A trendek, kifejezések és „agyrothadás” tartalmak büféje mellett 2025-ben a közösségi média platformok küzdöttek a korhatáros törvényekkel, a mesterséges intelligencia tartalommal és a felhasználók bizalmatlanságával.
Ahogy egy újabb év a végéhez közeledik, sokan készülünk a tükröződő Instagram-tekercsek, a szűrt eredmények támadására – és arra az elhatározásra, hogy kevesebbet végzünk.
Valójában a közösségi média továbbra is meghatározó erő az életünkben; olyan módszer, amellyel mérjük sikereinket, kapcsolatba lépünk másokkal, és lépést tartunk a hírekkel és trendekkel. Még az általunk használt nyelvet is átformálta, mivel a szótárak 2025-ös szavai közül sok a közösségi médiát alkotta: rage bait, parasocial és AI slop, hogy csak néhányat említsünk.
A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése óta azonban jelentős változás történt abban is, hogy az emberek hogyan használják és nézik a közösségi médiát. A téves információk felhalmozódása bizalmatlansághoz és a kiábrándultság érzéséhez vezetett, ami a platformhasználatban is megmutatkozik.
Noha a Semrush keresőmarketing cég szerint továbbra is a Facebook a legnépszerűbb, a közösségvezérelt alkalmazások, mint például a Reddit és a Discord, folyamatosan növekednek, ahogy az emberek értelmesebb, meghittebb és hitelesebb online tereket keresnek.
Ugyanakkor a szabályozó hatóságok továbbra is igyekeznek eligazodni a nyitott internet és az online biztonság közötti feszültség között, így 2025 jelentős fordulópontnak tűnik a közösségi média társaságok működésében.
Az életkor-ellenőrzési törvényektől az Elon Musk Grok AI chatbotjával kapcsolatos főbb vitákig, íme egy közelebbi pillantás a közösségi médiában idei év legfontosabb beszédtémáira.
A közösségi média tiltása és a kiskorúak védelme
December 10-én Ausztrália a világon először betiltotta a közösségi médiát 16 éven aluliak számára. Ez azt jelentette, hogy a gyerekek többé nem férhetnek hozzá fiókjukhoz olyan platformokon, mint az Instagram, a Snapchat, a TikTok, a YouTube, az X és a Facebook, amelyek mindegyikére komoly pénzbírságot szabhatnak ki, ha törvénysértést tapasztalnak.
Bár szélsőséges, ez a lépés a fiatalok mentális egészségét károsító közösségi média miatti növekvő aggodalmakat tükrözi, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint 10 serdülőből 1 negatív következményekkel járt a használat során.
Dánia azóta bejelentette, hogy követni kívánja a példát, és azt javasolja, hogy 15 éven aluliak számára tiltsák le a közösségi médiához való hozzáférést, hacsak a szülők nem töltenek ki külön értékelést. Más országok, köztük Spanyolország, Görögország és Franciaország is hasonló védőintézkedéseket sürgettek.
Eközben júliusban az Egyesült Királyság online biztonságáról szóló törvénye értelmében szigorú életkor-ellenőrzési törvényeket vezettek be, amelyek megakadályozzák, hogy a kiskorúak felnőtteknek szóló tartalmat nézzenek, vagy bármit, ami veszélyes viselkedésre ösztönözhet.
Ezeknek az új jogszabályoknak a hatékonysága még nem teljesen tisztázott, egyes szakértők továbbra is szkepticizmussal élnek, de már hallunk olyan kreatív módszerekről, amelyekkel a tizenévesek megpróbálják megkerülni a szabályokat. Sokan inkább az üzenetküldő alkalmazásokhoz, például a WhatsApphoz fordulnak, vagy akár felnőttnek tűnő hálómaszkokat vásárolnak, hogy megpróbálják megtéveszteni az arcfelismerést.
AI-lopás, mélyhamisítások és téves információk terjesztése
2025 volt az az év, amikor az AI slop átvette az uralmat. Ez a kifejezés a generatív mesterséges intelligencia-eszközök, például az OpenAI Sora által létrehozott hamis képekre és videókra utal, és olyan alacsony erőfeszítést igénylő abszurdumokkal árasztja el közösségi hírfolyamunkat, mint a fahéjas zsemleké váló kölykök, a letartóztatott macskák vagy a furcsán népszerű „olasz agyrothadás” mémek.
Bár látszólag ártalmatlan, még nehezebbé teszi a valódi emberek által létrehozott valódi tartalomhoz való kapcsolódást. Egyes esetekben ez a csalások és félretájékoztatás elterjedéséhez is vezetett – még a politikusok részéről is. Donald Trump amerikai elnök továbbra is az egyik legrosszabb elkövető ebben, egy esetben mesterséges intelligencia által generált képeket osztott meg, amelyeken az énekes, Taylor Swift őt támogatja.
Az AI-t arra is használták, hogy felgyorsítsák a mélyhamisítások készítését, vagyis olyan videókat, amelyek egy személy arcát, testét vagy hangját utánozzák hamis információk terjesztésére. Az egyik ilyen példa egy koholt videó, amelyet a TikTokon tettek közzé, amely egy tévéműsorban egy nőt mutatott be, aki bevallotta jóléti csalását, amelyet a Fox News-hoz hasonló hírügynökségek tévedésből foglalkoztak.
A fentiek elleni küzdelem érdekében az olyan platformok, mint a Meta és a TikTok, megkezdték az AI által generált tartalmak címkézését. Mégis, az ilyen tartalom előállításának mértéke megnehezítette ennek teljes körű betartatását, mivel a Meta belső felügyeleti testülete júniusi jelentése szerint a címkézés „inkonzisztens”.
Elon Musk chatbotja és gyűlöletbeszéde
A nagy közösségi média platformok közül sok integrált mesterséges intelligencia asszisztenseket szolgáltatásaiba, amelyek automatizált támogatást kínálnak a tartalomkészítéshez, keresésekhez és ügyfélszolgálati lekérdezésekhez. Idén azonban Elon Musk Grok chatbotja váltotta ki a legtöbb vitát.
A technológiai milliárdos xAI cége által létrehozott Grok júliusban az újságok címlapjára került, amiért Adolf Hitlert dicsérte, és egy zsidó vezetéknevű botfiókot azzal vádolt meg, hogy fehér gyerekek halálát ünnepli Texas középső részén, az áradásokban.
Akkoriban Musk azt válaszolta, hogy az AI-eszköz „túl buzgó volt ahhoz, hogy tetszeni tudjon és manipulálni lehessen”, ezzel a problémával „megoldás alatt áll”. Ennek ellenére Grok továbbra is megosztja a válaszokat, beleértve az antiszemita összeesküvés-elméleteket és tanácsokat az emberek üldözésére.
Szigorúbb szabályozás és algoritmikus elszámoltathatóság
Az online terek szigorúbb szabályozása ebben az évben megerősödött, amikor hatályba lépett az Egyesült Királyság online biztonságáról szóló törvénye, amely nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot követel a közösségi média cégektől.
Az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye (DSA) is kiszabta első büntetését, Elon Musk X 120 millió eurós büntetését. A platform hirdetési politikájáról és a kék pipákról (egykor az ellenőrzött fiók jelzésére szolgáltak, de ma már bárkinek eladták) az egyértelműség hiánya miatt nem feleltek meg az uniós jogszabályoknak.
Az Ír Adatvédelmi Bizottság (DPC) májusban 530 millió eurós pénzbírságot szabott ki a TikTokra, amiért nem védte meg az uniós felhasználók személyes adatait a Kínába irányuló továbbítás során.
A közösségi média platformok hatalmas adatmennyisége (és hatalom), valamint a fent említett, potenciálisan káros hatásuk miatti aggodalmak azt jelentik, hogy 2026-ban a jogalkotási ellenőrzés várhatóan még tovább fog erősödni.
