A román elnöki reményteljesnek dühös szembesül, miután beismerte a szerepet az elárasztási falvakban

Dániel Szabó

A román elnöki reményteljesnek dühös szembesül, miután beismerte a szerepet az elárasztási falvakban

A román elnökjelölt és a volt miniszterelnök, Victor Ponta felhívásokkal kell szembenézni a versenyből való kilépésről, miután kiderült, hogy megengedte, hogy a Duna számos helyi faluját 2014 -ben elárasztják, hogy elkerüljék a szerb főváros Belgrád fővárosa elárasztását.

Ponta azt mondta egy podcast szerdán, hogy több mint egy évtizeddel ezelőtt, miniszterelnöki ideje alatt, nyitott árvizeket rendelt el a Románia és Szerbia között – a román hatóságok ellenzéke ellenére -, hogy megmentse Belgrádot az áradásoktól. A román nyilvános rádióban négy román falut és 1500 hektár mezőgazdasági földterületet és erdőt érintettek.

„Beszéltem (a román vészhelyzeti reagálási hatósággal), az embereket költöztem, gyorsan megkönnyebbültem, és te, a sajtó, nem tudott semmit” – mondta Ponta Robert Turcescu és Dan Andronic újságíróknak.

A Belgrade parlamentje ennek eredményeként tiszteletbeli szerb állampolgársá tette őt – mondta Ponta. Azt tervezi, hogy lemond az állampolgárságról, hogy román elnökré váljon.

„Ez Belgrád. Szeretem a Belgrádot, és nagyon szeretem Szerbiát” – tette hozzá Ponta.

Belépése hozzáteszi a romániai zavaró elnökválasztást, amely a 2024. novemberi fordulóban az ország legfelsőbb bíróságának újbóli megszakítása az orosz befolyással kapcsolatos állítások miatt, az ultranacionalista jelölt, Călin Georgescu mellett.

Georgescu -t betiltották a futáshoz ezúttal, és Ponta, aki elhagyta volt szociáldemokrata pártját, függetlenként működik egy nacionalista, „Románia First” platformon, amely megpróbálja vonzani Georgescu szavazóit.

Néhány közelmúltbeli közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a Ponta az elnökválasztás első fordulójában a második, a szélsőjobboldali jelölt, George Simion után érkezett.

Elismerte, hogy a szerb fővárosot a román falvak felett prioritássá tette, a korábbi szociáldemokrata kollégáitól, Marcel Ciolacu miniszterelnöktől és Sorin Grindeanu közlekedési minisztertől való visszavonáshoz vezetett.

„Semmi esetre sem hisz abban, hogy már nem hiszel neked, hogy szuverenista vagy, és hogy a nyaki és nyakú harcot harcolsz mindenkivel és az országával”-írta Ciolacu a Ponta-nak egy Facebook-üzenetben, ahol felszólította korábbi párt kollégáját, hogy hagyja el az elnöki versenyt.

Ciolacu az árvizek idején a Ponta tiszteletbeli tanácsadója volt, a román média HotNews szerint.

Grindeanu szerint Ponta elismerése az áradásokról azt mutatja, hogy mindig először helyezi el magát, és felhívja őt is, hogy vonuljon vissza.

A Ciolacu és a Grindeanu szociáldemokrata pártja támogatja Crin Antonescu -t az elnöki versenyen, a Nemzeti Liberális Pártot, amelyet az Antonescu vezette, és a magyar kisebbségi párt, a Romániában a magyar Demokrata Szövetség.

Nicușor Bukarest polgármestere, aki független elnökévé válik, felszólította a Ciolacu -t, hogy tegye közzé és hirdesse meg a Ponta 2014. évi árvizek körüli döntéseivel kapcsolatos összes dokumentumot.

Ponta azt mondta a 2022 Plusz -nak, hogy „mindig úgy dönt, hogy megmenti az emberi életet a mezőkön. Ez azt jelenti, hogy válságvezető lenni”.

A nacionalista jelölt elutasította Ciolacu miniszterelnöki miniszterelnököt, hogy távozzon az elnöki versenyről, azzal fenyegetve, hogy tüzet okoz, ha elnökévé válik.

A csütörtökön egy Facebook -üzenetben írta: „A romániai román sem volt veszélyben, egyetlen háztartást sem befolyásoltak komolyan – de több száz, esetleg több ezer életet mentettünk Szerbiában, egy szomszédos nemzetben, aki szereti a románokat.”

Mircea Dinescu, egy román költő, aki az egyik érintett faluban birtokolja az ingatlant, azt mondta, hogy a Román TV -outlet Digi24 szerint a Ponta -t beperelte. Ahogyan Ponta állította, tagadta, hogy bármilyen mentességet kapott a kormánytól. Ponta a Dinescu -ra adott válaszként nem válaszolt a megjegyzés iránti kérelemre.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.