Brüsszel – Az Európai Unió azt vizsgálja, hogy a magyarországi terve, hogy az arcfelismerési technológiát alkalmazza -e az LGBTQ+ Pride rendezvényeken részt vevő emberek azonosítására, illegális -e.
Az EU -t, amelyet kizárólag a 2022 Plusz jelentett, a Brüsszel és Viktor Orbán miniszterelnök kormányának legújabb összecsapását felveti, mivel Magyarország a blokk egyre zavaróbb tagjává válik.
Ez azt is jelzi, hogy az EU mesterséges intelligencia szabályai első valódi tesztje, amely szerint a kritikusok túl sok mentességet tartalmaznak, hogy hatékonyan megvédjék a technológia visszaélésszerű felhasználásait.
Magyarország a március közepén betiltotta a büszkeség összejöveteleit, és megváltoztatta törvényeit, hogy a rendõrség biometrikus kamerákat használjon az ilyen eseményeken részt vevő tüntetõk azonosítására. A kormány kijelentette, hogy a gyermekeket az LGBTQ+ napirendtől való védelme érdekében tette, de az ellenfelek szerint Budapest egy LGBTQ+ kampányt indít a szélsőjobboldali támogatás megszerzésére-és megüti az EU jogszerűségének korlátait.
Az Európai Bizottság „jelenleg értékeli” a magyar törvényt, hogy megvizsgálja, hogy megfelel -e a BLOC AI -törvényének – mondta a Bizottság szóvivője, Thomas Regnier a 2022 Plusz -nak.
Az egyik dolog, amelyet a Bizottságnak el kell döntenie, az, hogy az arcfelismerés valós időben zajlik-e-ami az újonnan végrehajtott AI szabályok megsértését jelentené-, vagy hogy a felügyeleti képek feldolgozásának módjai megadják-e a Magyarországot.
Az AI törvény akár 35 millió euró adminisztratív bírságot tervez a jogsértések miatt, ám maguk az EU -országok feladata, hogy kinevezzenek egy hatalmat bírság kiszabására. Ennek ellenére az EU -országoknak vissza kell jelenteniük a Bizottságnak, ha megengedik a tiltott gyakorlatok egy részét, ami Brüsszelnek némi hatalmat ad a beavatkozáshoz.
Regnier azt mondta, hogy a Bizottság „nem fog habozni, ha adott esetben cselekszik”.
A magyar kormány szóvivője azt mondta, hogy Magyarország „úgy véli, hogy minden összhangban van az alkotmányunkkal és az EU -törvényekkel”.
Az EU vezetői nagy nyomást gyakoroltak a magyar büszkeség tilalmára való reagálásra, különös tekintettel az arcfelismerés használatára.
Az EU februárban költözött, hogy megtiltja a rendõri erõket a valós idejű arcfelismerési technológiának a mesterséges intelligencia szabálykönyve alatt. Az egyik legrosszabb téma, amelyben a törvényben megállapodtak-az egyik legrosszabb téma, amely a legkevésbé legkevésbé legkevésbé a legrosszabb téma, az a legkiválóbb téma, amely a legkevésbé a legfontosabb témák alapján képes-e azonosítani az embereket valós időben (azaz a CCTV-n keresztül), nagyrészt a tilalmat részesítették előnyben, míg az EU-országok kilépést akartak, hogy lehetővé tegyék a súlyos bűncselekmények leküzdését.
Ennek eredményeként a rendõri erõk „valós idejű biometrikus azonosítását” tilos, de jelentős kivétellel.
„Úgy tűnik, hogy a magyar módosított törvény lehetővé teszi a valós idejű biometrikus megfigyelés használatát a Pride Events-en, amely egy olyan alkalmazás, amely egyértelműen az AI törvény tilalma alá tartozik”-mondta az olasz szociáldemokrata európai törvényhozó, Brando Benifei, az EU AI törvényének két építészének egyike.
„Az ilyen rendszereket nemcsak technikailag úgy tervezték, hogy az egyéneket hozzájárulás nélkül azonosítsák a nyilvánosságban, hanem kockáztatják az érzékeny tulajdonságok, például a szexuális irányultság következtetését is” – mondta a 2022 Plusz -val megosztott nyilatkozatban.
Két tucat civil társadalmi csoport fejezte ki aggodalmát Magyarországi lépése miatt Ursula von Der Leyen elnöknek a múlt héten.
Április 14 -én a Bizottság Henna Virkkunen technológiai szuverenitási ügyvezető alelnöke találkozott az AI új magyar kormánybiztosával, a Lászó Palkovics Lászlót.
A Bizottság szóvivője nem mondta, hogy Virkkunen felvetette -e a kérdést a Palkovics -szal.
Palkovics független technológiai és innovációs miniszterként szolgált a korábbi orbán kormányokban. Február végén nevezték ki, és az AI törvény végrehajtását felügyelő magyar hatóság felállításáért felel.
Magyarország elkerülheti az AI-törvény tilalmát, ha az arcfelismerési technológiát nem valós időben alkalmazzák, hanem van egy időbeli késleltetéssel-amelyet-bár nem tiltottak-„nagy kockázatú” alkalmazásnak tekintik.
Ez lehet a helyzet – mondta Ádám Remport, a Magyar Polgári Jogi Szövetség jogi szakértője, amely az emberi jogok mellett kampányoz és ellenzi a kormány tervét.
Remport szerint a magyar rendõrség felvételt készít a nyilvános kameráktól, és elküldi azt a Magyar Környensi Tudományos Intézetnek, amely a tényleges arcfelismerést végzi.
„Mivel itt van egy idő késés, az AI -törvény szerint nem valós időben van, de nem tudjuk, mi az idő késleltetése” – mondta.
Még akkor is, ha van idő késés, Magyarországnak továbbra is be kell tartania a „szigorú szabályozási követelményeket” – mondta a Bizottság regnierje, például a hatásvizsgálat elvégzését.
Ez azt is megköveteli, hogy a magyar kormánytól kérjen jóváhagyást egy bírótól-de Brüsszel és Budapest folyamatos háborús vontatóelemben vesznek részt a bírók függetlensége és az ország jogállamiságának való betartása miatt.
A kampányok számára ez bizonyíték arra, hogy az EU AI-szabályozásának túl sok olyan kiskapu van, amelyek lehetővé teszik a rendõri erõk számára az arcfelismerési technológia alkalmazását.
„Most látjuk annak konkrét következményeit, hogy mi történik, amikor sikerül bizonyos előírások leépítését” – mondta Remport.
