Lenyűgöző új képek James Webb teleszkópjától, hogy feloldják a Jupiter izzó aurora rejtélyeit

Dániel Szabó

Lenyűgöző új képek James Webb teleszkópjától, hogy feloldják a Jupiter izzó aurora rejtélyeit

Az új képek, amelyeket a NASA James Webb űrteleszkópja (JWST) készített, a Jupiter Aurorasának részleteit és azok kialakulásának részleteit mutatja.

A Jupiter Auroras több százszor világosabb, mint a Földön látható, és a James Webb űrteleszkóp új képei mutattak be.

A Naprendszer legnagyobb bolygója feltűnő táncos lámpákat mutat, amikor a térből származó nagy energiájú részecskék ütköznek a gáz atomokkal a légkörben a mágneses oszlopok közelében, hasonlóan ahhoz, hogy az Aurora borealis vagy az északi lámpák hogyan váltanak ki a földön.

A Jupiter verziójának azonban sokkal nagyobb intenzitása van, egy olyan nemzetközi tudóscsoport szerint, aki a Webbből készített, 2023 -ban készített fényképeket elemezte.

Webb korábban a legjobb részletekben elfogta a Neptunusz izzó auroráit, sok évtizeddel azután, hogy először halványan észlelték őket a Voyager 2 űrhajó légyében.

Hogyan különböznek a Jupiter Aurora a Földtől

A földön lévő aurorákat a napsütéses töltésű részecskék okozzák, amelyek a bolygó oszlopai közelében lévő gázokkal és atomokkal ütköznek, és az égbolton táncoló fénycsíkokat okoznak.

A Jupiternél a napenergia -szél kivételével további tényezők vannak. A nagy energiájú részecskéket más forrásokból is húzzák, ideértve a Jupiter vulkáni Moon IO-ját is.

Ez a NASA által biztosított kép bemutatja az Auroras új részleteit a Jupiteren, amelyet a James Webb űrteleszkóp rögzített.

A Jupiter nagy mágneses mezője ezután óriási sebességre gyorsítja ezeket a részecskéket, több százszor gyorsabb, mint a földön lévő aurorák. A részecskék becsapódnak a bolygó légkörébe, és a gázok ragyognak.

James Webb az egyedi képességek miatt további részleteket tudott adni arról, hogy miként alakulnak ki a Jupiteren.

Az új adatokat és képeket 2023. december 25-én, közeli infravörös kamerájával (NIRCAM) rögzítették egy tudóscsoport, amelyet Jonathan Nichols vezet az Egyesült Királyság Leicesteri Egyetemen.

„Milyen karácsonyi ajándék volt – ez csak elrobbant!” – mondta Nichols.

„Azt akartuk látni, hogy az Auroras milyen gyorsan változik, és arra számítva, hogy elárasztanak és kiszivárognak, talán körülbelül egynegyed órával.

Az eredményeket hétfőn tették közzé a Nature Communications folyóiratban.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.