A PKK kurd militáns csoport, amelynek vezetője, Abdullah Öcalan 1999 óta van bebörtönözve, úgy döntött, hogy feloszlik a törökországi konfliktus lezárása érdekében.
A PKK (Kurdisztáni Munkáspárt) kurd militáns csoport bejelentette döntését a feloszlatásról és a lefegyverzésről, a Törökországgal folytatott több évtizedes konfliktus lezárása érdekében.
A történelmi döntést, amelynek célja a négy évtizedes fegyveres konfliktus lezárása, amelyben több tízezer ember vesztette életét, a Firat hírügynökség, a PKK-hoz közel álló sajtó jelentette be.
Idén februárban annak 76 éves vezetője, Abdullah Öcalan, aki 1999 óta van bebörtönözve egy Isztambul melletti szigeten, sürgette a csoportot, hogy találkozzanak, és hivatalosan döntsenek a feloszlásról.
A PKK március 1-jén egyoldalú tűzszünetet hirdetett, de csak olyan feltételek mellett, amelyek egyike a béketárgyalások új jogi keretének megteremtése volt.
A Törökország és nyugati szövetségesei által terrorcsoportként jegyzett PKK lázadása Törökországban 1984-ben kezdődött. A konfliktus átterjedt Észak-Irakra és Észak-Szíriára, és Törökország behatolt ezekbe a szomszédos régiókba.
A PKK kezdeti célja az alapításkor egy független kurd állam létrehozása volt, de ez később a törökországi kurd autonómia és több jog megszerzése irányába tolódott el.
Egy „terrormentes” Törökország
A PKK Firat News által közölt közleménye szerint a „szervezeti struktúra” felszámolására vonatkozó döntést a fegyveres harc eredményeként hozta meg, amely sikeresen megkérdőjelezte a kurd jogok elnyomását célzó politikát.
Egy belső kongresszusi ülésen arra a következtetésre jutottak, hogy a PKK küzdelme „a demokratikus politikán keresztül a kurd kérdés megoldásáig jutott, és ezzel befejezte történelmi küldetését”.
Recep Tayyip Erdoğan elnök kormányzó AKP pártja üdvözölte a bejelentést, mint „jelentős lépést a terrormentes Törökország célja felé”. Az X közösségi médiaplatformon közzétett bejegyzésében a kormány szóvivője azt mondta: „Ha a terrorizmust teljesen felszámolják, az ajtót nyit egy új korszak előtt.”
A szóvivő hozzátette, hogy a feloszlatásnak minden „PKK fiókjára, leányvállalatára és illegális szervezetére” kell vonatkoznia, valószínűleg a PKK-hoz köthető szíriai kurd harcosokra hivatkozva, akik török erőkkel harcoltak.
A Syria Democratic Forces nevű, Egyesült Államok által támogatott csoport vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy Öcalan tűzszünetre való felszólítása nem vonatkozik rájuk.
A béketörekvések további részleteit nem hozták nyilvánosságra, beleértve a fegyverek ártalmatlanításának és a folyamat nyomon követésének módját sem.
A béketörekvések sorozatának legújabb része
Egy korábbi, 2015-ös békekísérlet kudarccal végződött. Az utóbbi években a PKK egyre inkább Törökország határain belül kezdte korlátozni támadásait, miközben a török hadsereg a hegyvidéki határon át Irakba taszította a felkelőket.
Ezt a legutóbbi békekezdeményezést tavaly októberben indította el Devlet Bahçeli, Erdoğan szélsőjobboldali koalíciós partnere, aki azt is javasolta, hogy Öcalan feltételesen szabadlábra helyezzék, ha a csoport lemond az erőszakról és feloszlik.
Egyesek úgy vélik, hogy ezek a megbékélési erőfeszítések Erdoğan kormányának arra irányuló kísérlete, hogy a kurdok támogatását szerezze meg egy új alkotmányhoz, amely lehetővé tenné számára, hogy 2028-as mandátuma lejárta után is hatalmon maradjon.
Bahçeli egy új alkotmány szükségessége mellett érvelt, amely ezt lehetővé tenné, mondván, Törökország jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy Erdoğan hatalmon maradjon.
A fejlemény jelentős politikai zűrzavar közepette zajlik Törökországban, miután korrupciós vádak miatt letartóztatták Ekrem İmamoğlu isztambuli polgármestert és az ellenzék kulcsfiguráját. İmamoğlu letartóztatását, aki Erdoğan két évtizedes uralmának legkomolyabb kihívója, széles körben politikai indíttatásúként értelmezték.
