Nagyon sok a tét a közelgő cseh választáson – Oroszország számára. Így talán nem csoda, hogy Csehországot az utóbbi időben elárasztották az oroszbarát dezinformációk.
A közvélemény-kutatásban előrébb álló, populista jobboldali Andrej Babiš győzelmével Orbán Viktor és Robert Fico mellé ülne az uniós asztal körül. A magyar és a szlovák vezető baráti viszonyban van Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és következetesen megtorpedózták az EU egységét Ukrajnán.
Petr Fiala hivatalban lévő cseh miniszterelnök az október 3-4-i szavazást nem kisebbnek minősítette, mint az ország geopolitikai jövőjéért folytatott harcot.
„Arról van szó, hogy hová fog eljutni Csehország. Hogy megmaradunk-e erős demokrácia, teljes szabadsággal, jóléttel, egy olyan országnak, amely szilárdan a Nyugat része… vagy keletre sodródunk” – mondta Fiala a múlt hét elején a nyugat-csehországi Plzeňben tartott tüntetésen, amelyen a 2022 Plusz is részt vett.
Ennek fényében az elemzők arra figyelmeztettek, hogy Csehországot elárasztja az oroszbarát propaganda és dezinformáció.
Vojtěch Boháč, a cseh Voxpot oknyomozó újságírója szerint az álhírek mennyisége folyamatosan nőtt Oroszország 2022 februári teljes körű Ukrajna inváziója óta, és elérte a rekordszintet, mintegy 5000 cikket havonta.
A Voxpot közelmúltbeli vizsgálata megállapította, hogy a 16 legnagyobb dezinformációs webhely több tartalmat bocsát ki, mint az összes hagyományos cseh médium együttvéve.
A cikkek az EU és a NATO kritikus lemondásától a rendkívüli összeesküvés-elméletekig terjedtek, beleértve azt az állítást, hogy Brüsszel a kannibalizmust népszerűsíti az éghajlatváltozás megoldásaként.
Az elemzők hangsúlyozták, hogy az oroszbarát félretájékoztatási törekvés kevésbé egy konkrét jelölt támogatásáról szól, mint inkább Csehország egészének aláásásáról.
Az utóbbi időben a politikai üzenetek nagy része a választás legitimitásának megkérdőjelezésére terelődött, megkérdőjelezve a demokrácia értékét – mondta Kristína Šefčíková, a Prágai Biztonságtudományi Intézet információs rugalmassági programjának vezetője.
„Az információs térben lényegében azt láthatjuk, hogy a Kreml játékkönyvét használják” – mondta.
Nem Oroszország az egyetlen külföldi hatalom, amely beavatkozik a cseh belügyekbe – Kína is jelentős szerepet játszik –, de befolyása messze a legszembetűnőbb.
„Oroszország határozottan az első számú téma jelenleg itt” – tette hozzá Šefčíková.
Fiala idején Csehország élén állt egy fegyverkezési kezdeményezésnek, amely felgyorsítja Kijev lőszerszállítását, és nagyszámú ukrán menekültet fogadott, akik jelenleg az ország lakosságának mintegy 5 százalékát teszik ki – ez a legmagasabb egy főre jutó szám az egész EU-ban.
Ezen változtathat, ha Babiš, a volt kommunistából lett milliárdos, aki a szélsőjobboldali Hazafiak Európáért csoport társalapítója volt az Európai Parlamentben.
Pártkiáltványa vállalja a lőszer-terv lefejtését, Babiš pedig interjúkban „kompromisszumra” szólított fel, hogy véget vessen az ukrajnai harcoknak, és elkerülje a nagyobb háborút Oroszországgal. Pártja, az ANO egy törvénymódosítás eltörlését is kérte, amely segít büntetőeljárás alá vonni azokat, akik érzékeny információkat adnak át idegen hatalmaknak, köztük Oroszországnak.
„Babiš ellenzi ezt a muníciós kezdeményezést, ellenzi a védelemre fordított kiadásokat, minden feltétel nélkül békéről beszél” – mondta Fiala az FT-nek. „Segít Vlagyimir Putyinnak, ez nagyon egyértelmű.”
Babiš eközben azzal vádolta Fialát, hogy megpróbálja eszkalálni az ukrajnai konfliktust, mondván, hogy a miniszterelnök „háborúról álmodik Oroszországgal”.
„Trump elnök helyesen figyelmeztette Zelenszkij elnököt és tágabb értelemben Európát, hogy a harmadik világháborúval játszik” – mondta Babiš márciusban.
Babiš vonala a Grúzia kormánypártjának, a Georgian Dreamnek a vonalát visszhangozza, amely félelmet keltett az Oroszországgal szembeni háborútól, hogy igazolja az Európától való éles elfordulást.
Tomáš Cirhan, a brünni Masaryk Egyetem politikai elemzője azonban azt mondta, hogy Babiš a cseh társadalom egy részének megszólításával próbál szavazatokat szerezni, akik attól tartanak, hogy a megnövekedett védelmi kiadások a helyi szolgáltatások rovására mennek majd.
Ő „egy pragmatikus populista politikus, aki megpróbálja elmondani, mire van szüksége a támogatásuk elnyeréséhez, ahelyett, hogy ideológiailag oroszbarát lenne” – mondta Cirhan, megjegyezve Babiš „szilárd” múltját Oroszországgal kapcsolatban, amikor 2017 és 2021 között miniszterelnök volt.
Sok múlik azon, hogy Babiš szélsőbal- vagy szélsőjobboldali perempártokkal köt-e koalíciót, amelyek sokkal kifejezettebben EU-ellenesek és oroszbarátok – tette hozzá Cirhan.
Babiš nem válaszolt egy megjegyzéskérésre.
Bár a Kreml következetesen tagadta a külföldi beavatkozást Csehországban, az álhírek zápora beleillik egy szélesebb stratégiába, amelyet a szakértők a hibrid hadviselés agresszív kampányának minősítenek.
A cseh hírszerző szolgálat júliusban közzétett éves jelentésében közölte, hogy Oroszország a Telegram üzenetküldő szolgáltatást használta új ügynökök toborzására, hogy kémkedjenek és célba vegyenek Ukrajnával kapcsolatos segély- és katonai helyszíneket.
A jelentés szerint az ügynökök közül sokan nem tudták, hogy Oroszországnak dolgoznak, mivel közvetítők toborozták őket.
A cseh katonai hírszerző szolgálat szóvivője, Jan Pejšek a 2022 Plusz-nak elmondta, hogy az ország Ukrajnának nyújtott erős támogatása „reakcióhoz vezetett az orosz hírszerző szolgálatok cseh területen megnövekedett tevékenységében, beleértve a kibertámadásokat is”.
A végső cél – mondta Šefčíková, a Prágai Biztonsági Tanulmányok Intézetének munkatársa –, hogy „zavart, félelmet és bizonytalanságot szítsunk azzal kapcsolatban, hogy mi az igaz és mi a valóságos”.
Az ellene való küzdelem nem egyszerű.
Sok európai országhoz hasonlóan Csehország is betiltotta az olyan orosz állami médiát, mint a Szputnyik és az RT. Tavaly márciusban sikeres európai erőfeszítést vezetett az Európa Hangja hírportál szankcionálására egy oroszbarát befolyási művelet vezetése miatt.
Boháč, a Voxpot szerint azonban a cseh álhírek egynegyede közvetlenül fordítja vagy átfogalmazza az orosz állami média sorait. „Szisztematikusan megszegik a szankciókat” – mondta, és a politikai akarat hiányát okolta a szabályok betartatására.
A cseh külügyminisztérium szóvivője e-mailben kijelentette, hogy a szankciók végrehajtása az ország Pénzügyi Elemző Hivatalának (FAÚ) és „adott esetben a rendőrségnek” a hatáskörébe tartozik.
A FAU átirányította a 2022 Plusz-t a Pénzügyminisztériumhoz, amely a „jogszabályi titoktartási kötelezettségre” hivatkozva indokolta, hogy ne közöljön további részleteket. Az orosz külügyminisztérium nem reagált a kommentárra.
Cirhan politikai elemző szerint Csehország viszonylag rövid története liberális demokráciaként azt jelenti, hogy a kormány nem akar cenzorként megjelenni.
„Valójában nagyon kényes téma minden olyan kísérlet, amely egyes médiát vagy egyes weboldalakat bezár, amelyek azt állítják, hogy ezek dezinformációs webhelyek” – jegyezte meg.
Tovább bonyolítja a beavatkozás elleni küzdelmet, hogy az orosz részvétel bizonyítása nem mindig egyszerű – még a tapasztalt propagandafigyelők számára sem.
Dokumentált esetek akadtak pénzügyi és egyéb kapcsolatokra cseh médiaszereplők vagy politikusok és Oroszországhoz kötődő entitások között. De „más esetekben van ideológiai vagy narratív igazodás, de nincs közvetlen bizonyíték” – mondta Šefčíková.
A Kreml által irányított rosszindulatú tevékenységek és az orosz érdekekhez igazodó hazai tartalom pontos arányának meghatározása „szinte lehetetlen” – tette hozzá.
Az álhírekkel szemben azonban a legjobb védekezés a hagyományos médiába és a demokratikus intézményekbe vetett bizalom – érvelt.
Ebben az esetben az országnak jó esélye van a dezinformáció elleni küzdelemre. 2024-ben a dezinformációs reziliencia index – amely 10 közép- és kelet-európai ország regionális rangsora – „erősnek” minősítette Csehországot.
A jelentés ugyanakkor figyelmeztetett „a bizonytalanság fokozódó érzésére a cseh társadalomban, valamint az állammal, annak politikai vezetőivel, a médiával, sőt maguk a cseh állampolgárok iránti növekvő bizalmatlanságra is”.
Valószínűleg zene lesz Moszkva fülének.
