Az északi országok két pénzügyi alapon keresztül támogatják az EU felzárkózásra szoruló tagállamait, melynek pénzeit lehetséges, hogy ezután korrupcióellenes intézkedésekhez kötik, hasonlóan az uniós eljáráshoz Magyarországgal szemben. Az Orbán-kormány még 2014-ben akarta az ellenőrzése alá vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásainak az elosztását, de a feleknek végül nem sikerült megállapodni.

Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányai fontolóra veszik, hogy a felzárkóztatási alapjaik forrásainak odaítélését ezután a korrupcióellenes intézkedésekhez kötik, hasonlóan az uniós eljáráshoz, amely jelenleg Magyarország ellen zajlik – írja a Népszava egy névtelen brüsszeli forrásra hivatkozva.

Az államok két pénzügyi alapon keresztül támogatják az EU felzárkózásra szoruló országait annak fejében, hogy hozzáférnek a közösség egységes piacához. Az egyik kedvezményezett Magyarország, amely a 2020-ban lezárult hétéves költségvetési időszakban 77 milliárd forintot kapott volna a két eszközből.

A lap értesülései szerint az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok november 23-iki brüsszeli ülésükön megint nem tudtak közös nyilatkozatot elfogadni a magyar kormány ellenállása miatt. A tanácskozáson külön hangsúlyt kaptak az energiabiztonság kérdései, ami azért is bír jelentőséggel, mert Norvégia lett az EU első számú gázszállítója.

Egy, az eseményeket közelről ismerő brüsszeli forrás szerint megismétlődött, ami idén májusban és tavaly novemberben történt: Budapest csak akkor járul hozzá a közös nyilatkozathoz, ha az tartalmazza, hogy a norvégok megszegték az EU-val szemben vállalt pénzügyi kötelezettségeiket. Ez a javaslat most is elfogadhatatlan volt a három északi ország számára, így kudarcot vallottak a konszenzust célzó erőfeszítések. Magyarország brüsszeli Állandó Képviselete nem válaszolt a sajtó megkereséseire. 

Több fronton is harcok zajlanak az Európai Bizottság és a magyar kormány között, jelenleg a következő három ügy kap kiemelt figyelmet:

  • Még nem írták alá a felek a partnerségi megállapodást, mely a 2021-2027-es időszak hétéves uniós költségvetésének forrásait érinti. A Bizottság várhatóan ezen a héten tesz javaslatot arra, hogy függesszék fel a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatások harmadát – 7,5 milliárd eurót (nagyjából 3000 milliárd forintot) –, amiért nem sikerült maradéktalanul megfelelni a korrupcióellenes elvárásoknak.
  • A koronavírus-járvány utáni gazdasági károk enyhítésére szolgáló Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz (RRF) forrásairól sincs megegyezés, egyelőre nem fogadták el a magyar terveket. Az EU-s testület a legfrissebb hírek szerint arra készül, hogy a magyar helyreállítási tervnek zöld utat ad, de a mintegy 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatást nagyon szigorú feltételekhez köti.
  • Külön formában zajlik az említett jogállamisági eljárás is, erről kevés szó volt mostanában.

Az Európai Tanács szavazásáig egy „pilot” időszakot, vagyis két hónap haladékot ad arra az Orbán-kormánynak, hogy teljesítse a brüsszeli testületnek tett korrupcióellenes ígéreteket. Jelen állás szerint december 19-ig derülhet ki, hogy megérkezik-e a források egy része. 

Forrás: Napi.hu

Kép: ec.europa.eu