Magyarország feltörekvő ellenzéke azt követeli Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy magyarázzon meg egy „mentőcsomagot”, amelyre Donald Trump amerikai elnöktől utalt.
Orbán, Trump régi szövetségese, a múlt héten Washingtonba utazott, hogy találkozzon az amerikai vezetővel. Amikor visszatért Budapestre, a populista-nacionalista magyar miniszterelnök azt mondta delegációjának, hogy az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy „pénzügyi pajzsot” biztosít Budapestnek.
„Egyes brüsszeli eszközök, amelyek Magyarország ellen bevethetők, ma már hatástalannak tekinthetők… Az a képzet (…), hogy a magyar gazdaság finanszírozási oldalról megfojtható, mára feledésbe merült” – mondta a helyi sajtó szerint, majd hozzátette: „Ezt az amerikaiakkal megoldottuk”.
15 év vezetés után Orbánt potenciális vereség fenyegeti a jövő tavaszi országos választásokon – és a washingtoni pénzügyi segítség kísértete szorosan visszhangozza Trump közelmúltbeli kasszasiker lépését, hogy megmentse egy másik ideológiai szövetségesét, Javier Mileit Argentínában.
Orbán Magyarországnak járó uniós pénzekre utaló, de a jogállamiság meghátrálása miatt befagyott kijelentései hétfőn kérdéseket váltottak ki Magyar Pétertől, a Fideszt vezető magyar ellenzéki vezetőtől a szavazáson.
„Miért volt szükség egy ilyen „pénzügyi pajzsra”? Államcsődközeli helyzet van? Mire költené Orbán Viktor azt a milliárd forintnyi amerikai hitelt? Miért adósítja el polgártársait ahelyett, hogy hazahozná a magyaroknak járó 8 billió forintos uniós forrást? – követelte Magyar a közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
Külön közleményben hozzátette: „Miért tárgyalt Orbán titokban egy hatalmas mentőcsomagról?”
A Válasz Online című magyar sajtó arról számolt be, hogy Trump és Orbán elkötelezhette magát egy devizacsere-ügyletben országaik jegybankjai között – hasonlóan az Argentína és az Egyesült Államokkal kötött múlt hónapban kötött 20 milliárd dolláros árfolyam-stabilizációs megállapodáshoz – lényegében Budapest mentőcsomagjaként.
Ha igen, akkor ez lenne a második alkalom, hogy Trump pénzügyi segítséget nyújt egy jobboldali szövetségesnek a döntő fontosságú választások előtt, miután jóváhagyta Milei, Argentína láncfűrészes szabadelvű elnökének szóló mentőcsomagot.
Ez a Scott Bessent pénzügyminiszter által szervezett beavatkozás magába foglalta az argentin peso közvetlen amerikai vásárlását, valamint egy 20 milliárd dolláros valutacsere-megállapodást, amely Buenos Aires számára dollárhoz való hozzáférést biztosított. Bessent azt is bejelentette, hogy további 20 milliárd dolláros magánfinanszírozást tervez, bár ez a pénz még nem jelent meg.
Vannak azonban különbségek is, amelyek minden Washington-Budapest megállapodást nehezebben érthetővé tesznek. A magyar jegybanknak nincs dollárswap-megállapodása az amerikai Federal Reserve-vel, és Magyarországnak nincs formális védőhálója – alapvetően a fiskális katasztrófa idején pénzügyi segítséget nyújtó megállapodás – a Fed-del.
Ezzel szemben az Európai Központi Bankkal euróra vonatkozó repo megállapodása van, és a Nemzetközi Valutaalaphoz is fordulhat, ha az EKB nem tud, vagy nem akar segíteni.
A Fehér Ház és az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szóvivői nem válaszoltak azonnal a kommentárra.
Ennek nagy része jelenleg akadémikus, mert Magyarország enyhén szólva sokkal jobb gazdasági helyzetben van, mint Argentína – még mentőcsomagra sincs szüksége.
Magyarország – sok uniós országhoz hasonlóan – gyenge növekedést mutat, de Orbán vezetése alatt a pénzügyi stabilitást fenyegető fő veszélyek az EU-tól való eltávolodás lehetőségei.
Az Egyesült Államok argentin beavatkozása politikailag sikeres volt Milei számára, akinek pártja döntő győzelmet aratott október 27-én a félidős választásokon, lehetővé téve számára, hogy előmozdítsa az ország radikális gazdasági átalakítását.
Trump ünnepelte az eredményt, mondván, hogy az erőfeszítés „sok pénzt hozott az Egyesült Államoknak”. Bessent szintén azt mondta, hogy az amerikai befektetés „hasznot hozott”. Az adminisztráció azonban nem közölt részleteket az Egyesült Államok részvételének teljes terjedelméről vagy az állítása szerint megszerzett hozamokról.
Trump mentőcsomagja politikai visszhangot váltott ki az Egyesült Államokban a demokraták és még egyes republikánusok részéről is, akik az adminisztráció Argentínának nyújtott segítségét egy politikai szövetséges mentőcsomagjának tekintették, amely fellendítheti a gazdag fedezeti alapokat, miközben az amerikai adófizetők dollárját kockáztatja egy krónikusan csődbe ment országban.
Bessent szerint az argentin beavatkozás célja Kína növekvő befolyásának ellensúlyozása Latin-Amerikában, és tágabb értelemben az amerikai gazdasági hatalom megerősítése a nyugati féltekén, összehasonlítva az Egyesült Államok Argentínában tett erőfeszítéseit a „gazdasági Monroe-doktrínával”.
Trump kapcsolatai Budapesttel és Buenos Airessel egyértelmű párhuzamokat mutatnak, és arra törekszik, hogy kulcsfontosságú partnereket támogasson olyan régiókban, ahol sok vezető természetesen nem kapcsolódik az amerikai elnök MAGA-programjához.
A Fehér Ház Orbán mellé állt azzal kapcsolatban is, hogy a magyar vezető nem volt hajlandó leállítani az orosz olaj vásárlását annak ellenére, hogy Európa le akarja szoktatni Moszkva exportját, így Magyarországot Trumppal való találkozása után egy évre mentesítette az orosz energiát sújtó amerikai szankciók alól.
A washingtoni további pénzügyi támogatás bátoríthatja Orbánt, az EU szemében gyakori szálkát, hogy még erősebb Brüsszel-ellenes álláspontokat foglaljon el.
