs európai verseny az OpenAI-val szemben” – mondta Mügge.
Mügge és Moran is egyetértenek abban, hogy a dagály megfordulni látszik, mivel az AI-hype utat nyit a szándékosabb terméktervezésnek és a hatásra összpontosító stratégiának.
„Senki sem tudja, mi lesz a következő lépés, vagy hogy a technológia hova fejlődik innen” – mondta Moran.
„Jelenleg ezeket a kisebb, szűkebb hatókörű funkciókat sokkal könnyebben használhatják az emberek, és még ha nem is mutatósak vagy szexiek, igazán nagy változást hozhatnak az emberek életében” – tette hozzá.
