A belga kifogások miatt elakad a befagyasztott orosz vagyon megcsapolására irányuló európai törekvés Ukrajna felszínen tartása érdekében, de Szlovákia vezetője emlékezteti az EU-t, hogy ő is készen áll a terv blokkolására.
Belgium pénzügyi garanciákat követel az uniós fővárosoktól a kölcsön ellenében, és a kezdeményezés fókuszpontjába került, amely belga földön befagyott orosz állami vagyont mozgósítana. A tárgyalásokról tájékoztatott két tisztviselő szerint az Európai Bizottságon belüli vezetők nem győzték meg pénteken a belga miniszterelnökséget, hogy csatlakozzon a tervhez.
Ezután Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke szólalt meg, tovább bonyolítva az tömb azon törekvését, hogy megtöltsék Kijev hadiládáját, mielőtt az tavasszal kiürül.
„Szlovákia nem vesz részt semmilyen jogi vagy pénzügyi programban a befagyasztott vagyon lefoglalására, ha ezeket az összegeket katonai költségekre költik Ukrajnában” – mondta Fico vasárnap az STVR szlovák közszolgálati műsorszolgáltatónak.
Fico megjegyzései jelzik azt a jogi kihívást, amellyel a Bizottságnak szembe kell néznie, hogy ellensúlyozza azt a vétófenyegetést, amelyet a Kreml-barát EU-országok jelentenek az orosz szankciókkal kapcsolatban, ami szintén a belgák kulcskérdése. A Bizottság egy jogi kiskapun dolgozik, hogy az orosz vagyont jégen tartsa, amíg Moszkva be nem fejezi a háborút, és háborús jóvátételt nem fizet Ukrajnának.
A kiskapu nélkül Szlovákia vagy Magyarország megtorpedózhatná az egész kezdeményezést, amikor az EU-nak félévente újra kell engedélyeznie orosz szankcióit, és az esetleges szankciókat készpénzben visszaküldi Moszkvának.
Az EU pénzügyminiszterei a havi brüsszeli Ecofin-találkozó alkalmával újra felveszik a vitát, és remélik, hogy a Bizottság hivatalosan is listát fog adni az alternatív finanszírozási lehetőségekről Ukrajna számára, ha az EU nem tud beleegyezni a szankcionált Kreml készpénz felhasználásába.
Az opciós lista célja, hogy összpontosítsa az elméket, és emlékeztesse az EU fővárosait arra, hogy saját kasszájukba ássák magukat Ukrajna támogatása érdekében, ha a jóvátételi kölcsön nem indul el – ez nem vonzó kilátás azoknak az országoknak, amelyek gazdasága még mindig a zúzódásos világjárvány miatt van. Ugyanez vonatkozik Szlovákiára is, amelynek adóssághalmaza nyáron gazdasági teljesítményének 88,2 százalékát érte el.
Eközben a Bizottság más csatornákat keres Ukrajna pénzügyeinek megtámasztására, hogy az orosz erők elleni harcot folytathassa.
Köztük van Norvégia is, amelynek pénzügyminisztere, Jens Stoltenberg szerdán érkezik Brüsszelbe, hogy egyéb politikai témák mellett Kijev finanszírozási szükségleteiről is tárgyaljon. Közgazdászok és norvég politikusok azt javasolták, hogy a jóvátételi kölcsön garanciáját az óriási szuverén befektetési alapja által támogatott Norvégia nyújtsa. Bár örvendetes, ennek kicsi az esélye a fent idézett tisztviselő szerint.
A Bizottság arra is ösztönzi az uniós fővárosokat, hogy a közelmúltban 150 milliárd eurós kezdeményezést használjanak védelmi szerződések beszerzésére, amelyet SAFE-nak neveztek el, hogy több fegyver kerüljön az ukrán csapatok kezébe.
A többit illetően az EU-nak lépnie kell, hacsak Belgium, Magyarország és Szlovákia nem enged be.
Az EU vezetői legközelebb december közepén találkoznak. Ugyanez a tisztviselő azonban azt mondta, hogy a jóvátételi kölcsönről akkor már túl késő lenne megállapodni, mivel hónapokba telhet, amíg egyes nemzeti parlamentek – köztük Franciaország és Németország – keresztül eljutnak a megállapodás egyes elemeihez.
Az uniós szintű késedelmek az Ukrajna számára nyújtott nemzetközi finanszírozásra is visszaütő hatást gyakorolnak a világ végső hitelezőjétől. A Nemzetközi Valutaalap csak akkor fog több pénzt kölcsönözni Kijevnek, ha az elégedett az ország pénzügyi helyzetével, és a jóvátételi kölcsön kulcsfontosságú a pozitív eredmény eléréséhez.
