Dánia két legnagyobb önkormányzata nem mond az amerikai felhőalapú szolgáltatásoknak az európai kormányok legutóbbi lépéseiben, hogy csökkentsék az amerikai Big Tech iránti támaszkodást.
Dánia két legnagyobb önkormányzata véget vet a Microsoft rendszerek használatának az európai kormányok legutóbbi mozdulatában, az amerikai nagy technológiai társaságoktól.
Henrik Appel Espersen, a koppenhágai könyvvizsgálóbizottság elnöke elmondta a Politiken újságnak, hogy a Tanács úgy dönt, hogy elmozdul a Microsoft Office programoktól a gazdaság és a társaság „monopóliumszerű” ellenőrzése miatt.
Ráadásul a külpolitikai helyzet, Donald Trump amerikai elnökkel a problémát „aktuálisabbá” tette Espersen.
Ugyanezt a döntést hozták Aarhusban, a dán második legnagyobb önkormányzatában, ahol az újság szerint egy német rendszer már felváltotta a Microsoft technológiát.
Az EuroneWs ezután mindkét önkormányzathoz felvette a kapcsolatot, hogy függetlenül ellenőrizze a helyi jelentést.
A dán önkormányzatoktól származó bejelentett lépések egy hollandiai nyilvános vitát követnek, amelyben a holland parlament jóváhagyta az év elején indítványok sorozatát, hogy digitális felhő felépítse és csökkentse annak függőségét az amerikai felhő technológiától.
A szakértők aggodalmak vannak, akik korábban azt mondták az EuroneWS -nek, hogy a Trump adminisztráció vagy arra kényszerítheti a technológiai vállalatokat, hogy nyújtsák be az Egyesült Államokat holland adatokat, vagy arra kényszerítsék őket, hogy már ne nyújtsanak felhőalapú szolgáltatásokat Európának, ami hatalmas zavarokat okozhat a közszolgáltatások számára.
„Senkit sem szabad arra kényszeríteni, hogy használja a tech óriások szolgáltatásait”
A Big Tech Influence -ról szóló vita egy ideje folytatódik Dániában, egy szakértői testület eredményei alapján, amelyek megvizsgálják a befolyásukat.
A tech óriások dán szakértői csoportja 2024 decemberében jelentést tett közzé, amely felszólította az Európában a nagy technológiai alternatívákat, hogy „képesek legyenek és növekszenek”.
„Senkit sem szabad arra kényszeríteni, hogy a technológiai óriások szolgáltatásait információk szerezéséhez és a társadalmi, kulturális és demokratikus közösségekben való részvételhez” – mondta a jelentés.
Azt is kérte, hogy „áttekintést nyújtson a technológiai óriásoknak a dáni digitális infrastruktúrára gyakorolt hatásáról, mondván, hogy az állami szektor és az oktatási rendszerek nem függhetnek a technológiai óriások szolgáltatásaitól.
„Kerítenünk kell a technológiai óriásokba” – mondta Morten Bodskov, a dán üzleti és ipari miniszter az akkori nyilatkozatban.
„Ha csak a megoldásaikat használjuk, akkor ez a társadalom rendkívül sebezhetővé teszi egy olyan világban, amely a nagy hatalmak, a geopolitikai feszültségek és a technológiai verseny nyomásával változik. Ezért kell kidolgoznunk saját megoldásainkat”.
Az 2022 Plusz ezt követően követte a szakértői testületet és a dán kormányt, hogy megtudja, hogy ezt a vizsgálatot megkezdték vagy megígérték, de a közzététel idején nem kapott választ.
A jövőbeni EU felhő törvényei a munkákban
Egy másik alternatíva Dánia, Hollandia és más államok számára, amelyek aggódnak az amerikai nagy technológiai vállalatok befolyása miatt, az EU-szintű kezdeményezések, amelyek a munkákban vannak.
Az Európai Bizottság július 3 -ig nyilvános konzultációkat folytat a blokkban lévő felhőjogszabályok jövőjéről, hogy „kezelje az Európa felhő- és AI infrastruktúra -kapacitásának hiányát”.
A törvény végül a kutatás és az innováció kezelése érdekében foglalkozik a felhő és az AI adatközpontok felgyorsítása érdekében, a fenntartható felhőbe és az AI kapacitásba történő magánbefektetések, valamint az EU-alapú felhőszolgáltatók „biztonságos feldolgozási kapacitásának” növelése érdekében.
Mario Draghi 2024-es jelentése az Európa állam versenyképességéről megjegyezte, hogy a blokknak „javítania kell a technológiai infrastruktúrát és csökkentenie kell” az EU-n kívüli felhőalapú szolgáltatóktól.
