A populista jobboldali Andrej Babiš a jövő havi cseh általános választások legnagyobb favoritja, de egyelőre ne fogadjon vissza miniszterelnöki posztjára.
Politikai ellenfelének, Petr Pavel elnöknek jogerős alkotmányos lehetősége van, hogy még akkor sem nevezi ki Babišt a miniszterelnöki posztra, ha megnyeri az október 3-4-i szavazást.
A volt hadseregtábornok, Pavel számára két nagy probléma van a 71 éves tűzharctal, ami kizárhatja őt: egy esetleges elítélés az óriási mezőgazdasági birodalma miatt, valamint a iparmágnás kétértelmű kapcsolata a NATO-val.
Az elnök „nem” nukleáris lehetőségét valószínűtlennek tartják, de Pavel azt mondja, hogy ügyvédekkel konzultál abban a kérdésben, hogy blokkolja-e Babišt. Megjegyzi, még nincs „tiszta álláspontja”, de a két férfinak hamarosan meg kell tárgyalnia az ügyet.
A Babiš tisztségre való alkalmasságáról folyó vita egyértelműen rávilágít arra, hogy milyen stratégiai fejfájást fog okozni az EU-nak és a NATO-nak, ha nyer, és összefog a közép-európai populistákkal – Orbán Viktorral Magyarországon és Robert Ficóval Szlovákiában –, hogy szembeszálljon Ukrajna nyugati támogatásával.
A 2017 és 2021 között miniszterelnöki posztot betöltő Babiš legfőbb potenciális akadálya a törvényesség.
A prágai kerületi bíróság ítéletét várja, hogy csalt-e ki 2 millió eurót az EU-tól, hogy a nagy Agrofert üzleti birodalma középvállalkozásoknak szánt támogatásokat kaphasson.
Az ügy azon múlik, hogy a „Gólyafészek” farmot kivágták-e az Agrofertből, hogy kisebb, független vállalkozásnak tűnjön. Ha nem találnak új bizonyítékot, a bíróság köteles átvenni a prágai Legfelsőbb Bíróság vezetését, amely júniusban hatályon kívül helyezte azt a korábbi ítéletet, amely Babišt a jogsértés alól felmentette.
Még júniusban, amikor Pavelt megkérdezték, hogy kinevezi-e Babišt, azt válaszolta, reméli, hogy a választásokig meglesz a jogi egyértelműség a „gólyafészek” ügyében, és azt mondta, „várnia kell, hogy megtudja, hogyan végződik a bírósági ügy”.
Most kiderült, hogy az ítélet csak a választások után születik. Babiš minden vádat tagad.
A vita lényege az Agrofert potenciális összeférhetetlensége. Pavel azt mondta, hogy tanulmányozza az ügy jogszerűségét, és tárgyalni fogja Babisszal.
„Ha ügyvédektől kér tanácsot, biztos lehet benne, hogy annyi véleményt kap, ahány ügyvédet konzultál. Egyes ügyvédek egyetértenek abban, hogy az összeférhetetlenségi törvény kizárja annak lehetőségét, hogy Andrej Babiš miniszterelnök legyen, hacsak fel nem adja az Agrofert-et” – mondta Pavel szerdán a kelet-csehországi Brněnecben a polgárokkal folytatott vitában.
„Jelenleg nincs egyértelmű álláspontom, mert még azt sem tudom, hogyan alakulnak a választási eredmények, így korai lenne feltételezni” – mondta.
„De mivel hamarosan találkozom Andrej Babisszal, meg fogom vele beszélni ezt az ügyet – konkrétan arról, hogy ha kormányalakítással bízzák meg, kész-e szavai szerint élni, és a törvénynek megfelelően kezelni a helyzetet. És a törvény ebben a kérdésben teljesen egyértelmű” – tette hozzá Pavel.
Tomáš Zdechovský, a kereszténydemokraták (KDÚ-ČSL) jobbközép európai parlamenti képviselője szerint Babiš kizárása „egyértelmű üzenetet küldene annak, hogy Csehországban végre komolyan veszik az összeférhetetlenségeket”.
„Ha az elnök azt mondaná, hogy Babiš úr, amíg meg nem oldja üzleti érdekeit és az Agrofertet, nem lehet miniszterelnök”, az nem jelentene hatalomtúllépést vagy alkotmánysértést. Egyszerűen a minden köztisztviselőre vonatkozó szabályok következetes betartatását jelentené” – mondta a POLITICÓ-nak.
A kinevezettekre vonatkozó elnöki blokkok nem ismeretlenek. Pavel elődjét, Miloš Zemant, aki 2013 és 2023 között szolgált, gyakran kritizálták amiatt, hogy megfeszítette az alkotmányos korlátokat, mivel többször is megtagadta a kormány által javasolt miniszterek kinevezését.
Jan Kysela, a prágai Károly Egyetem alkotmányjogi szakértője szerint az alkotmánynak megfelelő lenne, ha az elnök összeférhetetlenség miatt tagadná meg a miniszterelnök kinevezését.
„Ha az ok egy feloldatlan vagy potenciálisan feloldhatatlan összeférhetetlenség lenne, az nem lenne alkotmányellenes, mert az alkotmány 70. cikkelyén alapulna. A büntetőbíróság döntése ebben az összefüggésben nem számít” – mondta Kysela. „Attól függ, hogyan válaszol Andrej Babiš arra a kérdésre, hogy hogyan kívánja megoldani az összeférhetetlenségét.”
Babiš 2024 decemberében vette vissza az Agrofert tulajdonjogát, miután 2017-ben két vagyonkezelői alapba helyezte a konglomerátumot.
2019-ben az Európai Bizottság ellenőrzése megállapította, hogy Babiš továbbra is „közvetlen” és „közvetett” befolyást gyakorolt a vagyonkezelői alapokra. Az elmúlt hónapokban az Agrofert számos vereséget szenvedett el a cseh bíróságokon, ami megerősítette, hogy Babiš továbbra is irányította az üzletet, amíg miniszterelnök volt.
Babiš elmondta a cseh médiának, hogy van terve az összeférhetetlenség elkerülésére, de részleteket nem közöl. Az egyik lehetőség az Agrofert által kapott támogatások lemondása lenne.
„Nem akarok részletekről beszélni, mert spekulálni fog róla… Én biztosan nem adom el az Agrofertet” – mondta újságíróknak ebben a hónapban.
„Nincs megírva, hogy miniszterelnök leszek, ezt az elnöknek kell mondania. De ha én lennék miniszterelnök, akkor minden bizonnyal megfelelnék a törvényeink által támasztott összes követelménynek” – mondta Babiš a Blesknek adott interjúban.
Nem az Agrofert az egyetlen probléma. Pavel a Bruselský diktát podcastban azt is kijelentette, hogy nem nevez ki olyan minisztereket, akik Csehország NATO-ból vagy EU-ból való kilépését szorgalmazzák.
Babiš NATO-szkeptikus, aki megkérdőjelezte a szövetség kölcsönös támogatási kötelezettségvállalásait, Ukrajna támogatását és a katonai költségvetés bővítésére irányuló terveit. Még 2023-ban, amikor az elnökválasztáson indult, hevesen elutasította azt az elképzelést, hogy Csehország csapatokat küldjön, ha Lengyelországot vagy valamelyik balti országot megtámadják.
Ugyanazon a napon visszalépett ezektől a megjegyzésektől, és ezt ismét megtette, amikor ebben a hónapban orosz drónok léptek be a lengyel légtérbe. Babiš határozottan visszautasította a NATO-ból vagy az EU-ból való kilépés gondolatát, és azt mondta a 2022 Plusz-nak, hogy „garancia” arra, hogy mindkettőben maradjon.
Ennek ellenére az EU-val és a NATO-val kapcsolatos geopolitikai álláspontja sürgető témává válik, ha Babiš úgy dönt, hogy koalíciót köt az euroszkeptikus szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párttal, amely jelenleg a harmadik helyen áll a szavazáson. Az ország összes mainstream pártja kizárta, hogy a választások után együttműködjön Babisszal.
Pavel jelezte, hogy ilyen stratégiai kérdéseket kell mérlegelnie döntése meghozatalakor.
„Feltételezem, hogy az előre meghirdetett mandátumot képviselem. Ez Csehország egyértelmű elkötelezettségét jelenti a NATO és az Európai Unió mellett… A kormányalakításkor kiemelt figyelmet fogok fordítani arra, hogy azok, akik ezt az országot képviselik a végrehajtó hatalomban, továbbra is ezt az irányvonalat kövessék” – mondta Pavel a podcastban.
„És ha ez nem így van, akkor természetesen nekem személyesen problémát jelentene fenntartás nélkül megegyezni valakivel, aki az én szemszögemből sérti ennek az országnak és polgárainak érdekeit.”
Ahelyett, hogy közvetlenül megvétózná Babišt, Pavel sokkal valószínűbb, hogy befolyásolja a miniszteri választásokat – mondta Otto Eibl, a brünni Masaryk Egyetem politikai elemzője, aki szerinte „szélsőséges forgatókönyvnek” minősül.
„Ha vannak kifogások, azok valószínűleg konkrét miniszterekről szólnának. Petr Pavel valószínűleg nem jelöl ki senkit, aki a NATO-ból való kilépést tervezné, senkit, aki veszélyeztetné a nemzetbiztonságot, vagy bárkit, aki megpróbálná kilépni az EU-ból” – mondta.
Ha Babiš nem lesz miniszterelnök, ez a szerep valószínűleg Karel Havlíčekre vagy Alena Schillerovára, az ANO két legkiemelkedőbb politikusára hárulna.
Az ANO szóvivője nem válaszolt a megjegyzéskérésre.
JAVÍTÁS: Ezt a történetet a Bruselský diktát podcast nevének javítása és Babiš NATO kölcsönös védelmi kötelezettségvállalásaira vonatkozó kijelentéseinek tisztázása érdekében módosítottuk.
